A vajdasági magyarság közösségének erősítése, valamint az elődök munkásságának méltó megőrzése volt a központi témája dr. Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke a Szabadkai Magyar Rádió tegnapi Napindítós interjújának. A VMSZ elnöke több aktuális témát érintett: a ludasi és a pancsovai szoboravatásokat, a Pásztor Istvánra való megemlékezést, az alapítvány működését, a délvidéki vérengzések áldozatairól való megemlékezéseket, a határátkelés új uniós szabályait és az uniós csatlakozási folyamatot.
Mint kiemelte, a két szoboravatás nagy jelentőséggel bír a vajdasági magyarság számára. Pancsován felavatták az első vajdasági Jókai Mór-szobrot, amely a Magyar Nemzeti Tanács kezdeményezésére került az ottani református templom kertjébe. Ludason Kosztolányi Dezső-szobrot avattak, amelynek kapcsán a VMSZ elnöke pozitívan méltatta a helybeliek munkáját, hiszen, mint mondta, nagy kitartásról és odaadásról tanúskodik.
Pásztor István két éve hunyt el. Noszán megemlékezést, Szabadkán emlékmisét tartottak, és koszorúztak is a sírjánál. Dr. Pásztor Bálint ezzel kapcsolatban kiemelte, továbbra is aktívan dolgoznak a gazdaságfejlesztési programon, a történelmi megbékélésen és a határozott nemzetképviseleten a parlamentben.
– Az elmúlt két év is azt bizonyította, összefogással, bajtársiassággal folytattuk mindazt, amit ő elkezdett – szögezte le a VMSZ elnöke.
Mint mondta, a Pásztor István Alapítvány munkája is folytatódik: eddig 84 ezer euró értékben támogatták a rászorulókat, a fiatal tehetségeket és a természeti katasztrófák károsultjait. Kiemelte, ezeknek a támogatásoknak a 85 százalékát beteg gyermekek gyógyszerkezelésére fordították.
Az alapítvány döntése értelmében az idén Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Aleksandar Vučić szerb államfő kapja a Pásztor István-díjat.
– A történelmi megbékélés folyamata nem valósulhatott volna meg e három ember, Pásztor István, Aleksandar Vučić és Orbán Viktor barátsága nélkül. Nélkülük ma nem lennének ilyenek a magyar–szerb kapcsolatok – fogalmazott dr. Pásztor Bálint. Mint mondta, a tervek szerint a díjátadó a következő hetekben lesz.
Az elmúlt pár napban 23 helyen emlékeztek meg a 1944–45-ös vérengzések áldozatairól. Ennek kapcsán kiemelte, a szerb államfő azért is kapja a díjat, mert ő volt a kormányfő 2014-ben, amikor eltörölték a magyarok kollektív bűnösségéről hozott határozatot.
A mindennapi életet érintő kérdések közül a határátkelés új szabályairól is szó esett. Méltánytalannak és felháborítónak nevezte azt, hogy az Európai Unió új beléptetési rendszere – amely újlenyomat- és fényképfelvételt is előír – a tagjelölt országokra, így Szerbiára is vonatkozik.
– Azok, akik magyar állampolgársággal is rendelkeznek, mentesülnek a tortúra alól. Nekik ezzel az okmánnyal érdemes utazniuk – javasolta. Pozitívumként értékelte azonban azt, hogy az ingázókról egy adatbázis fog készülni, amelybe a magyarországi munkáltatók jelenthetik be a munkavállalókat. Számukra külön sávot alakítanak ki a határátkelőkön, ami gyorsabb és gördülékenyebb átkelést biztosít majd.
– Ha az ingázók mindennap el tudnak jutni a munkahelyükre, akkor nem fognak áttelepülni Magyarországra. Ez a közösség megmaradásának záloga – mondta dr. Pásztor Bálint.
A parlament jelenlegi munkájáról is szó esett. Ezzel kapcsolatosan a VMSZ elnöke elmondta, tegnap kezdődött egy új ülés 8 napirendi ponttal, amelyek közül a legfontosabb az egységes választói névjegyzékről szóló törvény módosítása, ugyanis lehetővé tehetné az európai uniós csatlakozási tárgyalások 3-as klaszterének megnyitását.
