A szenttamási Vajdasági Népek és Nemzetiségek Hagyományápoló Klubjának Liliomfi társulata Michel Tremblay Sógornők című drámáját mutatta be a Vajdasági Magyar Amatőr Színjátszók XXX. Találkozóján Muzslyán. A színdarabot Tóth Dániel, a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház színésze rendezte, aki elmondta, hogy nem maradt idő az előzetes bemutatóra, így az előadást Muzslyán mutatták be először.
– Szeptemberben úgy kezdtük, hogy több nő lesz, így a férfiaknak kisebb szerep jutott volna, de a nők „kiszálltak”, így a férfiaknak is női szerepet kell játszaniuk. Erre semmilyen hangsúlyt nem fektettünk, ez csak egy színpadi megoldás, a szükség szülte, és szerintem ez is humorfaktor – mondta a rendező. Szavai szerint Michel Tremblay a művében emberi sorsokra mutat rá.
– Az alsó közép-, alsó réteg embereire, akiknek elegük van abból, hogy itt tartanak az életben, és ezt nem jó ember módjára vagy munkával oldanák meg. Folyton panaszkodnak, nincsenek kibékülve a helyzetükkel, a másikat okolják, mindig irigyek a másikra, és ebbe a közegbe hirtelen belecsöppen egy nagy nyeremény, amit Germaine Lauzon kap. A családba érkezik egy egymillió bélyegből álló nyeremény, ezeket a bélyegeket beragasztják az albumokba, beküldik, és mindegyikért jár valami, vagy be lehet őket váltani fűnyíróra, hűtőszekrényre… Mivel rengeteg a bélyeg, így a ragasztgatásukhoz összetrombitálja a nővéreit, kitagadott nővérét, unokahúgát, lányát, szomszédasszonyát, sógornőjét, annak anyósát, hogy segítsenek neki a ragasztásban. Nyilván ezzel az a célja, hogy felvágjon többiek előtt, hogy neki most (több) lesz. Ez a folyamat konfliktusokat sző, a végén van tanulság, mindeközben figyeltünk arra, hogy humoros legyen. Alapjában véve Tremblay szövege humoros, tehát humorcentrikus, és kiváló esti szórakozást nyújt a nézőknek – mondta a rendező.
Robotka Angéla, a Vajdasági Népek és Nemzetiségek Hagyományápoló Klubjának elnöke, a darab főszereplője elmondta, a közönség nagyon jól fogadta az előadást.
– Hallottuk, hogy fogják a szöveg ritmusát, tapsolnak, nevetgélnek. Az előadás kicsit alpári, kicsit sok a káromkodás, de ezt nem mi találtuk ki, hanem így van megírva. Számomra a főszerep nagy kihívás volt. A zsűritől – Körmöci Petronella színművésztől, a Szabadkai Népszínház magyar társulatának tagjától, Oláh Tamás dramaturgtól, színháztörténésztől, tanártól és László Sándor Pataki-gyűrű díjas színművész-rendezőtől, az újvidéki Művészeti Akadémia osztályvezető tanárától – jó véleményezést kaptunk. Szerintük jó volt a darabválasztás, és amatőr társulatként egy lépcsőfokkal feljebb kerültünk. Tetszett nekik továbbá, hogy a férfi szereplők, akik kénytelenek voltak nőket játszani, saját magukat adták, nem túlozták el a rájuk bízott szerepet. Szerintem Tóth Dániel nagyon jól eltalálta a szereposztást, mi, szereplők pedig fel tudtuk venni a karaktert, és beleéltük magunkat az adott szerepkörbe. Pontosan ez az, ami egy amatőr társulattól elvárható – mondta Robotka Angéla.
A kérdésre, hogy a szenttamásiak mikor láthatják a Sógornők című színdarabot, azt válaszolta, hogy a következő hetekben mindenképpen megtalálják a módját, hogy a hazai közönségnek is bemutassák az eredményét annak, amivel az elmúlt hónapokban foglalkoztak.
Nyitókép: Jelenet a szenttamási Liliomfi társulat előadásából (Fotó: Paraczky László)
