Az elfeledett és a formálódó

Vajdaság parkjait bemutató sorozatunk részeként két szabadkai parkkal ismerkedhettek meg olvasóink. A Sétaerdőt és a Raichle Ferenc-parkot a helybeliek és az ide látogató turisták mindegyike megismeri, ám a Cirill és Metód téri, valamint a Harcosok sorakozója lakótelepen lévő parkra nem irányul nagy figyelem. A Cirill és Metód téren lévő park kis túlzással mára csupán a település zöldfelületeit kezelő közvállalat számára bír jelentőséggel, míg a Harcosok sorakozója helyi közösségben lévő park egyelőre nem nyújtja azt az élményt, amit a városi polgárok elvárnának egy ilyen közterülettől.

A Cirill és Metód park

Az egyszeri újságírót, aki időnként próbál helytörténészt játszani, igencsak gondolkodóba ejtik és megdolgoztatják a közterületek korábbi elnevezései körüli bizonytalanságok. A Cirill és Metód teret napjainkban a legtöbben csak a Zombori úton lévő parknak, vagy a Bolhapiacnál lévő parknak hívják. A park valójában a Jézus feltámadása templom, illetve a Bánatos Szűzanya nevű kápolna és a kálvária körüli területet foglalja magába. Ám ha a Cirill és Metód parkra keresünk rá, igencsak meglepődünk, hisz a keresőnk a Fasizmus áldozatainak terét dobja ki. Nos a helyzet az, hogy utóbbi az első világháborút megelőző időben az ott lévő Szent Teréz-székesegyház után Szent Teréz parknak nevezték, ám a későbbiekben Cirill és Metód parkká keresztelték át, hogy azután a második világháború után megkapja jelenlegi nevét. A két püspök, Cirill és Metód nevét pedig megkapta a tér, amely ma egy nyugalmas zöld szeglete a városnak, ami kívül esik a városban lakók látószögén. Ez már a Cirill és Metód tér nevének alakulásán is látszik. Ljudevit Vujković Lamićnak az ExPannonia folyóiratban közzétett kutatásai szerint a térnek a dualizmus korában nem volt külön elnevezése. Az első világháborút követően Vašarište, Žitni trg néven emlegetik (vagyis Vásártér, illetve Gabona tér), míg 1941-ben Baromvásár, Disznóvásár vagy Gabona térként szerepelt az iratokban, hogy azután 1845-től kapja meg mai elnevezését. Érdekesség, hogy a tér nemcsak a Fasizmus áldozatinak terének nevét örökölte meg, hanem a búzapiacot is, amely a 19. és 20. század fordulóján került át az akkori Szent Teréz térről a kálvária melletti területre.

Dr. Czékus Géza szerint a Cirill és Metód park területe 3 hektár.

Patyi Szilárd a Szabadka keresztjeit és szobrait bemutató sorozatában írt a Cirill és Metód téren található objektumokról. A Magyar Szó 2022. november 15-ei számában ezt olvashatjuk:

– Az istentiszteleteket a kálvárián található Bánatos Szűzanya nevű kápolnában tartották, amelyet 1877-ban emeltek, majd Jakobcsics Erzsébet, az egykori szabadkai polgármesternek, Mamuzsich Lázárnak az özvegye alapítványt hozott létre a vikária templomának felépítésére. Az özvegy a templom helyét is meghatározta, mégpedig a kálvária mellett, az egykori gabonapiacon. A templom építését 1933-ban kezdték meg, Molczer Károly tervei alapján. Budanović Ljudevit bácskai püspök elképzelései szerint a templom egy fenséges székesegyház jellegű objektum lett volna, de a terveknek csak az első szakaszát sikerült megvalósítaniuk. A templom alatti sírboltba helyezték el Mamuzsich Lázár és Jakobcsics Erzsébet földi maradványait. Erről a templom belsejében elhelyezett márványtábla is tanúskodik.

Ugyanitt olvashatunk a templom mellett lévő keresztről is. Az Ivan Čović-féle kereszt a Ciril és Metód téren álló Jézus feltámadása templom főbejárata előtt kialakított platón található, ötméternyire az épülettől. A keresztet 1934-ben állították fel, és azóta is az eredeti helyén áll.

A park az említett épületek mellett egy játszótérrel rendelkezik. A területen néhány pad, szemeteskosár található, és a média sem foglalkozik vele különösebben. Csupán időnként tesznek róla említést, akkor is elsősorban a terület rendezetlenségére panaszkodva.

1998-ban a város több pontján összesen 700 facsemetét ültettek el. A Magyar Szó 1998. október 24-ei száma Zöld hétvége címmel tudósított az akcióról, és ebben olvashatjuk, hogy a Cirill és Metód téren lévő parkba is kerültek facsemeték.

Dr. Czékus Géza Szabadka városközpontjának dendroflórája című kötetében 2012-ben is utal fásításokra, amik eredménye azonban kérdéses: Ami még aggasztóbb: mi lett/lesz a sorsa az elültetett facsemetéknek? A Cirill és Metód park nyugati tisztására 18 juhar fát ültettek a tavasszal. Kettő még él...

A park napközben nyugodt hangulatot áraszt magából, viszont egy forgalmas területen fekszik, így az ide érkező pihenni vágyók nem tudnak teljesen elmenekülni az autók zajától, ráadásul a park egyik oldalán parkolót alakítottak ki. A parkban aszfaltozott járdák találhatóak, míg a járófelület a templom körül egy részen térköves, ugyanakkor több, kővel leszórt, kitaposott járda is kanyarog a területen. A parkba ellátogatva az is szembetűnik, hogy újabb telepítésű növények is vannak rajta, vagyis annak ellenére, hogy a nagyközönség nem látja, a park napjainkban is alakul és formálódik.

A Harcosok sorakozója lakótelepi park

Ezt a parkot sok helyen az egyetlen valódi parkként határozzák meg Szabadkán, hisz minden olyan eleme megvan, amire egy parkban szükség van, a zöldfelületek mellett találhatóak itt padok, sportpályák, játszóterek, szabadtéri edzőterem, sőt a park néhány évvel ezelőtt egy kutyás játszótérrel is gazdagabb lett. Ugyanakkor az egyelőre nem kifejlődött fák miatt úgy érezhetik a látogatók, hogy a park még nem kész.

A park története Kladek Ervin szerint 1941-ben kezdődött, amikor a város elkészítette Szabadka és Palics részletes térképét, és ebben már kijelölték egy jövőbeli park helyét ott, ahol később megvalósult a mai park. Az említett térkép jóval nagyobb területet irányzott elő erre a célra, és nem szerepeltek rajta azok az épületek, amik ma már szinte teljesen körbeveszik a parkot. A park teljes területe 117 hektár lett volna. A második világháború után el is kezdődött a kialakítása. A már korábban is fákkal borított terület rendezése a lakótelep megépítésének elkezdésével megállt. A lakópark tervei között szerepelt egy hosszúkás park a VIII. Vajdasági Rohambrigád szabadkai elesett katonáinak emlékművével. Az emlékmű megtervezésére a város pályázatot írt ki, amin Oto Logo szobrász és dr. Aleksandar Kostić terve lett az első helyezett, utóbbi a terület zöldfelületeit tervezte meg.

A szoborról a Magyar Szó 2021. február 17-ei számában közöltek ismertetőt.

– Az emlékmű megépítésére kiírt meghívásos pályázatban azonban már nem a rohambrigád harcosainak, hanem „a szocialista forradalom elesett harcosainak” állítandó emlékmű szerepelt. (…) Logo a gabonakéve motívuma mellett döntött, amely az egység és az összetartozás jelképe. Emellett ez a motívum jól illett egy búzatermő vidékhez.

A Magyar Szó 1977. december 19-ei számában számoltak be a szoboravatásról.

– „A szabadság szólítottjai poraikban is élnek” – ezek a szavak vannak belevésve szerbhorvát és magyar nyelven abba a monumentális emlékműbe, amelyet tegnap délelőtt a Tito-jubileumok jegyében, a hadsereg napja és a Harcos Szövetség megalakulásának 30. évfordulója alkalmából lepleztek le a szabadkai Prozivka elnevezésű lakótelepen. (…) A szoboravatás végeztével a Jugoszláv Néphadsereg helyőrségének alakulata díszlövést adott le, majd az ünnepség a himnusz hangjaival ért véget.

A szobor 1977-es átadására a zöldfelületeket csak annyiban rendezték, hogy az emlékművet elválasszák a körülötte lévő területtől. A tér egy részét sűrűn beültették fekete fenyőkkel, amelyekkel kapcsolatban akkor azt mondták, hogy csak ideiglenes megoldás. Időközben a kert eredeti tervei eltűntek, és csak egy ceruzával rajzolt vázlat maradt fenn.

Kladek Ervin megemlíti, hogy hosszú ideig nem történt nagy változás a parkban, a szobrot és környékét évente egyszer rendezték a megemlékezésre és koszorúzásra készülődve. Időközben az első sérülések is megjelentek a szobron. A környéken élő gyerekek is ezen a részen játszottak.

A park kialakításában csak 1987-ben sikerült előrelépni, újabb tervek készítését irányozták elő, hisz a korábbi tervekben meghatározott részeken is lakóépületek épültek. A zöldfelületek rendezésére vonatkozó terveket Bosnyák Anna és Bruzlai Elizabeta készítette el, és tízéves késéssel megkezdődött a zöldfelületek szabályos kialakítása. A tervek többek között fekete fenyő, fehér nyár, közönséges nyír, széleslevelű fagyal, galagonya, hársfa, rózsa, kocsányos tölgy ültetését irányozták elő. Az emlékmű körül vörös rózsákat ültettek el, mögé pedig magas fákat helyeztek el. A parkban már akkor több tartalmat álmodtak meg, játszóteret, egy kis amfiteátrumot, járdákat, sportpályákat, ám az első hullámban csak a szoborhoz vezető járda, a körülötte lévő parkolókkal és egy játszótér készült el. A park ekkor négy hektáron terült el, szemben a korábban tervezett 117 hektárral.

A park kialakítása azután 2008-ban kapott újabb lendületet. A Magyar Szó 2007. augusztus 2-ai számában Bartus Krisztián, a Városrendezési Intézet igazgatója nyilatkozatából megtudjuk, hogy az elkövetkező időszakban nagy hangsúlyt fektetnek a parkosításra. Többek között „a Prozivka lakótelepen alakítanak ki parkot. A Prozivkán mintegy 4,4 hektár területen lesz lehetőség játszóteret építeni, de az idősebbek számára is terveznek parkrészt, padokat.”

A 2008. március 13-án megjelenő Magyar Szóban már ezt olvashatjuk:

– A Prozivka lakótelepen jó ütemben halad a park felújítása is, már elhelyezték a köveket, illetve a világítótesteket, a napokban pedig a Köztisztasági és Parkosítási Közművállalat megkezdi a zöld felületek rendezését.

A park kialakításának befejezéséről azután ugyanezen év május 9-én tudósít lapunk.

– Tegnap megnyitották a Harcosok Sorakozója lakótelepen lévő parkot, melynek felújítását múlt év novemberében kezdte el az Építési Igazgatóság. A szalagot Bogdan Laketić, a Sonja Marinković iskola kiemelkedő tanulója vágta át. Remélhetőleg a park a lakótelepen élők második otthona lesz, bár a munkálatok még nem teljesen fejeződtek be. A park karbantartását és további rendezését egész évben folytatják majd. Ezzel kapcsolatban várják a lakosság javaslatait is. Dragan Trklja, az Építési Igazgatóság igazgatója elmondta, hogy az eddig elvégzett munkálatok 35 millió dinárba kerültek forgalmi adó nélkül. A munkálatokat, melyeknek kivitelezője a Komgrad vállalat és a Köztisztasági Közművállalat, azért nem fejezték be ősszel, mert az időjárás azt nem engedte. Az 50 ezer négyzetméternyi területet kövekből kirakott, valamint aszfaltozott utak szelik át, ezenkívül 85, a közvilágítást szolgáló lámpát is felszereltek, ami azért is fontos, mert ez a lakótelep a közvilágítás terén a leginkább elmaradottak közé tartozott. A parkban felszerelték a sportpályákat, játszóteret, valamint 40 padot és 40 hulladékgyűjtőt helyeztek el. A tervek szerint 1400 növénycsemetét ültetnek majd, amiből 300 már a helyére került – olvasható a Magyar Szóban.

A területen található Gabrić híd 2010-ben újult meg. Erről a Magyar Szó június 10-ei számában is hírt adnak Épül a Gabrić-híd címmel.

– Az Europetrol és az önkormányzat képviselői együttműködési szerződést írtak alá arról, hogy megépítik a Prozivka lakótelep parkjában lévő, nagy hagyományokra visszatekintő Gabrić-hídat, vagyis az egykori lyukas hidat. Bár a híd már nem létezik, és azon a helyen, ahol valamikor állt, mára víz sincs, a hagyomány továbbra is él: a friss házasok az esküvő után ellátogatnak oda, és az ifjú férj ölben viszi át feleségét a képzeletbeli hídon. Az építkezés az előzetes számítások alapján 8 millió dinárba kerül, bár a díszítőelemek miatt akár 10 millió dinárra is rúghatnak a költségek [...]
Az Europetrol nem pénzzel támogatja a várost, hanem maga valósítja meg a projektumot. Mint azt a vállalat szabadkai igazgatója, Tomislav Vojnić kiemelte, mintegy 20 éve működnek Szabadkán, és ezzel a gesztussal szeretnének valami maradandót nyújtani az itt élőknek. A tervek szerint augusztus 15-re készül el a híd, amikor a Dužijanca aratóünnepség keretében nyitják meg azt.

A hídavatóról azután október 25-ei számában írt napilapunk.

– A hídavatóra szombaton délután került sor, melyet az tett igazán különlegessé, hogy az első ifjú pár is átsétált rajta. Marija Balažević és Mišo Urban, akiknek aznap volt az esküvője, az örök hűség, szeretet és a hosszú, boldog házasság reményében keltek át a hídon, s újra életre keltették a régi hagyományt, melyet talán a jövőben sok másik pár megtesz majd.

A park területén azóta időszakosan történnek kisebb-nagyobb fásítások, beruházások, ám az szemmel láthatóan még nem érte el végleges formáját és kinézetét.

2021 decemberében a média jelenlétében három fát ültettek el a park egy részén. Jelen írást készítve kilátogattunk ide is, és megállapíthattuk, hogy a nagy csinnadrattával levezényelt faültetés nem volt sikeres, a három fának csak hűlt helyét találtuk.

A Magyar Szó 2020. január 10-ei számában arról olvashatunk, hogy a városban két helyen kutyás park nyílt. Ezek egyike a Harcosok sorakozója lakótelepen, ahol egy 1428 négyzetméteres területen helyezkedik el. Ez a mái napig népszerű a gazdik és kedvenceik körében.

A park jelentős részét garázsok veszik körül, a faállomány még ma is szegényes. A park rendszeresen otthont ad különböző rendezvényeknek, és a Szabadkai Félmaraton útvonala is keresztülhalad rajta.