2025. július 17., csütörtök

Aratás után számvetés

A gazdák elégedettek, de a profit a piacon dől el

A vajdasági földeken már a búzatermés mintegy 92 százaléka a magtárakba került. Vladimir Rankov agronómus, a verbászi Mezőgazdasági Tanácsadási Szakszolgálat szakembere szerint  Verbász‒Kúla‒Óbecse‒Szenttamás térségében elégedettek lehetnek az őszi kalászosok hozamaival.

– Térségünkben egyre népszerűbb az olajrepce, amelyet az árpához hasonló időben takarítottak be. A repce átlaghozama 4 tonna, jelenleg 54 dinárt fizetnek érte, az árpánál pedig az utóbbi évek legjobb hozamait jegyeztük, 4200-4300 kg termett holdanként; a tőzsdén jelenleg 21 dinárt fizetnek érte. A búza aratása néhány napon belül befejeződik. A hozamok véleményem szerint kielégítőek, hiszen Szenttamáson és Verbászon a hektáronkénti átlag elérte a 7,3−9,6 tonnát. Ha azt vesszük alapul, hogy január 1-jétől az aratásig mindössze 138 milliméter csapadékot kaptunk, a múlt év azonos időszakában pedig 162 millimétert, elégedettek lehetünk. A minőség jó, a szem nedvességtartalma 10–11%, a hektolitertömeg pedig 77,8 és 82 kilogramm között mozog. A búza-, az árpa- és az olajrepcehozamokból a mezőgazdasági termelők számíthatnak némi bevételre − ha nem is a piaci árak tekintetében. Az árakat nem mi határozzuk meg, hanem a piac törvényei és az áru mozgása – magyarázta a szakember.

A búzáról beszélgetőtársunk elmondta, az ősz folyamán Szerbiában mintegy 600 ezer holdon vetették el a gazdák, így 5,6-6 tonnás átlaghozam esetén 3,3 és 3,5 millió tonna búza kerülhet a magtárakba. A tartalékok csaknem egymillió tonna körül várhatók, ami kevesebb ugyan, mint az előző években, de fedezi a hazai kereslet 60 százalékát. A mostani készletek, a várható rekordterméssel együtt, erős nyomást gyakorolnak majd a hazai piacra, ami a búzaárak csökkenéséhez vezet.

Az egyéb haszonnövények állapotáról Vladimir Rankov elmondta, egy biztos, a magas hőmérséklet romboló hatással volt a szójára, a kukoricára és részben a cukorrépára is, és mindez a terepen is megfigyelhető.

− Az elmúlt pár napban hullott 30-35 liter csapadék némileg javított az aszály okozta károkon. Az április 10-e és 25-e között elvetett kukorica a körülményekhez képest jól néz ki, némi termésre lehet számítani, viszont a szóját virágzáskor érte hőség, ezért elmaradt hüvelyképződés, tehát termés sem lesz. A cukorrépánál megjelentek a levéltetvek és a kabóca, védekezni kell, a termelőknek ezzel kapcsolatban tanácsadó szolgálatunk szakembereinek véleményét ajánlom, hiszen valamennyien folyamatosan járjuk a terepet – mondta Rankov.

A kérdésre, hogy csaknem 35 év tapasztalat távlatából hogyan és miben látja a szárazság okozta károk enyhítését, és hogyan menthető meg a mezőgazdaság, az agronómus elmondta: 

– A jövőben nagy figyelmet kell fordítani egyrészt az öntözési hálózat kiépítésére, ami jelenleg borzasztó drága megoldásnak számít, másrészt a kis- és közepes gazdaságoknak, termelőknek komolyan el kell gondolkodniuk azon, hogy a szántóföldi termesztésről fokozatosan áttérjenek a konyhakerti növények termesztésére. Akár otthon, akár a földeken. Bármilyen furcsán hangzik, a fóliasátrakban a csemegekukoricától kezdve az uborkán át a burgonyáig minden megterem, és mindegyik élelmiszernek van ára a piacon. Ennek azonban gyedüli hátránya az, hogy sokkal többet kell fizikailag, azaz kézzel dolgozni – fogalmazott a szakember, aki hozzátette, a fiataloknak, akik a falun maradnának, ez biztos jövőt jelentene, hiszen a profit biztosítva lenne.

Magyar ember Magyar Szót érdemel

Nyitókép: Árpából az utóbbi évtized legjobb hozamait jegyezték az idén (Fotó: Paraczky László)