A pénzügyminisztérium lát-e lehetőséget arra, hogy újragondolja a nyomtatott könyvek és médiumok adózási rendszerét? – tette fel a kérdést Újhelyi Ákos, a Vajdasági Magyar Szövetség parlamenti képviselője a köztársasági képviselőház mai ülésén, amikor arra mutatott rá, hogy Szerbiának is követnie kellene nemcsak a régióban, hanem egész Európában jelentkező trendeket a nyomtatott és a digitális könyvek és médiumok adókötelezettségét illetően.
Újhelyi Ákos felszólalásában megköszönte a kormánynak, hogy érzékenyen viszonyul a kisebbségek oktatásához, aminek kiváló példája az a program, amelynek köszönhetően nyolc kisebbségi nyelven ingyen juthatnak hozzá a diákok a tankönyvekhez. Mint mondta, ez az intézkedés mintegy 10 ezer tanulót érint.
– Ez azt mutatja, hogy a kormány elkötelezett a kisebbségek kultúrájának, oktatásának és identitásának megőrzése iránt – mondta Újhelyi Ákos, majd mindjárt javaslattal állt elő, ami a fiatalok mellett a felnőtt korosztály lelki felemelkedéséhez is hozzájárulhat, hiszen mint mondta, a minőségi oktatás és a kulturális fejlődés elengedhetetlen része, hogy a könyvek hozzáférhetők legyenek mindenki számára. Egy nemzet fejlődéséhez hozzátartozik, hogy a könyv nem lehet luxuscikk, mindennapi lelki tápláléknak kell lennie, amely eljut mindenhova, még a legtávolabbi helyekre is – állapította meg.
Mint mondta, hasonlóan fontos kérdés a nyomtatott és az elektronikus sajtó kérdése is, hiszen azok nemcsak a szólásszabadság eszközei, hanem a nemzeti kisebbségek számára az anyanyelven való tájékozódás lehetősége is. Ez kiemelten igaz a nemzeti tanácsok által alapított médiumokra – mondta, majd hozzátette, az újságírás és a sajtó kiadásának megőrzése szoros összefüggésben van azzal, hogy a környezet anyagilag milyen mértékben ismeri fel a tartalmak gyártásának jelentőségét.
Újhelyi elmondta, Szerbiában a könyveket és a napi sajtót 10 százalékos adó terheli, ám az olvasói szokások megváltozásával, a digitalizáció világában eljött annak ideje, hogy módosuljon ez az adózási rendszer. A szomszédos országokban ezeket a nehézségeket már felismerték, így Horvátországban, Magyarországon és Romániában ez az adó 5 százalék. Míg az Európai Unió tagállamai között vannak olyanok is, amelyek 0 százalékos adóval terhelik ezeket a termékeket, hogy ily módon küzdjenek a digitális izoláció és az olvasás válsága ellen. Felismerték, hogy az adó megszüntetése nem hiányként jelentkezik a költségvetésben, hanem hosszú távon a társadalom kultúrájába és gazdaságába való befektetés.
Ennek alapján azzal a javaslattal fordultak a kormány felé, hogy két lépcsőben korszerűsítse az adópolitikát, és a nyomtatott kulturális javak adóját felére csökkentse. Vagyis a nyomtatott könyvek és újságok adóját 10-ről 5 százalékra csökkentsék, és ezzel közelebb kerülhessünk ezen a téren regionális partnereinkhez – mondta. Ezzel az intézkedéssel ugyanis csökkennének az árak, a vásárlók is nagyobb kedvvel nyúlnának ezekhez a termékekhez, míg a kiadók terhei is csökkennének.
A digitális termékek, vagyis a digitális könyvek, online folyóiratok és elektronikus sajtótermékek esetében 0 százalékos adót javasolnak.
– A fiatalok ma a képernyőkön keresztül olvasnak. Ha az elektronikus termékeket teljesen felmentjük az adóterhek alól, azzal Szerbiát a legmodernebb országként pozicionáljuk a régióban, amely a digitalizálás mellett érvel. Minimális költségvetési bevételi kiesés mellett jelentős támogatást nyújtunk a korszerű oktatás és a sajtószabadság technológiai alapjai számára – mondta Újhelyi.
Nyitókép: PrintScreen
