Amióta világ a világ, Magyarországon politikai rendszertől függetlenül elfogadott volt, hogy a kormánypárthoz hű emberek vegyék át az irányítást a sportszövetségek élén. Ez megkönnyíttette a támogatási rendszer és a kommunikáció működését, a politika is úgy érezhette, hogy a sikerek részesévé válik. Két szövetség tartotta magát sokáig: a kajak-kenu (Baráth Etele vezetésével) és az úszás (Gyárfás Tamással) ugyanis az eredményeivel bizonyított, így sokáig úgy tűnt, nincs szükség a váltásra.
Wladár Sándor megválasztásának pillanata (Fotó: MTI)
Az úszóknál 2015 végén jelentkeztek az első fellegek: Hosszú Katinka december 22-én úgy nyilatkozott, a Magyar Úszószövetség világszínvonalú támogatás nélkül várja el a világszínvonalú eredményeket, ezért szeretné, ha megkezdődne egy nyílt, őszinte és pozitív párbeszéd. Két héttel később keményebb hangnemre váltott, és sajtótájékoztató keretében széttépte azt a szerződést, amely 12 millió forintot garantált volna neki, amennyiben szerepel az idei vizes vébét népszerűsítő reklámfilmben.
2016 áprilisában kiderült, Kiss László, az úszók szövetségi kapitánya a hatvanas években három évig börtönben ült csoportosan elkövetett nemi erőszakért. Kiss lemondott, Gyárfás pedig bizalmi szavazást kért maga ellen, hogy megtudja, kitart-e mellette az úszótársadalom. A szövetség közgyűlése elsöprő többséggel, 118:1 arányban, 1 tartózkodás mellett ismét bizalmat szavazott neki.
Egy év múlva az immáron háromszoros olimpiai bajnok Hosszú Katinka a tettek mezejére lépett, és november 15-én lemondásra szólította fel Gyárfást. Egy-két nap alatt minden megdőlni látszott, Hosszúhoz csatlakozott Gyurta Dániel, Kapás Boglárka, Bernek Péter, Verrasztó Evelyn és Dávid, mondván: „Megérett az idő a közös fellépésre, az úszók és a szövetség érdekeit is szem előtt tartó, szakmailag is a jelenkor igényei és kívánalmai szerint működő sportági konszenzus megteremtésére a feszültségmentes felkészülés érdekében.”
Az autokrata vezetési stílusa miatt gyakran kritizált Gyárfás november 30-án – 23 év regnálás után – lemondott, január 8-án a közgyűlés Bienerth Gusztávot választotta meg új elnöknek. Ez azonban nem hozta el a teljes békét, a korábban a labdarúgó-, majd a kézilabda-szövetségben is tevékenykedő üzletember megpróbálta a maga képére formálni az úszószövetséget. Így olyan hibákat elkövetett, hogy alapszabály-ellenesen eltávolított egy, és kinevezett három igazgatót (egyiküket állítólag próbaidő nélkül havi bruttó 750 ezer forintos fizetéssel), az elnökség tudta nélkül kötött megbízási szerződéseket, illetve a Gyárfás-korszak alatti súlyos visszaélésekről nyilatkozott, de végül a nyílt vitát nem vállalta.
Májusban már érezni lehetett, hogy vele sem elégedett mindenki, a 21-ei tisztújító közgyűlésen ugyanis az általa elnökségi tagnak javasolt Szalay-Bobrovniczky Alexandra főpolgármester-helyettes a listára sem került fel, míg a legfontosabb alapszabály-módosítási javaslatait titkos szavazással a közgyűlés 63 százalékkal lesöpörte.
A sikeres vizes világbajnokság alatt csend honolt, de amint véget ért a vb, máris sűrűsödni kezdtek az események. Augusztus elején lemondott az ellenőrző testület elnöke és a testület egyik tagja, de miután Bienerth erre nem reagált, és nem hívta össze a közgyűlést, további elnökségi tagok, köztük Cseh László és Moszkva olimpiai bajnoka, Wladár Sándor is távozott.
Bienerth nem mondott le, de a szeptember 24-én a rendkívüli közgyűlés a visszahívása mellett döntött, és kabaréba illő jelenetek mellett (amelyeknek a részletezésére inkább nem térnénk ki, mert túl sok helyet foglalna el) végül Wladár Sándort választotta meg 143 igennel, 5 ellenszavazattal, 1 tartózkodás mellett.
A kérdés tehát az: megnyugszanak-e a kedélyek, Hosszú Katinkáék elégedettek lesznek-e a jelenlegi vezetőséggel, és Wladár képes lesz-e visszaállítani az úszószövetség megtépázott tekintélyét?
