Büszkeségtől dagadó mellkassal olvashattuk a minap, hogy napjaink kétségkívül legjobb magyar focistája – akinek nevével a világ számos pontján szinte kiegyenlítik a magyar futballt, még ha ez némiképp túlzásnak is tűnik, hiszen az ő eredményessége azért messze túlmutat a magyar focién –, Szoboszlai Dominik bekerült a sokak által a világ legkeményebb bajnokságának tartott Premier League álomcsapatába, ami óriási elismerésnek számít, különösen, ha tudjuk, hogy ez csapatából, az egyébként nem akármilyen játékosokat felvonultató Liverpoolból egyedül neki sikerült, ami olyan szempontból nem olyan nagy meglepetés, hogy az idény folyamán ötször is megválasztották a hónap legjobbjának, mégis fontos momentum, aminek kapcsán ugyan nem tagadta, hogy az egyéni elismerések igen megtisztelőek számára, azokat azonban igazi csapatjátékosként minden gondolkodás nélkül odaadta volna a közös sikerért.
„Most inkább az egyéni elismerések jöttek, ami nem baj, de az összeset elcseréltem volna egy kupára. Amennyire lehet, ezzel is boldog vagyok, és remélem, a következő idényben ismét trófeát emelhetek a magasba a csapattal” – nyilatkozta egy vele készült interjúban. Hozzátehetjük, hogy az elmúlt időszak a sportsikerek mellett magánéleti sikerekben is bővelkedett számára, hiszen augusztusban megszületett a kislánya, akiről sokáig viszonylag kevés fotót mutattak meg a nyilvánosságnak, nemrég azonban világszerte óriási sikert arattak azok a Liverpool idényzáró mérkőzésén készült képek, amelyeken a kislány az édesanyja karján ülve, Szoboszlai feliratú, 8-as számú Liverpool-mezben szurkol az édesapjának, amivel kapcsolatban ugyan lehet fanyalogni, meg rosszindulatú megjegyzéseket tenni, de gondoljunk csak bele, mennyivel jobb, ha egy népszerű sportoló ilyesmivel szerepel a címlapokon, mint ha különféle botrányokkal tenné ugyanezt, és olyan módon mutatna példát a felnövekvő generáció tagjainak.
Trófeák ide vagy oda, kétségtelen, hogy Szoboszlai az elmúlt évek során lépésről lépésre haladt a világ legjobbjai felé vezető úton, amely út persze korántsem volt annyira könnyű és magától értetődő, ahogyan azt mi, laikusok gondolnánk. Ahhoz, hogy valamelyest közelebb kerüljünk az igazsághoz, nem árt megnéznünk, vagy ha már korábban megtettük, akkor újranéznünk azt a róla készült filmet, amelyet még 2023-ban mutattak be a Premier League Stories sorozatban, ugyanis az egyebek mellett arra is rávilágított, hogy az édesapja – aki két társával közösen alakította meg azt a klubot, ahol fia focizni kezdett, mert valami mást szerettek volna nyújtani, mint amit a többi klub kínált a fiatalok számára – a saját fiával mindig jóval szigorúbb volt, mint a többiekkel, ami miatt a kis Dominik eleinte sokat szenvedett: „Mindig azt akarta, hogy a legjobb legyek, jobb, mint a többiek, de gyerekként ezt az ember még nem fogja fel” – fogalmazott a filmben, amelyben arról is mesélt, mennyit sírt, amikor Salzburgba került, hiszen nem ismert senkit, nem beszélt idegen nyelveket, teljesen magára volt utalva, amit tovább erősített benne az is, hogy amikor felhívta az édesapját, hogy elpanaszolja neki, milyen nehézségekkel kell szembenéznie, mindig azt mondta neki: Oldd meg, találd fel magad!
Mivel nem nagyon volt más választása, így is tett. Keményen dolgozott, mert bizonyítani akart, önmagának, a szüleinek, az edzőjének, mindenkinek. Az edzője pedig, látva az elszántságát, tovább biztatta, érkezzen elsőként az edzésekre, fusson többet, eddzen többet, mint a többiek, és meglesz az eredménye. Neki pedig nem kellett kétszer mondani. Mindent úgy tett, ahogy az edzője mondta neki. Amikor a befektetett munka egyre inkább kezdett megtérülni, továbbra sem elégedett meg azzal, ahol éppen tartott, hanem mindig egyre jobb és jobb akart lenni, ahogyan erre törekszik ma is, hiszen – ahogy később egy helyütt nyilatkozta – amikor Liverpoolba került, tudta, hogy magyarként sokszorosan kell majd bizonyítania, de nem bánta, hiszen mindig is fontos volt neki a magyarsága, és kifejezetten büszke arra, hogy magyarként a Premier League-ben játszhat.
Azzal persze saját bevallása szerint maga is tisztában van, hogy sikerei miatt sokan próbálják összemérni a régi idők nagyjaival, köztük akár Puskással is. „Ő egy zseni volt, nem kérdés, de én a saját utamat akarom járni, a gyerekek számára nem az új Puskás szeretnék lenni, hanem a Szoboszlai” – fogalmazott a róla készült filmben, és úgy tűnik, ez egyre inkább sikerül is neki, még akkor is, ha Magyarországon még mindig sokan nem a teljesítménye alapján ítélik meg, hanem az alapján, hogy éppen milyen órákat meg ruhákat hord, vagy milyen autókkal közlekedik, miközben a lelkük legmélyén talán ők is tudják, hogy nem tőle kellene elvitatni az ilyesfajta sikereket, hiszen ő – sokakkal ellentétben – valóban megdolgozott értük, amit mi sem bizonyít jobban annál, hogy a Premier League-ben a mögöttünk álló idényben holtversenyben ő zárt a legtöbb góllal a tizenhatoson kívülről, a távoli próbálkozások számában pedig vezeti a mezőnyt, az pedig csak hab a tortán, hogy a tizenhatoson kívülről lőtt góljait kivétel nélkül szabadrúgásból szerezte, amivel nemcsak az egész 2025/2026-os PL-idényben nem talált legyőzőre, hanem – ha hinni lehet a statisztikáknak – ebben a kategóriában egy idényen belül a Liverpool egész történetében nem volt még nála eredményesebb soha senki, amiért egyfajta ráadásként legalább egy hangos szurkolói bekiabálást mindenképpen megérdemel innen, a pálya széléről: Bravó, Dominik, csak így tovább!
