2024. december 8., vasárnap

Értékeink megőrzése és átörökítése

Nyugat-Bácskában tartották meg a VMÚE ötödik riporttáborát

Szeptember első napjaiban Apatinban és környékén szervezte meg az V. Kárpát-medencei Riporttábort a Vajdasági Magyar Újságírók Egyesülete. Nyugat-Bácska felfedezésében mintegy húsz újságíró vett részt, akik Bácskertesre (Kupuszina), Doroszlóra, Gombosra, Szilágyira és Zomborba is ellátogattak annak érdekében, hogy megismerjék, illetve szélesebb körben is megismertessék az adott települések múltjának és jelenének legmeghatározóbb értékeit. A riporttábor elsődleges célja ugyanis a kezdetektől fogva a szórványtelepülések értékeinek megőrzése és átörökítése, aminek jegyében a résztvevők által feldolgozott témákból ezúttal is egy igen különlegesnek ígérkező kiadvány születik majd, amely a tervek szerint a Délvidék felfedezése című sorozat ötödik köteteként lát napvilágot.

A szerző a varázslatos kupuszinai mennyasszonyi népviseletben (Homolya Horváth Ágnes felvétele)

A szerző a varázslatos kupuszinai mennyasszonyi népviseletben (Homolya Horváth Ágnes felvétele)

Az V. Kárpát-medencei Riporttáborba a vajdasági újságírók mellett Erdélyből, a Felvidékről és Magyarországról is érkeztek vendégek, akiket az átélt élményeikről, a közös munka során szerzett tapasztalataikról, valamint a riporttábor jelentőségéről kérdeztünk.

Ambrus Attila, a Brassói Lapok főszerkesztője már ötödik alkalommal vett részt a vajdasági riporttáborban, és saját bevallása szerint a jövőben sem szeretne kihagyni egyetlen hasonló összejövetelt sem.

– Azt hiszem, hogy már a tábor ötletének a megszületésében is részem volt. A ’80-as évek végén az egyik kedvenc olvasmányom a Magyarország felfedezése című könyvsorozat volt, és mikor a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének az írott sajtóval megbízott alelnöke lettem, javasoltam, hogy noha Magyarországon már megszűnt a sorozat, indítsuk el Erdélyben az Erdély felfedezése című könyvsorozatot. Ezt követően évente szerveztünk egy riporttábort, ahol felfedeztünk egy-egy általunk kiválasztott vidéket, és megpróbáltuk egyrészt megismerni, másrészt leírni is azoknak, akik az adott közösségektől távol élnek. A kezdetektől fogva nagyon szoros kapcsolatban álltunk a Vajdasági Magyar Újságírók Egyesületével, hiszen ott voltunk a születésénél, és talán nem túlzás azt állítani, hogy a vajdasági kollégák a MÚRE tevékenységéből is inspirálódtak, amikor megszervezték az egyesületüket, illetve magát a riporttábort is, ennek természetesen nagyon örültünk, ugyanis bíztunk abban, hogy ez a kezdeményezés itt, Vajdaságban is izgalmas eredményeket hoz majd, és így is lett – hangsúlyozta Ambrus Attila, akinek elmondása szerint számukra, erdélyiek számára mindig nagyon érdekes megismerni Vajdaságot, hiszen bár némiképp kívülállóként, mégis azzal a tapasztalattal érkeznek ide, hogy az erdélyi és a vajdasági ember nagyon sok mindenben ugyanúgy gondolkodik, hiszen a sorsa és a múltja hasonló.

Ft. Verebélyi Árpád és Ambrus Attila a Doroszlói Szentkútnál (Léphaft Pál felvétele)

Ft. Verebélyi Árpád és Ambrus Attila a Doroszlói Szentkútnál (Léphaft Pál felvétele)

– Mindig szerettem részt venni ezekben a táborokban, mert számomra ismeretlen vidékeket járhattam be, miközben olyan emberekkel találkoztam, akiket bár korábban sosem láttam, már nagyon régóta a barátaimnak nevezhetem őket, akikkel igen hamar megtaláltuk a közös hangot. Számomra is óriási élmény felfedezni, hogy ezeken a kis magyar szigeteken olyan személyek élnek, akik minden elismerést megérdemelnek, hiszen valóban óriási értéket képviselnek. A tábor fontos hozadéka ugyanakkor az is, hogy az erdélyi olvasóknak is bemutathatom ezeket a tőlünk néhány száz kilométerre élő embereket, sorsokat és történeteket, akikben, illetve amelyekben magukra ismerhetnek, és ezáltal sok esetben választ kaphatnak olyan kérdésekre is, amelyek régóta foglalkoztatják őket, korábban azonban mégsem találták meg rájuk a megfelelő válaszokat – tette hozzá a Brassói Lapok főszerkesztője.

Farkas-Ráduly Melánia, a Heti Új Szó regionális hetilap sportszerkesztője Temesvárról érkezett a táborba, amelynek ugyancsak visszatérő vendége, hiszen már negyedik alkalommal kapcsolódott be az ott folyó munkába.

– Az első táborban sajnos nem tudtam jelen lenni, viszont ott voltam Versecen, Maradékon és Törökkanizsán is. Mindig úgy érzem, mintha hazajönnék Vajdaságba, ezt Törökkanizsán is elmondtam, sőt el is sírtam magam a végén, amikor összegeznünk kellett az ott töltött néhány nap élményeit. Az elmúlt évek során valamiért a szívem csücske lett ez a vidék, ezért mindig szívesen térek ide vissza. Maga a tábor azért is jó, mert azt érezhetjük, hogy nem vagyunk egyedül. Jól tudom, hiszen a saját bőrömön tapasztalom nap mint nap, hogy milyen kisebbségben élni, és ezeken a szórványtelepüléseken is ugyanezt látom, ugyanezt érzem. Úgy vélem, ez is jelentős mértékben erősíti az összetartozás érzését. Ugyanakkor az sem mellékes, hogy a tábor résztvevői között kortól és minden egyéb jellemvonástól függetlenül csodálatos barátságok szövődnek, aminek köszönhetően mindig nagyon várjuk az újbóli találkozás lehetőségét, legyen az egy újabb tábor, egy ünnepség, egy szakmai tanácskozás vagy bármi más – mesélte Farkas-Ráduly Melánia, aki érdeklődéssel várja a táborban született írásokból készülő kiadvány megjelenését is, hiszen – mint mondta – a könyvbemutatók mindig különleges ünnepi pillanatokat jelentenek nemcsak a táborok résztvevői számára, hanem az általuk bejárt települések lakói számára is.

Reczai Lilla, a szlovákiai Magyar Hét nevű lap újságírója Komáromból érkezett a táborba, amelyben első alkalommal vett részt, sőt régiónkban is most járt először. Nem tagadja, teljességgel elvarázsolta Vajdaság.

– Óriási lehetőségnek tekintettem a tábort, hiszen korábban még soha nem jártam Vajdaságban, és úgy éreztem, itt a remek alkalom arra, hogy megismerjem ezt a környéket és vele együtt az itteni kollégákat is. Hatalmas élmény volt számomra ez a néhány nap, sok olyan helyen járhattam, amelyekre egyébként valószínűleg nem juthattam volna el, illetve sok olyan emberrel találkozhattam, akikkel egyébként valószínűleg nem lett volna alkalmam megismerkedni.

A varázslatos környezet mindenkit megihletett (Léphaft Pál felvétele)

A varázslatos környezet mindenkit megihletett (Léphaft Pál felvétele)

Bízom benne, hogy az itt kialakított kapcsolatok a későbbiekben is megmaradnak majd, hiszen azok a kulturális és történelmi események, amelyek összekötnek bennünket, itt is megmutatkoztak, többekkel már az első pillanattól fogva úgy beszélgettünk, mintha évek óta ismernénk egymást, pedig most találkoztunk először. Azt hiszem, ez is hozzájárult ahhoz, hogy nagyon élveztem az itt töltött napokat, csakúgy, mint a tábor hangulatát és azt a festői környezetet, amelyben alkothattunk – mesélte Reczai Lilla, hozzátéve, éppen ezért, ha úgy adódik, hogy a következő években is lehetősége nyílik arra, hogy részt vegyen a térségünkben megtartandó riporttáborokban, egyetlen percig sem gondolkodik, hanem kapva kap az alkalmon, és újra eljön Vajdaságba.

A Vajdasági Magyar Újságírók Egyesülete V. Kárpát-medencei Riporttáborának résztevői a nyugat-bácskai emberek közvetlenségének és határtalan vendégszeretetének köszönhetően csodálatosabbnál csodálatosabb élményekkel teli napokat tudhatnak maguk mögött, és alig várják, hogy elkészüljön a táborban született alkotásokat felölelő kötet, és az ünnepélyes könyvbemutató erejéig visszatérhessenek erre a varázslatos vidékre.

A riporttábor a Magyar Kormány Nemzetpolitikai Államtitkársága, a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt., a Magyar Nemzeti Tanács, valamint a Tartományi Oktatási, Jogalkotási, Közigazgatási és Nemzeti Kisebbségi – Nemzeti Közösségi Titkárság támogatásával valósult meg.

80 éves a Magyar Szó, Magyar Szó Online kiadás