2024. június 14., péntek

A madárról

Az elmúlt időszakban két alkalommal találtam szemben magam a közösségi oldalon madarat tartalmazó furcsa bejegyzéssel, ami a madárral kapcsolatos kis nyelvi kutakodásra késztetett. Mondanom sem kell, hogy rendkívül szerteágazó témáról van szó, nyelvünkben se szeri, se száma a madaras szókapcsolatoknak, szólásoknak. Ezúttal ezek egy részét vesszük sorra.
A két kiindulópélda a madárnézetből és a madárlátta, amelyek hasonló jellegű fényképek felirataként szolgáltak: mindkét fotó egy várost ábrázolt felülnézetből, légi felvételként. Ezenkívül közös volt még a bejegyzésekben, hogy egyikhez sem illett igazán a választott felirat. A madárlátta ugyanis nem azt jelenti, hogy felülnézetből tekintünk valamire, ahogyan a madárnézet sem a megszokott szóhasználat ebben az értelemben.
Valójában nem kell csodálkoznunk azon, hogy a madárlátta szó jelentése már nem mindenki számára ismert, habár azokon a tájakon, ahol a mezőgazdasági tevékenység régóta meghatározó, bizonyára nem kopott ki a köztudatból. A madárlátta jelző ugyanis arra az élelemre – általában kenyérre – vonatkozik, amelyet valaki mezei munkáról vagy hosszabb útról visszatérve, rendszerint maradékként hazavisz. Ahogyan Arany János írja:

Pendül a kapa most, letevé a gazda;
Csíkos tarisznyáját egy szegre akasztja;
Kutat az apró nép, örülne, ha benne
Madárlátta kenyér-darabocskát lelne.

A madárnézet jelentése valójában megfelel a felülnézetnek, mégis meg kell jegyeznünk, hogy van nála jobban bevált szavunk: a madártávlat, amelynek konkrét és átvitt jelentése is van. Konkrét értelemben földrajzi alakulatoknak, településeknek, a föld felszínén levő építményeknek, tárgyaknak, esetleg személyeknek, állatoknak felülről, nagy magasságból való szemlélése, ahogyan e tárgyakat vagy élőlényeket a fölöttük lebegő vagy repülő madár látja. Átvitt értelemben a választékos szóhasználat eleme: a személyektől vagy dolgoktól való elvonatkozás révén létrejött olyan szemléletbeli távolság, amely lehetővé teszi, hogy az ember ne a részleteket, hanem a lényeget lássa. Kosztolányi Dezső szavaival: Ahhoz, hogy igazán lássuk és érezzük magunkat és másokat, madártávlat kell, csapongás és merészség.
Előfordulhat, hogy a madárnézet szó a madártávlat és a felülnézet szavak keveredéséből alakult, habár a felülnézet jelentése nem fedi pontosan a másikét, ez ugyanis nem feltételez távolságot, eltávolodást – közelről is szemlélhetünk valamit felülnézetből –, míg a távlat egyértelműen távolságot is jelent, szó szerinti vagy elvont jelentésben. Érdemes felvetnünk azt a lehetőséget is, hogy a madárnézet keletkezése az angol bird’s eye view kifejezés hatásának tulajdonítható. A view jelentése rendkívül sokrétű: látvány, látkép, kilátás; láthatóság; nézőpont, látókör; szemlélet, nézet; vélemény; megtekintés, megnézés; a kérdéses szerkezetet pedig szó szerint úgy fordíthatjuk: látkép egy madár szemével. Az internetes enciklopédia szócikkéből megtudhatjuk, hogy a bird’s eye view (azaz madártávlat) ábrázolás már jóval a repülőgépek feltalálása előtt népszerű volt, főleg a 19. század közepén készítettek efféle látképeket, amelyek nem pontosan felülnézetből, hanem bizonyos szögből ábrázolják a tájat, várost, ahogy valójában egy madár is szemlélheti az eléje táruló látványt – utaltunk rá, hogy a felülnézet nem pontosan fedi a madártávlat jelentését. Manapság a filmgyártásban és a sportközvetítéseknél is készítenek felvételeket madártávlatból.
Ahogy említettük, a madár az állandósult kifejezéseknek is gyakori szereplője: madarat lehetne vele fogatni; madarat tolláról, embert barátjáról; nem azé a madár, aki megfogja, hanem aki megeszi, illetve nem azé a madár, aki utána jár, hanem aki megfogja és meg is kopasztja; csúnya (vagy nem jó) madár az, amelyik a saját fészkébe piszkít. Az olyan jelzős kapcsolatokban, mint a derék, drága, gyönyörű, szép madár, rosszalló, gúnyos jelentésben fordul elő, olyan emberre, akinek nincs jó híre. Ide sorolható a jómadár főnév is. A palimadár a könnyen rászedhető ember, balek jelentésű pali szinonimája. Ne nézz madárnak! – szólítjuk fel azt, aki megpróbál bennünket átverni, szédíteni. A palimadárnak néz valószínűleg a palira vesz és a madárnak néz szólások összeolvadásából jött létre. O. Nagy Gábor közli, hogy a több formában és jelentésben ismert láttam én már karón varjút szólás egyik legrégebbi őse így hangzik: ágon mutat madarat – vagyis szép szavakkal rá akar szedni valakit. Érdekesség, hogy a közismert madarat lehetne vele fogatni szólás eredete meglehetősen homályos, bizonytalan. Akadt, aki a madarászáshoz kapcsolta, és az ófrancia nyelvből eredeztette, egy 12. századi ófrancia lovagregény nyomán. Bárdosi Vilmos megállapítása azonban magától értetődő értelmezést kínál: „A végső megoldásra várva esetleg olyan kézenfekvő szemléleti háttérre is lehetne gondolni, amely szerint a nagyon boldog ember olyan könnyűnek érzi magát, hogy a gravitációt leküzdve szinte a levegőbe tudna emelkedni és meg tudná fogni az ott repülő madarakat. Erre a »légies« örömre, felhőtlen boldogságra utalnak még nyelvünk olyan kifejezései, mint repdes örömében, szinte szárnyakat kap.”