A magyar kormány intézkedéseinek köszönhetően az elmúlt tizenöt évben sikerült újraegyesíteni a magyar nemzetet, ennek ellenére az Európai Unió nem foglalkozik kellő mértékben a kontinens nemzeti kisebbségeinek és nemzetiségeinek ügyével – jelentette ki Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó, a Pécsi Tudományegyetemet (PTE) fenntartó alapítvány kuratóriumi tagja kedden Pécsen.
Szili Katalin a Nemzetiségek és kisebbségek a 21. században – Identitás, Társadalom, Kultúra című nemzetközi tudományos konferencia szünetében tartott sajtótájékoztatón közölte: a tanácskozás célja, hogy a kisebbségek, nemzetiségek ügyét segítse, hidat verjen a politika és a tudomány közé, valamint hogy a jó gyakorlatok szélesebb körben is megismerhetővé váljanak.
Kiemelte, hogy a magyar kormány az elmúlt tizenöt évben számos pozitív intézkedést hozott a határon túli magyarok könnyebb boldogulásának érdekében. A Kárpát-medence magyar közösségeinek oktatási, kulturális és gazdasági lehetőségei szélesedtek, miközben a Magyarországon élő 13 nemzetiség törekvéseit és jogaik biztosítását is támogatták. Az erőfeszítések eredményeként sikerült újraegyesíteni a magyar nemzetet – hívta fel a figyelmet.
Szili Katalin szerint ugyanakkor kritikával kell illetni azt a gyakorlatot, amelyet az Európai Unió a nemzeti kisebbségek és nemzetiségek ügyében folytat. Kiemelte, hogy a közösség csak az adott ország uniós csatlakozásáig tartja fontosnak, hogyan bánik az ott élő kisebbségekkel, utána már nem.
Egy 2023-ban készült tanulmányra hivatkozva elmondta, hogy Európában mintegy 300 etnikai csoport létezik 90 hivatalos nyelvvel, az EU-ban pedig legalább 158 hagyományos és nyelvi nemzeti kisebbség él, amelyek a becslések szerint az unió lakosságának mintegy 10 százalékát teszik ki.
A nemzetiségi, kisebbségi kérdéseket jelenleg lesöpri az asztalról annak ellenére, hogy a bevándorló közösségek Európa összlakosságához viszonyított aránya lassan eléri az őshonos nemzeti közösségek arányát – mondta a miniszterelnöki főtanácsadó.
Úgy vélte, komoly stabilitási problémákat okozhat, amennyiben az EU továbbra sem tesz lépéseket a nemzetiségek, nemzeti kisebbségek, őshonos nemzeti közösségek ügyében.
Emlékeztetett, hogy nem csak kritikával éltek, hiszen Kalmár Ferenccel, a Külügyminisztérium Magyarország szomszédságpolitikájának fejlesztéséért felelős miniszteri különmegbízottjával készítettek egy ötpontos javaslatot, amellyel az EU támogatni tudná a kisebbségek igényeit, illetve az egyenlő bánásmód kritériumának is meg tudná feleltetni a tagállamokat.
Szili Katalin szerint kiemelten fontos lenne biztosítani Európában az őshonos nemzeti kisebbségek számára az egyenlő esélyeket, segíteni az önigazgatásukat, hiszen ez jelentené Európát, „nem a háború támogatása vagy a kisebbségek ügyében való félretekintés”.
Kalmár Ferenc arról beszélt, hogy kisebbségi kérdések tárgyalására korábban vegyesbizottságokat hoztak létre, ennek ellenére folyamatosan változik a kisebbségekkel kapcsolatos hozzáállás Európa-szerte. Elfogadhatatlannak nevezte, hogy az EU nem foglalkozik olyan etnikai alapú diszkriminációkkal, mint amelyek például a Benes-dekrétumokban jelennek meg.
A szakember fontosnak tartotta azt is, hogy az EU országaiban a történelemtanítás objektívebb legyen, ugyanis „Keleten ideológiát csinálnak a történelemből, ami a xenofóbiának, diszkriminációnak nyújt táptalajt” – fogalmazott.
Szécsi Gábor, a PTE Kultúratudományi, Pedagógusképző és Vidékfejlesztési Karának (KPVK) dékánja azt hangsúlyozta, hogy a konferencia lehetőséget ad a párbeszédre, amellyel a politika és a tudomány között szeretnének kapcsolatot teremteni, és segítséget nyújtani a jogalkotók és jogalkalmazók számára.
Emlékeztetett arra, hogy a KPVK szekszárdi bázisán már működik egy kisebbségi kutatóközpont, amely a kutatások lefolytatása, javaslatok megfogalmazása mellett a pedagógusok képzését is segíti, kisebbségekkel kapcsolatos ismeretek nyújtásával.
A PTE KPVK szervezésében zajló konferencián szerb szociológusok, nyelvészek, történészek, nemzetiségi szakértők tartottak tudományos előadásokat a nap során.
Nyitókép: Szili Katalin az Országházban (Fotó: MTI)
