Mire van szüksége ma egy fiatalnak?

Az Emmausz katolikus ifjúsági csoport szervezésében második alkalommal került megrendezésre a Fiataloktól, fiataloknak nevű találkozó.

A szenttamási Szent Kereszt felmagasztalása plébániahivatalba elsősorban azokat a fiatalokat invitálták, akik szeretnének elmélyülni hitünkben, kérdezni, figyelni, elcsendesülni, és közösségben megélni az Istennel való találkozást.

Az esemény fő szervezői Utasi Dóra és Lévai Angéla elmondták, hogy a kezdeményezés a helyi plébániák és a barátok támogatásával valósult meg, és eredetileg január 10-ére tervezték, de a havas útviszonyok miatt későbbre halasztották.

Utasi Dóra elmondta, hogy a résztvevők olyan tenni akaró fiatalok, akik közösségre és őszinte válaszokra vágynak – hívők és keresők egyaránt. Vannak köztünk olyanok, akik már tudatosan élik meg hitüket, és olyanok is, akik még bizonytalanok magukban vagy Istennel való kapcsolatukban. Itt mindenki helyet kap. Az érdeklődők környező falvakból és településekről érkeztek: Temerintől kezdve Szenttamáson,

Óbecsén, Moholon, Topolyán és Bajmokon át Bácskertesig szép számmal jöttek azok, akikhez eljutott az ifjúsági este híre.
Elsősorban a 16 és 30 év közötti korosztályra fókuszálnak, azaz a középiskolásokra, az egyetemistákra és a fiatal pályakezdőkre. Szívesen várnak azonban mindenkit, aki szeretne egy  fiatalos, élő közösséghez tartozni.

− Az Emmausz-történet egy egyszerű kérdéssel indult: Mire van szüksége ma egy fiatalnak? Készítettünk egy internetes felmérést, és a válaszokból egyértelműen kiderült, hogy a fiatalok többre vágynak. Hitelességet, őszinte beszélgetéseket és egy olyan helyet szeretnének, amelyet végre a sajátjuknak érezhetnek. Így született meg az Emmausz. Hosszas tervezés után Szöllősi Tibor temerini plébános segítségével hoztuk létre a közösséget. Az Emmausz nemcsak egy újabb program a naptárban, hanem egy hely, ahol önmagunk lehetünk. Szeretnénk megmutatni, hogy a mai világban igenis menő megélni az Istennel való kapcsolatot, az egyházhoz való tartozást! Szeretnénk, ha megtapasztalná mindenki egy élő közösség erejét – fogalmazott Dóra.

A névválasztásról szólva elmondta, az is egy belső iránytű, hiszen az emmauszi tanítványok is – miközben az úton jártak – tele voltak kérdésekkel és kétségekkel, amíg Jézus melléjük nem szegődött. 

− Mi is pont ezt csináljuk. Egy olyan biztonságos teret hoztunk létre, ahol bátran bedobhatjuk a közösbe a legnehezebb témákat is: legyen szó párkapcsolatról, hivatásról, erkölcsről vagy arról, hogyan maradjunk önmagunk a mai világban. Nálunk nincsenek tabuk és nincs ítélkezés. Az összejöveteleket két részre osztottuk, mert hiszünk a „mélység és a lazítás” egyensúlyában. Az esték első részében a belsőre figyelünk: tanúságtételekkel, közös imával és elcsendesedéssel vágunk bele a közepébe, és ez az a pillanat, amikor kicsit megállítjuk a világot magunk körül. Tükörbe nézünk, elmélyedünk a hitünkben. Ezt a lazítás követik a hatalmas társasjátékozások és olyan kötetlen beszélgetések, amelyekből igazi barátságok születnek. Legutóbbi találkozónkon mézeskalácsot készítettünk a temerini időseknek és betegeknek. Nem toporgunk egy helyben, rotációs rendszerünk lényege, hogy havonta más-más plébánián találkozunk, összefogva így a régió fiataljait. Mindent összegezve: az Emmausz egy izgalmas út, amit közösen járunk be – mondta Utasi Dóra, aki hozzátette, hogy a kezdeményezés sokkal pozitívabb visszhangra talált, mint amilyenre számítottak.

−  A fiatalok hálásak egy olyan lehetőségért, ahol nincsenek tabuk, és ahol a lelki elmélyülés mellett a lazításnak is helye van. Nagyon meghitt alkalmak ezek, hiszen a résztvevők bátran és készségesen osztják meg egymással az élettapasztalataikat, legyen szó akár pozitív, akár negatív élményekről − zárta gondolatait a szervező.