Tizedik alkalommal tartotta meg az Arcus Környezetvédő Egyesület a Topolyai Művésztelepen a Vajdasági Fiatal Természetkutatók Találkozóját. A tanácskozás egyebek mellett a Kárpát-medencében kialakult katasztrofális víz- és csapadékhiányra összpontosított, az ennek következtében csökkenő tendenciát mutató biológiai sokszínűségre és a lehetséges megoldásokra. Edita Suturović előadásában az agrártájban végzett élőhelyrekonstrukciós-módszerről beszélt.
– A mezőgazdasági ipari termelésnek, azaz az agroszisztémának egyik jellemzője, hogy egy adott területen többnyire egyféle kultúra dominál. Manapság az is jellemzi, hogy eltűnnek a kis parcellák, helyettük nagyobb, és összefüggőbb szántóföldek jelennek meg. A mezőgazdaságnak nem egy negatív következménye van, például csökkenti a biológiai sokszínűség a természetes élőhelyeket. A tájidegen fajok tovább rontják a helyzetet. A környezetre gyakorolt szennyező hatása külön előadást érdemelne, így a vegyszerek és a műtrágya hatása a talajra, valamint a termékenység romlása. Legyünk reálisak, ebben a pillanatban a mezőgazdaság nem tud megszabadulni a vegyszerektől, de jelentősen le lehetne őket csökkenteni – tudtuk meg a biológustól, aki arról is szólt, hogy létezik megoldás a probléma enyhítésére.
– Szerencsére vannak olyan fás részek, sávok, ahol még sikerült megőrizni a természetes élőhelyeket, és ezekbe a szigetekbe lehetne kapaszkodni. Meg kell óvni a meglévőket, és szükségszerű lenne kialakítani újabb ilyen területeket a szántóföldeken. Ebben kapaszkodót jelenthetnének a régi katonai térképek. Topolya határában egyébként két mintaparcellán tettünk kísérletet a természetes ökoszisztémák kialakítására, őshonos fafajtákat telepítettünk, hagytuk a növényzet elburjánzását, és megfigyeléseket tartottunk. Az egyik parcellával rajtunk kívülálló okok miatt sajnos nem jártunk sikerrel, a másik viszont hozta az elvárásainkat, és pozitív visszajelzés volt számunkra. Rövid időn belül gazdag állat- és rovarvilágot észleltünk rajta, egyebek mellett az őz is megtelepedett a területen. Sajnos azzal is szembesülnünk kellett, amikor kivonultunk, hogy ismeretlenek mulcsolóval lekaszabolták a növényzetet, és tájidegen akáccsemetéket telepítettek az adott területre, de szerencsére nagyobb kárt nem okoztak. Ezután táblával hirdetjük az adott területen, hogy az kísérleti parcella – ismertette Edita Sutorović.
HÁZTÁJI ERDŐKERT
Dr. Roman Andrej, az Arcus tagja a háztáji erdőkert kialakításáról tartott előadást, illetve az ezzel kapcsolatos saját tapasztalatairól.
– A tujával beültetett, folyton kaszált udvarok leáldozóban vannak a klímaváltozás és a forró nyarak miatt, a jövő a hűvöst és élelemforrást is biztosító erdőkerteké. Kizárólag régi, őshonos fafajtákat ajánlott ilyen módon telepíteni, amelyek ellenállóbbak, és nem igényelnek permetezést. Számomra az is szempont volt, hogy termelékeny legyen, azaz élvezhessük a terményeit. Például a bácsfeketehegyi meggy vagy a topáz alma, amely nem tájfajta, de a biotermelés alapfaja. Szerencsére a vásárokat járva régi fajtákat is lehet találni. A módszert nem magam találtam ki, ez világszerte egyre inkább ismert és elismert tájgazdálkodási módszer kezd lenni. Eleinte kicsit több energiát és időt igényel a fenntartása, utána azonban jelentősen kevesebbet. A kertünkben a magunk ötlete alapján kialakított fás szigetek egyben népes élőhelyek a madarak és a rovarok számára, azaz pozitívan hatnak a biodiverzitásra. Az erdőkerteket akár urbanizált területeken is ki lehet alakítani, és nem feltétlenül kell az egész kertet beültetni. Jómagam is csak a kertünk egyik árnyékos szegletét ültettem be, a másik része permakulturális biokertként funkcionál. A kialakításánál az is fontos volt, hogy a kertünk mikroklímájának javítása mellett a család is élvezettel ücsörögjön benne – közölte az előadó.
Nyitókép: Edita Suturović: Természetes életkörülményt biztosító fás sávokat kell kialakítani a határban (Fotó: Kazinczy Paszterkó Diana felvétele)
