Megtalálták a kutatók a hiányzó koponyadarabot. A szárazföldi krokodil 85 millió évvel ezelőtt garázdálkodott a Bakonyban.
Egy frissen azonosított, kivételes állapotban fennmaradt koponya alapján az ELTE Magyar Dinoszaurusz Kutatócsoportja először rajzolhatta meg ennek a különös állatnak a teljes alakját – számolt be a hírről az ELTE. A Doratodon carcharidens nevű őskrokodil mintegy 80–85 millió évvel ezelőtt, a késő kréta korban élt a mai Európa helyén elterülő egykori szigetvilágban. Csupán körülbelül másfél méter hosszú volt – ám megjelenése minden volt, csak nem ártalmatlan. Mély, dinoszauruszszerű koponyája és fűrészelt, húsevő fogai alapján egy gyors, mozgékony, szárazföldi, apró gerincesekkel táplálkozó ragadozó képe rajzolódik ki, amelynek életmódja gyökeresen eltért a ma élő, vízhez kötött krokodilokétól. A különleges lelet Iharkútról, a bakonyi dinoszaurusz-lelőhelyről került elő, és dr. Rabi Márton, a Tübingeni Egyetem kutatója az ELTE Magyar Dinoszaurusz Kutatócsoport vezetőjével, dr. Ősi Attilával, és az új tanulmány első szerzőjével, Szegszárdi Máté PhD-hallgatóval együtt vizsgálta.
A koponya története önmagában is rendkívüli: két darabban került elő, négy év különbséggel: először a részleges koponya, majd évekkel később ugyanazon a lelőhelyen a jellegzetes, pengeszerű, recézett fogakat hordozó felső állkapocs.
A legnagyobb meglepetésünkre a két darab tökéletesen illeszkedett egymáshoz, kétségtelenül ugyanahhoz az egyedhez tartozott. Korábban csupán fogak és néhány töredék árulkodott a Doratodonról; most azonban végre „arcot kapott” a pimasz ragadozó – emlékezett vissza Ősi Attila.
Első pillantásra ez a krokodil ijesztően hasonlított azokra a szárazföldi, húsevő krokodilfélékre, amelyeket korábban kizárólag Afrikából és Dél-Amerikából ismertek. Nem véletlen, hogy évtizedeken át „déli bevándorlónak” tartották, amely Afrikából juthatott el Európába egy feltételezett, mára eltűnt szárazföldi összeköttetésen keresztül. A koponya arányainak és finom részleteinek elemzése, valamint az evolúciós kapcsolatok átfogó vizsgálata alapján kiderült, hogy a Doratodon egyáltalán nem áll közeli rokonságban az afrikai és dél-amerikai formákkal, ehelyett egy északi eredetű krokodilcsoporthoz tartozott, amelynek rokonai Észak-Amerikában és Ázsiában éltek. A dinoszauruszszerű megjelenés nem közös származás eredménye volt, hanem az evolúciós konvergencia látványos példája: különböző leszármazási vonalak egymástól függetlenül fejlődtek hasonlóvá, mert a fajok hasonló életmódot folytattak.
Ez a felismerés messze túlmutat egyetlen ragadozó történetén. A kutatók ennek nyomán újraértékelték más, korábban afrikai bevándorlónak tartott európai kihalt gerinces fajok – köztük dinoszauruszok – bizonyítékait is. Valószínűbbnek tűnik, hogy ezek az állatok ősi, még a kontinensek feldarabolódása előtt kialakult leszármazási vonalak maradványai voltak, amelyek Európában elszigetelten élték túl az idők változásait.
Így megoldódni látszik az ellentmondás, az őslénytani bizonyítékok mégsem mondanak ellent a korábbi geológiai adatoknak: Európa minden bizonnyal Ázsiával és Észak-Amerikával együtt korán levált a déli Gondwana szuperkontinensről – összegezte Rabi Márton.
A bakonyi szárazföldi krokodil története így nemcsak egy különös, csak Európából ismert ragadozót hoz közelebb hozzánk, hanem segít megérteni kontinensünk földrajzi helyzetét a dinoszauruszok korában.
Nyitókép: Az illusztrációt Zsoldos Márton készítette
