Vajdaság számos településéről érkeztek színházrajongók, a Tanyaszínház lelkes hívei szombat este Kavillóra, erre a Topolya községhez tartozó, néhány száz lelket számláló településre. Sokan már jóval az előadás kezdete előtt a helyszínen voltak, összecsukható székekkel, pokrócokkal és minden szükséges felszereléssel, hogy kényelmesen nézhessék végig a csillagos ég alatt Vörösmarty Mihály Csongor és Tünde drámai költeményét Mezei Kinga rendezésében.
Az 1830-ban megjelent mű középpontjában Csongor áll, aki az igazi boldogságot és a beteljesült szerelmet keresi. Vándorlása során találkozik Tündével, az égi szépséggel, kapcsolatukat azonban Mirigy, a gonosz boszorkány igyekszik meghiúsítani.
A Csongor és Tünde egyszerre mese, szerelmi történet és filozófiai példázat. A főhős vándorlása az ember örök boldogságkeresését jeleníti meg. A Kalmár, a Fejedelem és a Tudós alakja három lehetséges életutat képvisel: a gazdagságot, a hatalmat és a tudást, ám egyik sem hoz valódi beteljesülést. A történet végül azt sugallja, hogy a boldogság leginkább a kölcsönös szerelemben és az emberi kapcsolatokban található meg.
A fennkölt Csongor-Tünde-történetszál ellenpontját Balga és Ilma földhözragadtabb, humorosabb világa adja. Ez a kettősség teszi a darabot egyszerre játékossá, meseivé és mély gondolati tartalmúvá.
A társulat már a kavillói bemutató előtt útra kelt, és a premierig öt vajdasági településen mutatta be az előadást.
Gombos Dániel, a Tanyaszínház vezetője lapunknak elmondta, hogy az eddigi tapasztalatok alapján a közönség nagyon szereti a produkciót.
– Ez egy olyan klasszikus mű, amelyet az emberek ismernek és szeretnek, most pedig színpadon is láthatják. A Csongor és Tünde 1988-ban már szerepelt a Tanyaszínház repertoárján, de az nagyon régen volt. Talán akadnak olyanok, akik még emlékeznek rá, viszont sokan akkor még gyerekek voltak, vagy meg sem születtek. Időszerű volt tehát újra elővenni – fogalmazott.
Gombos arról is beszélt, hogy a Tanyaszínházban a pályakezdő színészek nemcsak a közös alkotómunka folyamatát sajátíthatták el, hanem megtapasztalhatták a díszlet, a jelmez, a kellékek és a színpad jelentőségét is. Mivel a társulat tagjai maguk építik és bontják a díszletet, valamint közösen készítik elő az előadásokat, közelebbről is megismerik, és jobban megbecsülik a háttérben dolgozók munkáját.
– A közös alkotás során emellett életre szóló barátságok és szakmai kapcsolatok is születhetnek – hangsúlyozta ki Gombos Dániel.
A bemutatón jelen volt Hugyik Richárd, a Magyar Nemzeti Tanács Végrehajtó Bizottságának elnöke is. Mint elmondta, az 1970-es években indult kezdeményezés mára a vajdasági magyar kulturális élet jelentős intézményévé fejlődött. Működését a Magyar Nemzeti Tanács lehetőségeihez mérten folyamatosan támogatja, hozzájárulva a kavillói székhely fenntartásához, karbantartásához és fejlesztéséhez, valamint a Tanyaszínház Alapítvány munkájához.
– A támogatás legfontosabb célja, hogy megfelelő teret és lehetőséget biztosítson a művészek kibontakozásához, a rendezők alkotói elképzeléseinek megvalósításához, valamint ahhoz, hogy az előadások minél több vajdasági településre eljussanak – hangsúlyozta.
Hugyik szerint a Tanyaszínház különlegessége abban rejlik, hogy a színházi élményt közvetlenül a falvakban és a kisvárosokban élő közönséghez viszi el, vagyis olyan emberekhez is, akik ritkábban jutnak el a városi kőszínházakba.
– Az előadások sajátos módon kapcsolják össze a magas művészetet a vajdasági vidéki életformával és mentalitással. Ez az állandóan változó, dinamikus párbeszéd adja a Tanyaszínház értékét és egyediségét – nyilatkozta és hozzátette, bízik abban, hogy a társulat a következő évtizedekben is sikeresen folytathatja küldetését.
A topolyai Kurfis Aranka minden évben ellátogat a Tanyaszínház bemutatójára és elmondása szerint számára különösen sokat jelent a Tanyaszínház. Annak idején ugyanis maga is hozzájárult a társulat kavillói székhelyének felépítéséhez.
– Akkoriban egy-egy tégla megvásárlásával lehetett támogatni az építkezést. Én is vettem egyet, így valahol itt van befalazva az ötven eurót érő téglám. Amióta itt van a Tanyaszínház, azóta mi is minden évben eljövünk – mesélte. Mint megjegyezte, Topolyán fatelepük van, és annak idején nagyrészt ők biztosították az építkezéshez szükséges faanyagot. Akkor még Magyar Attila volt a Tanyaszínház vezetője, tette hozzá.
Ma, július 28-án Csókára, holnap, 29-én Nagykikindára, 30-án Magyarittabéra, 31-én pedig Torontálvásárhelyre utaznak. Augusztus első napján a muzslyai nézők előtt szerepelnek, 2-án Temerinre, 3-án Óbecsére, 4-én pedig Oromra érkezik a Tanyaszínház csapata. 5-én a moholiaknak, 6-án pedig a zentaiaknak mutatják be produkciójukat. Később, 7-én a tornyosi, 8-án pedig a kispiaci közönségnek mutatkoznak be. Néhány napnyi szünet után, 16-án a vándorszínpad Kelebián áll meg, majd a rákövetkező nap a ludasi, 18-án a bácskossuthfalvi, 19-én pedig a bácsgyulafalvi érdeklődők tekinthetik meg a színdarabot. Az idei évadot Brazílián zárják augusztus 20-án.
Nyitókép: Fotó: Horváth Zsolt
