A köztársasági képviselőház napirendjén szerepel a többi között az egységes választói névjegyzékről szóló törvény, illetve a lex specialis, amely arra a belgrádi területre vonatkozik, amelyen a Vezérkar épülete is megtalálható. Az őszi ülésszak második rendes ülése rendhagyóan kezdődött, ugyanis az épület előtt két személy, Dijana Hrka, az újvidéki tragédia egyik áldozatának édesanyja és Uglješa Mrdić, a Szerb Haladó Párt parlamenti képviselője is éhségsztrájkba kezdett a hétvégén. Az épület előtt felállított sátortábort és lakóit rendőri erők vigyázzák.
A napirenden szereplő egységes választói névjegyzék kapcsán Bájity Borisz, a Vajdasági Magyar Szövetség képviselője kiemelte, az fontos az állami intézményekbe vetett bizalom megerősödése miatt is. Mint hangsúlyozta, pártjának álláspontja szerint a problémákat intézményekben kell megoldani, nem az utcán, és a napirenden szereplő törvény éppen ezt szolgálja.
Képernyőfelvétel
Felszólalásában a VMSZ politikusa rámutatott arra, hogy minden törvény kidolgozását kemény munka előzi meg. Ez a jogszabály is a kidolgozásában résztvevők kitartó munkájának eredménye. A munkafolyamat nem volt vitáktól mentes, de mindenki arra törekedett, hogy egy jó, mindenki elvárásának megfelelő jogszabályt fogalmazzanak meg. Részletezve a törvény kidolgozásának előzményeit elmondta, hogy az EBESZ Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatala (ODIHR) 1997 óta követi figyelemmel a választási folyamatokat országunkban, és ad ajánlásokat minden egyes választás után. Valójában az utóbbi mintegy tíz évben foglalkozik az államvezetés az ajánlásokkal, és tesz azért, hogy ne csak papíron legyenek, hanem javulhassanak is a választási feltételek. A jelenlegi törvény a 2024 februárjában meghozott jelentésben megfogalmazott ajánlások után létrejött parlamenti munkacsoport munkájának köszönhető, amelyben a hatalmi és ellenzéki pártok képviselői és civil szervezetek is helyet kaptak. A jogszabály többször is közmeghallgatáson esett át, mire a parlament elé került. Ám ez a törvény amellett, hogy transzparenssé teszi a névjegyzéket, megakadályozza, hogy bárki visszaéljen vele. A választói névjegyzék követésével és ellenőrzésével foglalkozó bizottságban 8 személyt a parlament javasol majd: ötöt a hatalmi pártok, hármat pedig az ellenzéki képviselők közül választanak ki, két személyt pedig a civil szervezetek (a CRTA és a CESID) delegálnak. A döntéseket pedig legalább hét tag egyetértésével lehet meghozni.
Dušan Bajatović, a Szerbiai Szocialista Párt képviselője is a választói névjegyzékről tett említést felszólalásában. Ő arra alapozva, hogy az ellenzéki képviselők nem vettek részt teljes összetételben a parlament munkájában, megállapította, nem is fogják támogatni ezt a törvényjavaslatot. Mint kijelentette, az ellenzéknek nem is felel meg, hogy rendezett választói névjegyzék legyen, ugyanis egyedüli célja, hogy politikai instabilitást tartson fenn.
Kihasználta az alkalmat és bejelentette, hogy Magyarországon folytat tárgyalásokat a gázellátás kapcsán, és kijelentette, Szerbiában nem lesz sem gáz-, sem kőolaj-, sem áramválság.
Lévén kedd a parlamenti vita a képviselők kérdéseivel kezdődött, az ellenzéki képviselők mindenekelőtt a házelnöknek intézték kérdéseiket. Pavle Grbović, a Szabad Polgárok Mozgalmának képviselője Ana Brnabićtól, a képviselőház elnökétől azt kérdezte, hogy demokratikusnak tartja-e a hangulatot, amelyben a képviselőház ülésezik. Ugyanis a parlament épülete előtt éhségsztrájkba kezdett anyának a sátortábor lakói egy nappal korábban a Pošla majka da potraži sina (Elindult az anya, hogy megkeresse a fiát) dalt engedték le túlzott hangerővel, miközben tudják, hogy Dijana Hrka azért folytat éhségsztrájkot, mert egy évvel ezelőtt az újvidéki vasútálommás előtetőjének leomlásakor több tonna beton nyomta agyon afiát, s ezért senkit sem vontak felelősségre. Radomir Lazović, a Zöld Baloldali Front képviselője Ivica Dačić belügyminiszternek üzent: hol van? A rendőrség miért a bűnözőket védi, és nem a polgárokat, majd a rendőrség képviselőihez intézte kérdését: miért engedik meg, hogy a hatalom az egyetemisták elleni küzdelemben ütlegként használja őket? Marinika Tepić, a Szabadság és Igazságosság Pártja képviselője pedig a hatalmi koalícióhoz fordult, és megkérdezte, normálisak-e. A választói névjegyzékről szóló törvényt és a Vezérkar épületét szabályzó lex specialist tűzik napirendre, amikor egy anya azért kezd éhségsztrájkba, hogy igazságot követeljen fia haláláért, amire már egy éve vár – hangsúlyozta.
Amíg az ellenzék a saját küzdelmét folytató anya mellett állt ki, addig a hatalmi pártok Uglješa Mrdić küzdelmét hangsúlyozták, mondván, hogy ő is az igazságot követeli. Azt, hogy az ügyészség végezze a munkáját. Kérték, hogy átlátható módon végezze az újvidéki vasútállomás kapcsán indított nyomozást, illetve tájékoztassa a polgárokat.
Života Starčević, az Egységes Szerbia képviselője a vita során Zagorka Dolovac legfelsőbb ügyész felelősségét emelte ki. Szerinte az ő cselekedetei vagy mulasztásai következtében alakult ki pánikhangulat a társadalomban, illetve a polgárok elveszítették a bizalmukat az igazságszolgáltatásban. Kiemelte, pártja követeli, hogy Dolovac nyújtsa be visszavonhatatlan lemondását.
A másik téma, ami foglalkoztatta a képviselőket: a Vezérkar épülete. A parlament előtt tüntetést is szerveztek ennek kapcsán. A beterjesztő nevében Milenko Jovanov, a Szerb Haladó Párt frakcióvezetője rámutatott, hogy ez az ikerépület, ami a Sutjeska szurdokát mintázza meg a második világháború sikeres csatájának emlékére, valójában csak 2005-ben, az 1999-es NATO-bombázások után került védelem alá. Mint mondta, megalkotói 50 éven keresztül nem kérték, hogy az épület kerüljön a kulturális örökségek közé. A romos épület szerinte veszélyes, és a város szívében kihasználatlanul áll. Feltette a kérdést azoknak, akik a romos épület védelméért szálltak síkra, hogy Belgrád bombázása, a második világháború után, mely romos épületet őrizték meg emlékként a jövő generációinak? Mint mondta, ahogy az Avala-tornyot, vagy az VRTV épületét, illetve a lebombázott hidakat újjáépítették, bizonyítva, hogy a NATO-bombázásokkal az adott erők nem érték el céljukat, a Vezérkar épülete sem állhat romosan. Kiemelte, nincs akkora értéke az épületnek, mint azt egyes (szerinte kvázi) szakértők állítják.
