Május 11-től 25-ig tart a néphagyomány által fagyosszenteknek nevezett időszak. A Szent Pongrác és Szent Bonifác vértanúkra, valamint Szent Szervác püspökre emlékező ünnepkör (május 12–14.) máig él az emlékezetben, és emlegetjük is őket, főleg napjainkban, amikor tényleg megmutatkozik az erejük. Május 25-e pedig Orbán napja, vele zárul a fagyosszentek ideje.
Egy héttel ezelőtt már kezdtek lekerülni a nagykabátok, sőt rövid ujjú pólóban futkostunk, sokak a nyári ruháikat is elővették, de a májusi nyárnak gyorsan vége is lett. Újra kabátot húzunk, és reggelente bizony szükség is van rá, de napközben sem vetkőzünk nyári viseletre. Bár az áprilist hívjuk szeszélyesnek, azért a május is tartogat meglepetéseket.
Pongrác, Szervác és Bonifác halálát is állítások szerint a hideg okozta, mert míg a betegeket saját rongyaikba takarták, ők maguk a fagy áldozatai lettek – de áldozatuk nem volt hiábavaló, a betegeket megmentették.
Dömötör Tekla Magyar néprajz című munkájában tett közzé egy topolyai szólást, amely szerint „Pongrác kánikulában subában megfagyott, Szervác a Tisza közepén víz nélkül megfulladt, Bonifácot pedig agyoncsipkedték a szúnyogok”, emiatt haragudtak meg úgy az emberekre, hogy minden évben visszatérnek tönkretenni a termést.
Ha körbenézünk vidékünkön, a termőföldek egyelőre szépek. Az esőért fohászkodnak a gazdák, mint az utóbbi években mindig, hisz az időjárás oly nagyot változott szinte észrevétlenül, hogy azon kaptuk magunkat, trópusi nyarakat kell átvészelnünk. Tavaly például hiánycikk volt a boltokban a ventilátor, amely egy kis enyhülést hozott volna a szobákba, ám júliusban sehol nem lehetett venni. Vannak, akik még mindig a ventilátort kapcsolják be, ha a hőség beköszönt. Viszont egyre nagyobb teret hódít a klímaberendezés, ami minden második házban megtalálható. Most már vannak olyan mesterek, akik kifejezetten csak a klímaszerelésre és -karbantartásra szakosodtak. Kizárólag klímákkal foglalkoznak télen-nyáron, mert a drágább változatával nemcsak hűteni, hanem fűteni is lehet. Minap beszélgettem egy ismerősömmel, aki villanyszerelőként és ezermesterként bármikor és szinte bármit meg tudott szerelni. Most már ő is csak klímákkal foglalkozik. Tőle hallottam, hogy egyre többen vágnak bele ebbe a szakmába, és nagyon sok olyan is van közöttük, aki az internetről tanulja meg a mesterség fortélyait. A YouTube-on, igaz, szinte minden megtalálható, így arról is vannak videók, hogyan kell beszerelni és karbantartani ezeket a berendezéseket. Ahogy az ismerősöm mesélte, a kutya ott van elásva, hogy ha nem sikerül úgy a munka, ahogy kellene, az önjelölt mestereket utána el se lehet érni, telefonon semmiképp. Egyszerűen nem jelentkeznek a hívásra. Ő már találkozott ilyen esettel. Itt is érvényesül az örök igazság, hogy a tudás mindennél többet ér.
Május 25-éig kell tartanunk a fagyosszentek haragjától, ugyanis Orbán napjával véget is ér ez az időszak. A szőlősgazdák környékünkön is nagy figyelmet szentelnek ennek a napnak, ugyanis, „ha Orbán nevet, a szőlő sír”, vagy egy más megfogalmazás szerint „savanyú lesz a bor, ha Orbán napja esős, édes, ha tiszta az idő”. Egészen távoli prognózist mutat az a népi jövendölés, amely szerint „amilyen Orbán napja, olyan lesz az ősz”. Felhasználták ezt a napot termésbecslésre is, mert „ha Orbán napja szép, úgy bő lesz az esztendő”.
Reménykedünk abban, hogy a fagyosszentek után megtapasztalhatjuk az igazi nyárelőt, és nem mindjárt a hidegből a kánikulába sodródunk. Élvezhetjük a virágzó hársfák illatát, a frissen vágott fűét, és szépen lassan kerülünk abba az időszakba, amikor a gyerekek lenge ruhákban tekerik a biciklit az esti fényekben, amikor még este nyolckor sem csendesedik el minden, hanem hosszabbra nyúlnak a napok, és az élmények száma is megsokasodik. Addig pedig élvezzük ki ezt a időszakot, amikor nem kell izzadságcsöppeket törölgetnünk, hisz minden évszaknak és napnak megvan a maga szépsége, csak észre kell venni.
Nyitókép: Pixabay
