A zentai Free3Associaton civil szervezet péntek este a Városi Kisgalériában Ljubomir Vučinić és Savo Peković, újvidéki képzőművészek Szinkópák elnevetésű kiállításának a megnyitójával lepte meg a kortárs képzőművészet kedvelőit.
A megnyitón hagyományosan Gubik Korina, Kókai Eléna, a képtár vezetői méltatták a két művész alkotásait és pályáját. Elmondták, hogy két olyan alkotóról van szó, akik már 40 éve barátok és régóta együtt állítják ki műveiket, valamint nem azonos, de időnként hasonló képzőművészeti kifejezésmód köti össze őket.
– A kapcsolatuk az absztrakt festészettel nyilvánvalóan a zene iránti szeretet, és valószínűleg még sok más dolog. A kiállítás címét illetően úgy tűnik, hogy ők ketten önkényesen változtatják azt, és igazodnak a vizuális téma variációihoz. E címek a legtöbbször a zenéhez, konkrétabban a jazzhez kapcsolódnak – mesélték.
Savo Peković az egyetemi éveit Belgrádban töltötte, tíz évig önálló művészként dolgozott, tanított a trebinjei Művészeti Akadémián, 2004-ben pedig kiváló művész státuszt kapott. Ljubomir Vučinić grafikusi oklevelét az Újvidéki Művészeti Akadémián szerezte. Az Újvidéki Kulturális Központ képtárának programigazgatója volt, majd 2005-ben tanár lett az akadémián, ahol sokakat arra tanított, hogy miközben néznek, lássanak is, és hogy gondolkodjanak.
A kiállított alkotások kapcsán a megnyitón elhangzott a kiállításon domináló kis formátum az emberi lélek közvetlen tükre vizuális megtestesülése. És e két tapasztalt, gyakran kiállítóművész számára felgyorsítja az eredeti koncepció vagy ihlet mutációját, átalakulását. Peković művészete az anyagfestészetet reprezentálja, akár hangsúlyos, akár pedig visszafogott színvilággal. A kép gyakran túllép a rá jellemző méreteken és formális képzőművészeti eszközökkel éri el a textúra és forma dialógusát. Az alkotó szavaival élve, egy csomag, amely érzéki információk katalógusát tartalmazza. Betegséget, sérüléseket, fájdalmat, szenvedést, de együttérzést, fényt és szépséget is.
– Ljubomir Vučinić művészetét pedig két párhuzamosan futó irányvonal jellemzi, a szigorú geometria és a kolorisztikus expresszionizmus. A kifejezés szabadsága első pillanatra már-már pimasznak tűnik, ám mélyebb vizsgálat alkalmával évek során felhalmozódott tapasztalati rétegek tárulnak fel. Változik a színskála, az uralkodó helyi szín, miközben a képi megközelítés és a gesztus felismerhető marad – tudtuk meg a megnyitón.
A kiállítást július 18-áig tekinthetik meg a zentaiak.
Nyitókép: Horváth Zsolt felvétele
