Egy újabb váratlan, ám egyáltalán nem szokatlan lépésre határozta el magát a „Horror Királya”, ezúttal (is) egy sorozatot hozott létre, ráadásul, ami különös, „detektívtörténetet” írt, már amennyire esetében bármelyik műve beskatulyázható egyetlen műfaj keretei közé, hát ez a sorozat sem. Megjegyzem, King 1982-ben elindította A Setét Torony című sorozatot, amit a hetedik résszel 2004-ben szerencsére befejezett. A széria a fantasy műfajába tett kirándulás volt, tőlem ez a zsáner teljesen idegen, King se jött be fantasy-szerzőként1. A két első köteten még átrágtam magam – valami csodára várva, hogy megkedvelteti magát velem –, ám a harmadik felénél elszakadt a cérna, letettem. Szívem szerint kitörölném a King-bibliográfiából.
A Mr. Mercedes a Bill Hodges-trilógia első része. Eredeti megjelenésének éve 2014. A folytatás az Aki kapja, marja (2019) és az Agykontroll2 (2020) kötetekben olvasható. A Mr. Mercedes története, akár a mai Európában is játszódhatna: egy ködös, fagyos reggelen egy ámokfutó lopott Mercedes gépkocsijával a munkára várakozó tömegbe hajt. Majd visszatolat, és ismét belegázol a tömegbe – nyolc halottat és tizenöt sebesültet hagy a helyszínen, a terrorcselekményben egy csecsemő is életét veszíti. (A mai Európához képest annyi a különbség, hogy az elkövető nem iszlám fundamentalista.)
A gázoló gyilkos kilétét King nem titkolja az olvasó előtt, ő Brady Hartsfield, aki egyedül él alkoholista anyjával – a részeges anya szinte ikonikus figura, mind King, mind a fia, Joe Hill regényeiben –, és akit olyannyira magával ragadott a tömeggyilkosság mámora, hogy újabb mészárlásokra készül, aminek immár nem csupán tucatnyi, hanem több ezer áldozata lehet. A magát Mercedeses Gyilkosnak nevező elmeháborodott – Hasfelmetsző Jack és a Scotland Yard mintájára – levelet (e-mailt) ír, vagyis kommunikációt kezdeményez Bill Hodges nyugalmazott rendőrrel, kezdetét veszi a klasszikus krimi, hajsza az újabb tömeggyilkosság megakadályozásáért, ami közben betekintést nyerhetünk egy elbűvölő, megkapó modorú pszichopata3, egy nagyon okos ember, aki történetesen őrült, bomlott elméjének működésébe, a Jó és a Gonosz küzdelmébe.
Furcsa, ám miként jeleztem, nem egyedülálló helyzet, amikor az elkövető maga provokálja , sőt segíti az elfogására készülőt. A kriminálpszichológia szerint az ilyen tettesek valójában szeretnék, ha elkapnák őket, mert a bűnhődésük oldaná a bűntudatukat, egyszerűen vezekelni szeretnének. A Mercedeses Gyilkosnak nincsen ilyen kínzó bűntudata, ő élvezi a halálosztó hatalmát.
Az éppen csak visszavonult nyomozónak viszont nincsen meg az a háttere, amit a rendőrség nyújthatna, ehelyett marad számára az aprólékos munka és a detektívek furfangja. Nem is válik a történet vágtázó akciók sorává, nem csap át borzongató thrillerbe, hanem megmarad a klasszikus krimi keretein belül, ahol bőven jut idő a karakterek pszichológiai profilozására. Nincsen benne semmi Kingre általában jellemző, se misztikum, se paranormális, mégis szinte letehetetlen, amit tetéz a szerző olykor gunyoros humora. Az ügy lassú felgöngyölítése hagy időt és teret a karakterek hátterének ábrázolására. Így végül egy egész izgalmas hátterű csapat áll össze a nyugdíjaztatását követően kiégettsége miatt öngyilkosságra készülő felügyelő körött. Segítői Jerome, egy gimnazista srác, meg Holly, aki középkorúként is kislány módjára viselkedik, és Holly Gibneyként már szerepelt A kívülálló című 2018-as King-regényben, ahol a Mr. Mercedes minden főbb szereplője is megjelenik, majd a 2020-as Minél véresebb című műben. Ez is egy trilógia, a 2023-as harmadik rész címe: Holly.
A Bill Hodges-trilógia második részében, az Aki kapja, marja regényben visszaköszön az előző rész különös hármasa, a szerző pedig visszatér az őrült olvasó témájához, amit a Tortúra című regényében vetett fel. Most egy csalódott rajongó azért gyilkolja meg kedvenc íróját, mert az felhagyott a regényírással és átváltott a reklámszakmára. A hibbant rajongó elrabolja az író jegyzeteit, hátha van bennük egy újabb regény, meg a pénzét is magával viszi. Mire 35 év múltán szabadul a börtönből, ezek a dolgok máshoz kerültek, történetesen a Mr. Mercedes okozta tömegtragédia egyik túlélőjéhez, meg kamasz fiához, a „fantasztikus hármasnak” őket kell megóvnia dilinyós rajongó bosszújától. Az Agykontroll című harmadik részbe már teljes harci díszében bevonul a természetfeletti. Mr. Mercedest ugyanis öt évvel korábban úgy fejbe kólintották egy zsúfolt koncertteremben, amit fel akart robbantani, hogy azóta csak ártalmatlanul vegetál a kórházban. Csakhogy a szobáját megszállja egy sátánian gonosz erő, és Brady Hartsfield ártani akar azoknak, akik katatón állapotba juttatták, valamint megtorlást tervez az egész városon. Legszívesebben az egész világon, mert éberként úgy tartotta, hogy a világ egésze tette elmeháborodottá, és most lehetőséget kapott, hogy kihasználja a szellem hatalmát az anyag felett. Ezt a bizarr bosszút kell megakadályoznia Hodgesnek, Jerome-nek, meg Hollynak.
Stephen King minden írói erényét felvonultatja ebben a detektív-trilógiában. Az se marad hoppon, aki már várta a természetfeletti erők megjelenését. Ráadásul a kötetek különálló művekként is olvashatók, az összefüggések egyáltalán nem zavarják az olvasói élményt – hiszen úgyis elmerülünk a krimi izgalmában.
1 Járatlan lévén ebben a műfajban, mégis George R. R. Martinra (A tűz és a jég dala; A hét királyság lovagjai sorozatok szerzője) szavaznék
2 A regénynek semmi köze José Silva agykontroll elnevezésű életviteli módszeréhez, ami a múlt század végén hatalmas népszerűségre tett szert
3 A pszichopata profilját kiválóan megragadta Bret Easton Ellis: Amerikai psycho (1991) című regényében, ami filmen is átütő erejű
