A tartósan magas hőmérséklet nemcsak az emberek, hanem az állatok szervezete számára is rendkívül komoly megterhelést jelent. A trópusi napokon a házi kedvencek különösen kitettek a hőség veszélyeinek, ezért a gazdiknak fokozott figyelemmel kell kísérniük az állatok viselkedését, hogy időben felismerhessék a hőstressz első jeleit.
Goran Mijalković nagykikindai állatorvos elmondta, hogy a legveszélyeztetettebb csoportot a kutyák alkotják. Közülük is kiemelten kezelendők a rövid orrú, lapos arcú fajták, amelyek a légutaik anatómiai sajátosságai miatt eleve nehezebben tudják leadni a testükben felgyülemlett hőt.
– Mivel a kutyák elsősorban lihegéssel szabályozzák a testhőmérsékletüket, a rövid orrú fajtáknál ez a folyamat akadályozott, így náluk sokkal gyorsabban kialakulhatnak a súlyos, életveszélyes következmények. Ugyancsak a magas kockázati csoportba tartoznak a kölyök- és az idős kutyák, valamint a túlsúlyos állatok – magyarázta dr. Mijalković.
Az állatorvos kifejtette, hogy a hőguta kezdeti tünetei kifejezetten drámai képet mutathatnak, amelyeket a felelős gazdinak azonnal fel kell ismernie. Elmagyarázta, hogy az első intő jel a rendkívül felgyorsult, intenzív lihegés, amelyet a testhőmérséklet drasztikus emelkedése, bizonytalan járás és tántorgás követ. Hozzátette: súlyosabb esetekben különféle görcsrohamok, rángások léphetnek fel, amelyek végül eszméletvesztéshez vezethetnek.
– Amennyiben a gazdi a hőguta jeleit tapasztalja, az első és legfontosabb lépés, hogy azonnal vigye el az állatot a kedvezőtlen, fülledt környezetből egy jól szellőző, árnyékos vagy lehetőség szerint légkondicionált helyiségbe. Ezt követően meg kell kezdeni a kutya fokozatos hűtését. Ehhez 15–20 Celsius-fokos vizet kell használni, a jéghideg víz ugyanis sokkot okozhat az állat szervezetében. Ha a hűtés hatására a kutya állapota javulni kezd, a folyamatot a stabilitás eléréséig folytatni kell, ám ha az elsősegély nem hoz gyors eredményt, haladéktalanul a legközelebbi állatorvoshoz kell fordulni – figyelmeztetett a szakember.
Goran Mijalković (Fotó: Vidács Hajnalka)
A megelőzés terén dr. Mijalković nyomatékosan kéri a tulajdonosokat, hogy a legmelegebb napszakokban teljesen mellőzzék a sétáltatást. Elmagyarázta: ilyenkor a fullasztó levegő mellett a felforrósodott aszfalt is hatalmas veszélyt rejt, hiszen a burkolat súlyos égési sérüléseket okozhat az állatok érzékeny tappancsain. Megemlítette, hogy a trópusi hőség nemcsak a háziasított kedvenceket, hanem a város utcáin élő, gazdátlan állatokat is sújtja.
– Bár az utcai állatok általában képesek ösztönösen árnyékos búvóhelyet találni a legnagyobb hőségben, a tiszta és friss ivóvíz létfontosságú a túlélésükhöz. A lakosság egy kis odafigyeléssel – rendszeresen kihelyezett friss vizes edényekkel – rengeteget tehet a kóbor állatok védelméért – közölte az állatorvos.
Goran Mijalković gondolatait azzal zárta, hogy felelős magatartással és időben meghozott óvintézkedésekkel a kánikula okozta súlyos egészségügyi szövődmények megelőzhetők, így a házi- és az utcai állatok is biztonságban vészelhetik át a nyári forróságot.
Nyitókép: Ne feledkezzünk meg kedvenceink ivóvizéről! (Fotó: Vidács Hajnalka)
