A két magasugrással és a női 3000 méteres síkfutással kezdődik meg ma este az angliai Birminghamben a XVII. fedett pályás atlétikai vb, amelyen 144 ország 632 versenyzője lép fel, közöttük négy szerbiai és öt magyar. Voltaképpen ez a 18. vb, ám 1985-ben az első Párizsban még világjátékok néven futott, nem kapott sorszámot, viszont az akkor nyert érmeket beszámítják a bajnokságok öröktáblázatába.
Érdekes, hogy az idei birminghami verseny nem dönt csúcsot sem a részt vevő országok, sem pedig a versenyzők száma tekintetében. Legtöbb ország, szám szerint 171, 2012-ben Isztambulban jelent meg, legtöbb atléta, 712, az 1997-es párizsi vb-n rajtolt.
Szerbiát Birminghamben Ivana Španović (távolugrás), Asmir Kolašinac (súlylökés), Maja Ćirić (400 m) és Tamara Salaški (400 m) képviseli, a magyar színekben pedig Baji Balázs (60 m gát), Márton Anita (súlylökés), Kerekes Gréta (60 gát), Kozák Luca (60 gát) és Krizsán Xénia (öttusa) indul. Legtöbb eséllyel Španović, Márton, Baji és Krizsán lépnek fel, előbbi kettő ezüstérmet véd a két éve Portlandban megrendezett vb-ről, Baji tavaly vb-érmes volt, Krizsán pedig negyedik az idei ranglistán. Španović vasárnap délután, Márton pénteken este, Baji szombaton és vasárnap, Krizsán pénteken és szombaton lép pályára.
A vb-n sok híresség, a nagy versenyeken már számos sikert aratott atléta lép fel, de szép számmal láthatunk majd új tehetségeket, a legnagyobb érdeklődés pedig talán a 22 éves amerikai Christian Coleman szereplését előzi meg, aki tavaly a londoni vb-n meglepetésembernek számított a 100 méteren és a váltóban nyert ezüstjeivel, de igazán senki sem foglalkozott vele Usain Bolt búcsúja és Justin Gatlin győzelme miatt. Coleman azóta többször is felhívta magára a figyelmet, hisz a télen kétszer is megdöntötte a 60-as táv világcsúcsát.
A birminghami vb idején hat olyan érmet is átadnak, amelyeket nemrég a doppingolóktól vontak vissza. Terematlétikában 14 ilyen érem van, nyolcat azonban majd máskor adnak át, mert új viselőik nem lesznek jelen.
Az eddigi vb-ken legtöbb sikerrel az USA atlétái szerepeltek 114 arany-, 69 ezüst- és 71 bronzéremmel, mögöttük, messze lemaradva, az oroszok és az etiópok következnek. Szerbia két érmet nyert, az egy-egy ezüst és bronz is Ivana Španović nevéhez fűződik, Magyarország pedig hat medált gyűjtött (1 arany, 2 ezüst, 3 bronz), habár az utóbbi időben csak Márton Anita portlandi ezüstje gazdagította a gyűjteményt, az egyetlen aranyat pedig még 1985-ben a gátfutó Siska Xénia nyerte.
