Az április végi és májusi fagyok kárt okoztak a közép-bánáti búzaföldeken. Melence (Melenci), Árkod (Jarkovac) és Tamáslaka (Tomaševac) határában a gazdák jelentős károkról számoltak be: a növények halványak, a szemek kisebbek, a fejlődés leállt. Szakértők szerint a lemaradás már nem pótolható, így 30–40%-os terméskiesés várható. Május második felében továbbra is gondot okoz a csapadékhiány. Snežana Parađenović, a nagybecskereki mezőgazdasági szakszolgálat növényvédelmi mérnöke szerint Közép-Bánát egyes részein –3 °C alá süllyedt a hőmérséklet. A károk mértéke területenként eltérő, függ a parcellák fekvésétől és az agrotechnikai intézkedésektől.
Az első alacsony hőmérsékleti hullám április 27-étől május 6-ig tartott. A második alacsony hőmérsékleti hullám valamivel később, május közepén, május 13-a és 15-e között kezdődött, és négy-öt napig tartott. Elmondható, hogy ennek hatása a szántóföldeken több mint 20 napig tartott. Tíz napon át extrém alacsony volt a hőmérséklet, amely több órán keresztül fennállt. Néhol az egész kalász fagykárt szenvedett. Nem lett volna probléma, ha ez az időszak rövidebb ideig tart. Mivel a térségben eközben csapadékhiányos időszak is volt, ennek komoly következményei vannak a búzatermésre nézve – hallottuk Snežana Parađenovićtól.
Snežana Parađenović: Néhol az egész kalász fagykárt szenvedett (Fotó: Kecskés István)
A szentmihályi Tóth Ernő az ősszel is mintegy hetven hektáron vetett búzát.
– Áprilisban nagyon kevés csapadék volt, sőt május végéig szinte semmi. Az egy héttel ezelőtt esett eső is egyenlőtlenül oszlott meg. Valahol 15 liter esett, ezen a részen, ahol most vagyunk, körülbelül 16-17 liter, nálunk a faluban pedig 30-40 liter négyzetméterenként. Tehát ahol több eső volt, ott fejlettebb a búza. Sajnos közbejött a májusi fagy is, ami szintén negatívan hat a búza terméshozamára. Ez persze a fajtától is függ: valamelyik jobban károsodott, másokon alig látszik. Véleményem szerint a terméskiesés elérheti a 30–40, sőt akár az 50 százalékot is – mondja a földműves.
A tordai határban a havi 40 liter helyett áprilisban 12, májusban pedig 28 liter eső esett négyzetméterenként.
– Akkora csapadékdeficit van a talajban, hogy ez egyszerűen pótolhatatlan. Ráadásul fagyok is voltak, május 1-jén is erős fagy érte a növényeket. Biztos, hogy ez a szárazsággal együtt nagyon rossz hatással volt a búzára. Van olyan elmélet is, hogy a búza bizonyos mechanikai sérüléseket is szenvedett, amikor a zászlóslevélből történt a kihajtás, és a hosszan tartó kalászolási időszak alatt a zászlóslevél „gyűrűje” mintegy megszorította a kalászt. Vannak különböző elméletek, de minden esetben az aszály a fő probléma, a többi csak ráadás – hangsúlyozza Dvorák Ede, a Tordai Földműves-szövetkezet igazgatója.
A közép-bánáti körzetben évente átlagban mintegy ötvenezer hektáron vetnek búzát. A szárazság okozta gyenge kukoricahozamok miatt újabban nőtt az érdeklődés a kenyérgabona és az őszi árpa termesztése iránt.
Nyitókép: (Fotó: Kecskés István)
