A Kishegyesi Értéktár Egyesület egy viszonylag új civil szervezet, amely 2021-ben a helyi értékek felkutatásának céljával jött létre. Szombaton a Szent Anna római katolikus templomban Than Mór halálának 125. évfordulója alkalmából szerveztek megemlékezést. A festőművésznek két monumentális alkotása látható a templomban. Dr. Szőke Anna néprajzkutató, az egyesület elnöke elmondta, hogy a helyiek közül sem sokakban tudatosodott, micsoda értékeink vannak például a templomban. Óbecsei születésű jeles festőnknek egyik alkotásán Szent József a kis Jézussal a karján látható, a másikon Nepomuki Szent János a börtönben. A néprajzkutató meglátása szerint a templom egy igazi kincsesláda. Than Mór további képei a Magyar Nemzeti Galéria állandó kiállításainak a részét képezik, a kishegyesiek pedig büszkék lehetnek arra, hogy templomukat Than Mór festményei gazdagítják.
Kishegyes, az akkor Hegyespuszta nevet viselő terület újratelepítése 1769-ben kezdődött. Nem sokkal ideköltözésük után a katolikus telepesek imaházat építettek 1771-ben. A templomot 1788-ban építettek, és Szent Anna tiszteletére még abban az évben fel is szentelték. A torony magassága 35 méter, az épület 35 méter hosszú és 13 méter széles. A kórusok 1939-ben épültek, amikor a nagyszámú hívő miatt a templom szűkösnek bizonyult. Ekkor készült el a lourdes-i barlang is. Az orgonát még 1831-ben építette meg Kovács István szegedi orgonakészítő. A harmadik mellékoltár a lourdes-i barlangban van, műkőből készült 1938-ban, Molczer Károly mérnök tervei szerint, Siller Jakab kőművesmester kivitelezésében, aki egyúttal a három kórust is megépítette. A főoltárkép Joseph Franciscus-Falconeri 1791-ben Budán született alkotása, Szent Joachimot és Szent Annát ábrázolja a kis Szűz Máriával. A mellékoltárok képei, mint említettük, Than Mór alkotásai, a többi falfestmény pedig zágrábi akadémiai festőké. Az oltárnál térdelő két nagy angyalszobrot Ulman Alojzija készítette. Than Mór egyik oltárképén Szent József názáreti ácsot, Szűz Mária jegyesét, a másikon Nepomuki Szent Jánost, a gyónási titok mártírját ábrázolja a börtönben.
Dr. Szőke Anna az eseményen Than Mór életútjáról, korszakairól és délvidéki kötődéséről, valamint számos érdekes korabeli eseményről számolt be. A festő nagycsaládban született, egyik testvére Than Károly (1834–1908), a jeles vegyész és gyógyszerész. Than Mór (1828–1899) festőművészre a művészettörténet úgy tekint ma, mint egy olyan alkotókból álló generáció egyik képviselője, akik a magyar művészetet akadémiai és európai színvonalra emelték. Than Mór képei a Magyar Nemzeti Galéria állandó kiállításainak a részét képezik. Az 1848–49-es szabadságharcról készült akvarelljei is híresek. Gyenge fizikuma miatt a szabadságharcban Görgei Artúr „hadifestőjeként” vehetett részt. A legendás festőről elmondta még, hogy fiatalon budapesti joghallgatóként aktív tagja volt Petőfi irodalmi körének. Tanulmányai mellett Barabás Miklós festőnövendéke is volt. A szabadságharc csatáit saját emlékezetéből, valamint a katonák elbeszélései alapján örökítette meg, felbecsülhetetlen szolgálatot téve ezzel a magyar kultúrtörténetnek. Than 19. századi romantikus festészete az 1890-es években már az impresszionizmus felé közelített, ezeket az éveket Olaszországban töltötte. Triesztben hunyt el 1899-ben.
Nyitókép: dr. Kara Nándor és dr. Szőke Anna, jobbról az egyik Than Mór-festmény / Tóth Péter felvétele
