Múzeummá alakulnak a borpincék

A cservenkai Öreg Pincék (Stari podrumi) Borászok és Gyümölcstermesztők Egyesülete évi közgyűlésére az idén március harmadik hétvégéjén került sor a helyi Vadászotthon nagytermében. A közgyűlés elnökének köszöntője után a tartomány egész területéről érkezett borászok előadást hallhattak a mogyoró- és szőlőültetvények védelméről. A hivatalos rész után a résztvevők számára közös ebédet és borkóstolót tartottak. A szőlősgazdák a közelmúltban felújított borospincékben gyűltek össze, ahol Mirko Marić, a cservenkai egyesület elnöke elmondta, hogy a két borospince felújítása számukra fontos esemény, hiszen olyan helyiséghez jutottak, ahol összegyűlhetnek és vendégeket fogadhatnak. 
− Alapításkor az volt a célunk, hogy ezt az építészetileg egyedi és autentikus pincekomplexumot helyreállítsuk és funkcióba helyezzük. Ez a 30 pincéből álló rész konkrét bizonyítéka annak, hogy az itt élő dunai svábok egykor komolyan foglalkoztak szőlő- és bortermesztéssel. A pincék felújításával újra megteremtődtek a feltételek ahhoz, hogy a terület egy szép kulturális és turisztikai környezetté váljon, ami lehetővé teszi Kúla község sokszínűségének bemutatását, mi, szőlősgazdák pedig ösztönzést kaptunk a fejlődéshez és a szőlőtermesztés részleges visszaállításához – mondta Mirko Marić.

Emlékeztetett arra, hogy a történet Mária Terézia idejében kezdődött, amikor a község területén 881 hold szőlő és 660 pince volt. Ma Cservenkán 30 pince található, közülük kettőt sikerült felújítani. 

Az eseményen jelen volt Valka Károly, Kúla község alpolgármestere, aki többek között elmondta, ígéretet kaptak arra, hogy Cservenkának ezen a részén múzeum épül.
− Szerintem a településen a bornak és a szőlőnek nagy hagyománya van, ezekre kell fókuszálni. Örülök, hogy az ősök által épített pincék közül kettőt sikerült felújítani, és bízok abban, hogy hamarosan sor kerül a többi pincére is. Egy hónappal ezelőtt járt itt Nikola Selaković kulturális miniszter és megígérte, hogy az állam támogatja a tervet, hogy ezt a részt múzeummá alakítsák át. Ez alatt a többi pince felújítását kell érteni, tehát újra visszatérhetnek erre a vidékre a szőlészeti és borászati hagyományok. Ugyanis a Kúla és Cservenka közötti lankákon egykor szőlőültetvények voltak, melyek idővel tönkrementek, a helyi borászok azonban továbbviszik a  hagyományt, és dolgoznak a helyzet visszaállításán – mondta Valka Károly.

A szőlészeket tömörítő összejövetelen jelen volt Gulyás László, a bácskossuthfalvi Rizling Szőlészek és Gyümölcsészek Egyesületének képviselője is, aki elmondta, hogy 1997-ben alakultak meg, és  jó kapcsolatokat ápolnak a hasonló érdeklődésű civil szervezetekkel, köztük a cservenkai Öreg Pincék Egyesülettel is.
− Cservenka is a telecskai dombvidékhez tartozik, hasonló az éghajlata és a talaj összetétele, ebből kifolyólag bizonyos szőlőfajták is megteremnek itt is, ott is. A fiatalok ma már inkább a gyümölcsészetbe fognak bele, de van érdeklődés a szőlészet iránt is. Hogy miért gyér az érdeklődés? Szerintem azért, mert egy-egy újonnan telepített szőlőt öt évig kell gondozni, mire termőre fordul. Érdekes az is, hogy a borszőlőfajták mellett csemege- és asztali szőlőt is telepítenek ezen a vidéken, tehát próbáljuk visszahozni az egykori hagyományt – mondta Gulyás László.