A rovatban részleteket találhatnak azokból a beszélgetésekből, amelyeket az eltelt 30 évben jegyeztem fel. Minden történet valódi, csak a neveket változtattam meg, a klienseim iránti diszkréció miatt. Bizonyára mindenki talál valami hasznosat a maga számára.
– Hallottam, hogy Magyarországon bizonyos családállítási technika révén sok problémától meg lehet szabadulni. Mire is való ez igazán?
– A legtöbb embert a szeretet legmélyebb szálai fűzik szüleihez, családtagjaihoz. Olyan mértékben vagyunk akár tudattalanul is lojálisak őseinkhez, hogy magunkban hordozunk egy erős tudattalan vágyat, hogy utánozzuk őket érzéseikben, viselkedésükben, ezáltal sorsukban. Létezik egy rendszerszerű ismétlődési kényszer, melyet a családállítás alkalmával figyelembe veszünk. Ha valamelyik leszármazott erősen kötődik valamelyik őséhez, akkor a saját életében gyakran hasonló érzéseket él meg, és hasonlóan alakul a sorsa, mint ennek az ősének. Ezek a kötődések láthatatlanul hatnak az életünkre, akkor is, ha nem akarjuk. Bert Hellinger a családállítás alapítója, és szerinte a sorsok összefonódását csak akkor lehet oldani, ha tudunk róla, vagyis valahogyan tudatosítjuk magunkban.
– Akkor is hat ez a kötődés, ha nem vagyunk jó kapcsolatban szüleinkkel, rokonainkkal, gyerekeinkkel?
– Az élet a családtól jön. A családtól kapjuk az erőt, a lehetőségeket és a korlátokat is. A család megtart, vagy kitaszít, erőt ad, vagy gyengít, gyógyít, vagy betegít. Mindennek az alapja a szeretet, a kötődés mélysége és a kiegyenlítés iránti késztetés a családállítás alatt. Egy személyre kihatnak a felmenői, visszafele nem hat. Tehát nem tudom átvenni a gyerekeim sorsát, sem az utánam született testvéreim sorsát, de ők át tudják venni az enyémet. Hetedíziglenig megy ez a visszavezető szál, tehát szüleim, nagyszüleim, dédszüleim, ükszüleim, s így visszafele a hetedik generációig, plusz mindezeknek az embereknek a testvérei is ott állnak mögöttem, valamint az én édestestvéreim, akik előttem születtek. Ráadásul, ha ez nem volna elég, az elhunyt, sőt elvetetett testvérek is számítódnak. Természetesen, csak ha az én születésem előtt volt.
– Ajjaj, ez tényleg sok ember. Ezek az emberek közül csak keveset ismerhetünk. Hogyan hat ki tehát valaki, akiről semmit sem tudunk?
– Vannak alaprendek a családban. Az egyik alaprend az, hogy a család minden tagjának egyenlő joga van az odatartozáshoz. Ez a jog sérül a leggyakrabban. Például, egy korán elhunyt gyerek nagy fájdalom, így sokszor a család igyekszik megfeledkezni róla, és elfojtják magukban az érzést hosszú éveken keresztül. Úgy tesznek, mintha soha nem is létezett volna. Az utána született gyerek így sokszor nem tud, vagy nem sokat tud meghalt bátyjáról/nővéréről, pedig hosszú távon tudat alatt az ő életére is kihat ez az elhunyt, néha meg sem született, elvetélt gyerek. A másik téves magatartás, ha túl sokat van emlegetve az elhunyt testvér, főleg, ha azt a tudatot kelti az utána született gyermekben, hogy ő meg sem született volna, ha az előtte lévő gyerek életben marad. Ilyenkor úgy érzi, tudat alatt, hogy elfoglalta az elhunytnak a helyét, pedig az nem neki volt szánva. A kirekesztett, kitaszított, meggyűlölt családtagok lehetnek olyan személyek, akik bűnözők, elzüllött személyek lettek, fekete bárányoknak számítottak a családban, függőségben vagy idegbajban szenvedtek, esetleg szégyent hoztak a családra. A családi lélek úgy próbálja visszaállítani az eredeti állapotot, hogy a később születettek közül kell valakinek képviselnie a kirekesztettet. Ez a családtag így nem a saját életét éli. A rend helyreállításának módja az, hogy a kirekesztett, kitaszított, vagy elfelejtett családtagot szeretettel elfogadjuk és helyet adjunk neki a szívünkben. A családállítás alkalmával a gyógyító szavak és a mozgás hozzák meg az oldást, a pozitív változást. Ahhoz, hogy ez megtörténhessen, először lelki szemeinkkel látni kell a kirekesztett tagot, aki elvesztette az odatartozás jogát. Ebben segít a családállítás módszere, akkor is, ha nem tudunk ilyen családtagról, történetről. A betegségek hátterében gyakran pont a kirekesztettség áll.
A második alapszabály, hogy a család minden tagjának megvan a maga pontos helye. Ez a hely törvénye. Az érkezési sorrend dönti el a helyet a családállítás során. A szülők magasabb helyen állnak, mint a gyerekek, hisz nélkülük meg sem születhettek volna. A hely törvénye nemcsak függőlegesen szabályoz, hanem vízszintesen is. Így a gyerekek születési sorrendje is fontos. Az előbbi példában, ha a másodszülött nem tudja, hogy előtte már volt egy testvére, azt hiszi, hogy elsőszülött, így nem az őt megillető helyen van. Ez problémákat idéz elő az életében.
– S mi a helyzet akkor, ha valakit örökbe fogadtak?
– Ez akkor is érvényes, ha a gyermek örökbeadott. A gyermek akkor érez rendet, ha tiszteli vér szerinti szüleit is, akármilyenek is azok. Tisztelnie kell, mert életet adtak neki. Az itt nem számít, örül-e ő pillanatnyilag ennek az életnek.
– Mi a helyzet a házasságokkal? Ha elválnak a szülők, vagy ha valamelyik meghal?
– Ez vonatkozik a házasságokra is. Az első házasság magasabb szinten van, mint a második. Az első feleség vagy férj helyét tiszteletben kell tartani, függetlenül attól, hogy mi vezetett a váláshoz. Ezeket a tényezőket sokszor nem veszik figyelembe, vagy nem is tudnak róla a családállítás folyamatában. A hely törvénye azért fontos, mert az előbb érkezettnek több joga van. Például ha a szülők elváltak, s a gyerek odaáll annak a szülőnek a helyére, aki elment, olyan értelemben, hogy együtt él, együtt van e másik szülővel éjjel-nappal, akkor egyikőjük sem tud rendes, hosszú távú, boldog kapcsolatot kialakítani, sem a gyerek, sem az elhagyott szülő, mert konfliktusok lépnek fel az miatt, hogy a gyerek felkerült a másik szülő helyére, ez az elmélet szerint.
– Van még valamilyen rend, szabály?
– A harmadik rend az adás és kapás egyensúlya. Ha valamit kapunk, legyen az jó vagy rossz, adósnak érezzük magunkat. Ezért az a dolog rendje, hogy tudjuk viszonozni. Ha ez nem történik meg, megbomlik az egyensúly, ami a családi rendszerre kihat. Egy jó kapcsolat titka a családállítás törvénye alapján, hogy a jót mindig egy kicsi többlettel viszonozzuk. Ezzel serkentődik az adás-kapás mozgása, ami a kapcsolatok fejlődésének alapja. A rendek közé tartozik az is, hogy mindenkinek önmagának kell vállalnia saját sorsát. Nagyon gyakori, hogy a gyerekek átveszik szüleik terhét szeretetből. „Inkább én szenvedjek helyetted!”, vagy „Inkább én haljak meg helyetted!” – ezek tudattalan átvállalások a gyerekek részéről. Ennek rossz következményei vannak mindenkire nézve, ezt tudat alatt cipelhetjük egész életünkben.
– Ön vállal ilyen családállítást?
– Én meditáció által segítek klienseimnek, nem pedig csoportos találkozásokkal, mint Magyarországon. A személyre szabott meditációt otthon gyakorolja, melyet önre, az ön problémájára fogalmazok meg. Aki ilyen egyéni, meditációs családállítást kér tőlem, annak elsőként a problémáját kell megfogalmaznia. Például: sikertelenek a párkapcsolatai, családi konfliktusai vannak, nagy veszteség érte, az orvosok nem tudják meggyógyítani betegségét stb. Tudnom kell, milyen kapcsolatok, viselkedési módok, minták és kötődések vannak a családban. A meditáció folyamán oldó mondatok és mozdulatok segítségével egy új rendet hozunk létre.
– Nagyszerű, ez jobban megfelel, mert nem kell mások előtt kitárni a személyes problémámat, sőt el sem kell utaznom. Beszéljük hát meg...
