A tartományi kormány alelnöke, Tomislav Žigmanov részt vett azon a kerekasztal-beszélgetésen, amelyet A jogszabálytól a gyakorlatig: hogyan biztosítsuk a kisebbségi nyelvek alkalmazását és működését címmel tartottak meg Újvidéken.
Az immár harmadik alkalommal megrendezett esemény középpontjában a kisebbségi nyelvek teljes körű bevezetésének és mindennapi használatának kihívásai álltak, valamint azoknak a konkrét és mérhető javaslatoknak a megvitatása, amelyek segíthetik ezen problémák kezelését. A résztvevők arról is tanácskoztak, miként lehetne hatékonyabban biztosítani a nyelvi jogok érvényesülését a helyi önkormányzatokban és közintézményekben.
Žigmanov hangsúlyozta a nyilvános viták és párbeszédek fontosságát a demokratikus társadalmakban, mint amilyen a mostani kerekasztal is volt. Kiemelte, hogy az ilyen események lehetőséget adnak a jogi keretek és gyakorlati alkalmazásuk átfogó vizsgálatára, a hiányosságok felismerésére, valamint arra, hogy a szakértők és az érintettek javaslatokat fogalmazzanak meg a problémák megoldására.
– A döntéshozók szerepe ilyenkor az, hogy figyeljenek és meghallgassák a terepen dolgozókat, hiszen csak így lehet reálisan felmérni, hol és milyen kihívásokkal szembesülünk a nyelvek és írásmódok hivatalos használata terén Vajdaságban – fogalmazott Žigmanov.
Hozzátette: a problémák megoldásában az első lépés a felismerés, a legjobb megoldásokat pedig gyakran a már működő jó gyakorlatok kínálják.
Az alelnök kiemelte, hogy Vajdaságot régóta multietnikus és multikulturális területként tartják számon, és ez nem csupán elvi meghatározás, hanem a jogalkotásban és a közpolitikákban is tükröződik.
– Olyan törvényeket és programokat hozunk, amelyek célja ennek a sokszínűségnek a megőrzése, ápolása és fejlesztése. A tartományi kormány elkötelezetten munkálkodik ezeknak a céloknak a megvalósításán, és büszkék lehetünk arra, hogy Vajdaságot gyakran példaként állítják mások elé, mint olyan régiót, ahol a multikulturalizmus értékei valóban élnek – mondta Žigmanov.
A megbeszélésen külön figyelmet szenteltek a regionális vagy kisebbségi nyelvekről szóló helyi chartáknak, amelyeket többek között Magyarkanizsa és Kúla községek fogadtak el, valamint a kisebbségi nyelvű média és oktatás helyzetének. A résztvevők felidézték, hogy Szerbia 2006-ban ratifikálta az Európai Charta a regionális vagy kisebbségi nyelvekről című dokumentumot, amely kötelezi az országot a Vajdaságban hagyományosan használt kisebbségi nyelvek védelmére és fejlesztésére.
Az esemény zárásaként a szervezők egyetértettek abban, hogy a kisebbségi nyelvhasználat nem csupán jogi kérdés, hanem a társadalmi együttélés és a kulturális identitás megőrzésének kulcsa is.
Nyitókép: Az immár harmadik alkalommal megrendezett esemény középpontjában a kisebbségi nyelvek teljes körű bevezetésének és mindennapi használatának kihívásai álltak (Fotó: Tartományi kormány)
