2024. április 17., szerda

Orvosi másodvélemény

Tévedni emberi dolog. De vajon egy orvos, egészségügyi dolgozó is megengedheti magának ezt a „luxust”? Igen, hiszen bármennyire is képzett és tanult szakértőkről legyen szó, ők is emberek. Ennek nyomán alakult ki az orvosi másodvélemény kérésének hagyománya, két kolléga vagy épp páciens és orvosai között. Annak érdekében, hogy minél pontosabb képet tudjunk alkotni ennek az egészségügyi lépésnek a létjogosultságáról és lebonyolításának menetéről, dr. Katona-Szabó Líviát, általános szakorvost, a magyarkanizsai Medika magánorvosi rendelő vezetőjét kérdeztem. Nem szándékom eltitkolni: interjúalanyom amellett, hogy kiváló orvos, családanya, az én édesanyám, ezért is engedtük meg magunknak a tegező hangnemet.

Több mint harmincöt éve vagy a pályán, s ebből több mint negyed évszázada tevékenykedsz szakorvosként a magánpraxisodban. Ennyi tapasztalattal a hátad mögött áruld el, milyen gyakorisággal fordulnak meg nálad olyan betegek, akik kimondottan a te másodvéleményedre kíváncsiak! Milyen esetben érdemes családorvoshoz fordulni egészségügyi másodvéleményért?

– Az orvosi másodvélemény szükséges lehet abban az esetben, ha súlyos betegségről van szó. Másodvéleményt kérhet az orvos, amit relatíve gyakran meg is teszünk, minden olyan esetben, amikor másik szakorvoshoz utaljuk a beteget konzultáció céljából, de másodvéleményt kérhet a beteg is, ha elmegy a panaszaival egy másik orvoshoz, és ellenőrzi, hogy egyezik-e a diagnózis vagy a gyógykezelés. Arról, hogy mikor ki jön hozzám másodvéleményért, nem minden alkalommal tudom. A páciensek általában nem árulják el, hogy már voltak máshol. Olyan eseteim viszont bőven vannak, akikről kiderül, hogy évek óta olyan gyógyszereket szednek, amiktől jelentős javulás nem volt tapasztalható. Ilyen esetekben érdemes az elején kezdeni a kivizsgálást, és a panaszok, tünetek ismételt kikérdezése után fel kell állítani a diagnózist, ami nem minden esetben egyezik az előzővel.

Egészségügyi másodvéleményért azért is érdemes családorvoshoz fordulni, mert a mi feladatunk, ahogy a szakosításunk elnevezéséből is kiolvasható, nem csak egy szervre vagy szervrendszerre szorítkozik. A családorvos feladata, az, hogy az egész embert vizsgálja és gyógyítsa. Sokszor 2-3 szakorvos által kiírt gyógyszereket kell összehangolnunk, hiszen számos esetben előfordul, hogy ugyanazt a hatóanyagú gyógyszert több szakorvos is felírja, így akár kétszeresére is növekedhet a gyógyszer mennyisége a beteg szervezetében. De arra is gyakran fel szoktam figyelni, hogy olyan két gyógyszercsoportot kombinálnak az egymásról nem tudó kollégák, melyek nem adhatók egyszerre a betegnek. Kicsit olyan ez, mint egy bűntény helyszínének felderítése és a szemtanúk vallomásainak összeegyeztetése. A bűntényt megfigyelő mindegyik ember véleménye egyaránt helytálló, de mindegyik másmilyen szögből láthatta az eseményeket. Az én feladatom ezeket összehangolni, illetve a saját kutatásom, tapasztalatom alapján elkapni a „tettest”.

Elő szokott-e fordulni, hogy te kérsz tanácsot, szakmai véleményezést kollégától, és ha igen, milyen esetekben fordul ez elő? Van esetleg valamilyen team mögötted/melletted a rendelődön belül?

Ha a beteg állapota megkívánja, természetesen én is kérek szakorvosi véleményt specialistáktól. Az én rendelőmben is dolgoznak szakorvosok, például tüdőszakorvos és érsebész, nem beszélve a Jugolab orvosi laboratóriumról, mely nagyban megkönnyíti a molekuláris diagnosztikai módszereken alapú állapotfelmérést. Az ultrahangos kivizsgálásra nem kell továbbküldenem a betegeimet, mert azt én magam is elvégzem a rendelőmben, az EKG is kéznél van, ha szívproblémákra utaló jeleket vélnék felfedezni. A rendelőmben konzultánsként dolgozó tüdőszakorvos, dr. Goran Lazić és az érsebész főorvos, dr. Ménesi Rudolf előzetes bejelentkezés alapján fogadja a pácienseket. Ők hetente, illetve havonta jönnek pár óra hosszára a rendelőmbe dolgozni, pont olyan esetek kapcsán, amikor az orvosi másodvélemény kikérése a beteg állapotának javulását szolgálja, avagy műtét előtti vagy éppen utáni konzultációra van szükség.

A tüdőszakorvos, ahogy neve is mondja, a tüdő betegségével foglalkozik, de Lazić doktor úrhoz járóbeteg-ellátás szintjén milyen esetekben érdemes a pácienseknek fordulniuk?

A pulmológushoz asztma, bronchitis, nehézlégzés, fulladás, hosszan tartó, makacs köhögés, magas láz, légszomj esetén érdemes fordulni. Mint már említettem, az előzetes bejelentkezés következtében kiiktathatjuk a betegek felesleges várakozási idejét, mely váróban töltött percek (sokszor órák) természetesen mindenki számára fontosok, ám gondoljunk csak bele, egy asztmában vagy obstruktív bronchitisben szenvedő betegnél mennyire fontos, hogy a beteg idejében kapja kézhez a megváltást jelentő pumpa receptjét a szakorvostól!

Talán még érdekesebb kérdés az, hogy egy sebész, érsebész hogyan tudja egy családorvosi rendelő munkáját segíteni?

Az érsebészhez visszértágulat, a visszerek gyulladása, valamint járás közben fellépő erős izomfájdalom esetén érdemes fordulni, nem is beszélve a nyaki és a hasi nagy erek problémájáról, melyekhez még fontosabb egy szubspecialista véleménye és szaktudása. Természetesen a helyszínen senkit sem műt meg a kolléga, de kiváló módszerei vannak kisebb problémák orvoslására. Ha viszont súlyosabb, akár műtétre szoruló betegség nyomára bukkanunk, akkor dr. Ménesi a beteg lehetőségeihez mérten fogja továbbgördíteni az ügyet.

Van olyan eset, amikor orvoskollégáid mellett más egészségügyi dolgozókkal, klinikai biokémikusokkal, gyógyszerészmagiszterekkel vagy ápolókkal veszed fel a kapcsolatot? Vallanál erről egy kicsit részletesebben?

A gyógyszerészem véleményét is gyakran kikérem, ami általában telefonos konzultáció keretében szokott megtörténni – mosolyodott el édesanyám e pillanatban. –Nagyon fontosnak tartom a gyógyszerész kollégák véleményét is egy-egy eset kapcsán, hiszen sokan a gyógyszereken kívül étrend-kiegészítőket, gyógynövényalapú készítményeket is fogyasztanak állapotuk mihamarabbi javulása érdekében, de ezek a készítmények, pont úgy, ahogy a gyógyszerek is, egymással „össze tudnak veszni” a beteg szervezetében. A nyugati egészségügyi és kórházi rendszerben a kórházban dolgozó gyógyszerészek valójában ugyanúgy a vizitelő csapat tagjai, mint a szakorvosok, orvosok vagy a főnővérek.

Ami pedig a kozmetológus-szakgyógyszerész fiamat illeti – megint egy mosoly –, bőrgyógyászati, kozmetológiai problémákat is meg szoktuk beszélni, sőt konkrét problémára általa egyénileg is tudok krémeket ajánlani. Szintén kiváló lehetőség arra, hogy individuális, azaz perszonális, személyre szabott termékekhez jussunk, melyek ma már nem képezik hiúság tárgyát. Egy megfelelő arcápolási rutin kiválóan karban tud tartani egy előzőleg orvosi kezelés alatt álló bőrbetegséget is, mint a pattanásos bőr, rosacea, ekcémák vagy épp az öregségi foltok.

Elvem a gyors, pontos, precíz kivizsgálás és a helyes diagnózis felállítása, valamint az adekvát terápia mielőbbi megkezdése. Mindent megteszek a betegeim érdekében. Ha kell, még kicsit szigorú is tudok lenni, hogy lebeszéljem a tévhitekről, és meggyőzzem őket, hogy érdemes a helyes úton maradni, ami a gyógykezelést illeti.

Egy szó, mint száz, ahogy hallhattuk, minden egészségügyi dolgozónak a célja az, hogy a beteg a lehető legjobb diagnosztikában és terápiában részesüljön, hiszen így érhető el a mihamarabbi egészségjavulás is. A legfontosabb tehát, hogy ne féljünk kérdezni, információt gyűjteni állapotunkról, kezelési lehetőségeinkről, ám első helyen álljon ezen adatok forrásai hitelességének és eredetének ellenőrzése, ellehetetlenítve így a nem szakmai, az egészségtudománytól távol álló kuruzslók káros tevékenységét.