Mintegy 2 és fél milliárd forint egyszeri forrást biztosít a kormány a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) felállításához és működéséhez – derül ki a Magyar Közlöny hétfőn megjelent számából.
A Magyar Péter miniszterelnök által aláírt kormányhatározat szerint 2 milliárd 481 millió 807 ezer 488 forintot csoportosítanak át a központi maradványelszámolási alapból az NVVH költségvetési fejezetébe. A forrás felhasználásáról el kell számolni, a fel nem használt összegre pedig visszafizetési kötelezettséget ír elő a határozat.
A dokumentumban szerepel továbbá, hogy az átcsoportosításról a pénzügyminiszternek azonnal kell gondoskodnia, az NVVH elnökének pedig 2027. március 31-éig kell elszámolnia a felhasznált összeggel. A határozat melléklete szerint az NVVH a 2,48 milliárd forintos forrásból 1,049 milliárd forintot beruházásokra, 791,9 millió forintot személyi juttatásokra, 537,9 millió forintot dologi kiadásokra, 102,9 millió forintot pedig a munkáltatót terhelő járulékokra és szociális hozzájárulási adóra fordíthat.
Unger Anna, az NVVH múlt héten megválasztott elnöke a Kontroll.hu-nak adott interjúban elmondta, hogy a felállítandó új intézmény célja a demokratikus újjáépítés és a közbizalom visszaszerzése. Az elnök a portál YouTube-csatornáján közvetített beszélgetésben hozzátette, Magyarországon van vádképviselet, ügyészség, nyomozóiroda, a készenléti rendőrségen belül vagyonvisszaszerzési hivatal, állami számvevőszék, amelynek vigyáznia kellene a közvagyonra. Az elmúlt 16 évben mégis az történt, hogy nagyon jelentős közvagyon tűnt el, miközben ezek a szereplők ott voltak – jegyezte meg.
Indokolt, hogy az emberek várták – és a Tisza Párt kampányígérete is volt –, hogy létrehoznak egy dedikált intézményt ennek a közvagyonvesztésnek a feltárására, jogi úton való rendezésére és az eltűnt, ellopott közvagyon minél nagyobb mértékben történő visszaszerzésére – tette hozzá.
„Minden cselekménynek kell hogy következménye legyen, akkor járnak el jogszerűen, ha minden cselekménynek, amit feltárnak, lesz jogkövetkezménye” – mondta.
Unger Anna hangsúlyozta, nem megy bele konkrétumokba, mert ha csak egy nevet is kiejt, és 1-3 év múlva, vélhetően minél hamarabb bírósági tárgyalásig jut az ügy, akkor az érintett elő fogja venni az interjút, és azt fogja mondani, hogy ő koncepciós per áldozata, hiszen „az elnök asszony még hivatalba sem lépett, engem már megnevezett”.
Hozzátette: összegeket és intézményeket sem mond, de van egy fantasztikus nyomozati elnökhelyettes, és reméli, rövid időn belül lesz még másik három. Megjegyezte, hogy sok ügyet ismernek, és sok ügy van az emberek fejében, a hivatal most minden jogkört megkap ahhoz, hogy a vélelmeket és a sejtéseket bizonyítékokkal támassza alá.
Az NVVH jövőbeli – bűnszervezeti ténykedést esetlegesen feltáró – működését is érintheti az a Görög Márta igazságügyi miniszter által kedden az Országgyűlésnek benyújtott törvényjavaslat, amely a vagyonelkobzás egy új formájának büntető törvénykönyvbe emelését célozza.
A tárcavezető büntetőjogi tárgyú törvények módosításáról szóló javaslata a parlament honlapján olvasható. A törvényjavaslat célja egyes európai uniós irányelvek átültetése, folyamatban lévő kötelezettségszegési eljárásokkal kapcsolatos jogalkotás, illetve joggyakorlatból érkezett visszajelzések átvezetése. Az indítvány a vagyonvisszaszerzésről és -elkobzásról szóló, 2024-es európai parlamenti és tanácsi irányelv végrehajtásának érdekében bevezeti a büntető törvénykönyvbe a vagyonelkobzás új formáját. Eszerint vagyonelkobzást kell elrendelni arra a büntetőeljárás megindítását megelőző öt évben szerzett vagyonra is, amelyet valaki a bűnszervezetben részt vevő személytől szerzett, és a vagyon, illetve a vagyont megszerző személy életvitele az igazolható jövedelmi viszonyaihoz, személyi körülményeihez képest különösen aránytalan.
Az indoklás szerint az új típusú kiterjesztett vagyonelkobzás olyan esetekre vonatkozhat, amikor az érintett személy nem a bűncselekmény elkövetője, és nem is konkrét bűncselekménnyel összefüggésben álló vagyont szerez, hanem egy bűnszervezeti résztvevőtől jut vagyonhoz. Ebben az esetben nem igazolható kétséget kizáróan, hogy az adott vagyon is bűncselekményből származik, de a bűnszervezet tagjával fennálló kapcsolat, a tőle való vagyonszerzés ténye, és a megmagyarázhatatlan, ismeretlen forrásból származó tetemes gazdagodás ténye alapján már megfordítható a bizonyítási teher – magyarázzák az indoklásban.
A javaslat emellett megteremti a lehetőséget, hogy elkobozzák az üzletszerűen elkövetett természetkárosítással szerzett vagyont is.
Az igazságügyi miniszter indítványa szerint hatályon kívül helyeznék a büntetőeljárási törvény külföldi embercsempészekre vonatkozó szabályait, miután az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen az erre vonatkozó 2025-ös törvénymódosítás miatt.
A hatályos szabályok szerint az ügyészség felfüggesztheti az embercsempészés miatt indult eljárást, ha a gyanúsított vállalja, hogy Magyarország területét a határozat közlésétől számított hetvenkét órán belül elhagyja.
A javaslat alapján a feltételes ügyészi felfüggesztés jogintézménye felmenő rendszerben szűnik meg, a korábban elrendelt felfüggesztések hatályban maradnak. Ez azért szükséges, hogy ne kelljen tömegesen egyszerre lefolytatni büntetőeljárásokat, és elfogatóparanccsal megkísérelni a terheltek kézre kerítését – írta a tárca az indoklásban.
Nyitókép: MTI/Unger Anna, az NVVH megválasztott elnöke és Tasnády Katalin, a hivatal nyomozati elnökhelyettese leteszi az esküt
