A Tartományi Természetvédelmi Intézet szakemberei 2014-re fejezték be az Aranka folyó mentén elterülő szikes élőhelyek felmérését, majd 2016-ban elkészült a leltárba vett természeti értékeket tartalmazó tanulmány, amely alapján állami védelem alá helyezték a 3640,6 hektárt (93 százalék állami tulajdon) kitevő, nagyrészt Csóka községhez tartozó vizes, mocsaras és szikes területet.
Az Aranka Menti Szikesek Természeti Park néven védetté nyilvánított terület szerves része annak az ökológiai folyosónak, amely kapcsolatot képez a Kárpátok lankáival és a Tisza folyóval, valamint a páneurópai és a szerbiai ökológiai hálózat részét alkotják. A szikesek és a szikesedő löszpuszták a ritka növény- és állatfajoknak köszönhetően kiemelt jelentőségű élőhelyek. Sajnos a törvényes védelem nem kezeli elég hatékonyan a szikeseket, így azok állaga évről évre romlik, sőt a nagy termőföldkereslet egyes nagygazdákat arra ösztönöz, hogy felszántsák az állami védelem alatt álló, nagyrészt szikes, intenzív mezőgazdasági termelésre alkalmatlan, viszont természeti értékekben gazdag területeket.
Feltörik az ősgyepet: búzatábla a szikes legelő helyén
Ez történt Kanizsamonostor határában is, ahol az egyik nagy feketetói farmergazda, állattenyésztő tavaly megközelítőleg ötven hektár szikes legelőt tört fel, amit tavasszal napraforgóval, most ősszel pedig búzával vetett be. Az illegális gyepfeltörésekről több értesítés is érkezett az újvidéki székhelyű Szerbiai Madártani és Madárvédelmi Egyesülethez.
B. Károly kanizsamonostori születésű földművessel bejártuk a falu és az Aranka folyó között elterülő szikes, helyenként lapályos és vízjárta, borókásokkal, akácfoltokkal tarkított – az egykori tanyák helyén –, még mindig zöldellő, bár már megfakult pusztát.
– Gyermekkorom óta ismerem a környéket, sokat jártunk erre a szüleimmel is, kisebb művelhető területet használt a családom a határnak ezen a részén. Jól emlékszem, hogy azt a területet, amit a közelmúltban felszántottak és bevetettek, annak előtte sohasem művelték. A gyér füvű, szikes pusztát legfeljebb legeltetésre használták. A közelben van néhány jobb talajú kaszáló is, de korábban senkinek sem jutott eszébe, hogy feltörje a szikes pusztát, még ha foltokban jobb minőségű is a talaj, mert azért nagy része mégiscsak szikes. Nagy erőgépekkel, több száz lóerős traktorokkal nekimennek a legelőnek, mélyen megforgatják a talajt, és bemunkálják, bevetik még akkor is, ha komolyabb terméseredmények ezeken a területeken nem várhatók. Úgy látszik, már akkora a földínség, hogy ha már egy kis hasznot remélhetnek, már szántanak is – mondta Károly bácsi a feltört és bevetett legelő láttán.
Az Aranka jobb partja mentén Kanizsamonostortól Hódegyházáig (Hodicsig) húzódó, mozaikos eloszlású szikes puszták sorából álló, Tálagy néven ismert terület madártani szempontból is értékes része az Aranka Menti Szikesek Természeti Parknak, ami miatt már húsz évvel ezelőtt IBA-területté, azaz nemzetközi jelentőségű madárélőhellyé nyilvánították. A természeti park területén 289 növény-, 200-nál több madár-, 23 emlős-, 6-6 kétéltű- és hüllő-, valamint 3 fokozottan védett rovarfaj jelenlétét sikerült bizonyítani. Mindezek a természeti értékek veszendőbe mennek, ha egyre-másra jelentős szikes élőhelyeket törnek fel mezőgazdasági termelés céljából.
A Kanizsamonostor melletti szikes puszta felszántását a Tartományi Természetvédelmi Intézet munkatársai ki fogják vizsgálni, és amennyiben bebizonyosodik, hogy természetvédelmi területet szántottak be, elrendelhetik annak visszagyepesítését. Sajnos az egyszer megbolygatott ősgyep visszaállítása sokéves folyamat. Több évtizednek is el kell múlnia, mire a természet kiheveri az ember okozta mély sebeket.
