Év végén megszűnik az új lakásokra vonatkozó ötszázalékos kedvezményes áfa (áruforgalmi adó), és a szabályok szerint 27 százalékra emelkedik az adókulcs. A kedvezmény azonban bizonyos beruházásoknál 2030 végéig is érvényben maradhat, például azoknál, amelyek 2026 végéig megszerzik az építési engedélyt. A Pénzügyminisztérium államtitkára átfogó intézkedési csomagot ígér, a szakértők szerint nem várható azonnali drágulás a lakáspiacon.
Valószínűleg nem emelkedik rögtön az ingatlanár
A 2016 óta érvényes kedvezményes áfakörhöz minden esetben az Európai Bizottság engedélye szükséges. Angyal József okleveles adószakértő szerint ennek újabb meghosszabbítása már nem lehetséges. „Nem lehetséges, mert ez már egyszer meghosszabbításra került, szóval az új lakásépítés az nem egy olyan kiemelt jelentőségű terület, amire megkapnánk. Ettől függetlenül valószínűleg nem fog rögtön emelkedni az ingatlanok ára, mert januártól még egyszerre létezik majd az 5 és a 27%-os áfa is. Így emelkedés majd csak 2030 után lesz várható. Fontos tudni, hogy van egy átmeneti szabály, ami azt írja elő, hogy az 5%-os lakásáfa az 2030. december 31-éig alkalmazható abban az esetben, hogyha most december 31-éig végleges építési engedély kiadására kerül sor. Éppen ezért nagyon kell vigyázni a lakásvásárlóknak arra, hogy ellenőrizzék azt, hogy az a lakás, amire befizetnek – akár jelentős több tízmilliós előleget is –, azok rendelkezik-e végleges engedéllyel” – nyilatkozta a szakértő.
Magyarországon épült a legkevesebb lakás
Szegő Péter, a Duna House ingatlan szakértője is egyetért abban, hogy nem várható hirtelen árrobbanás a piacon, mivel a kereslet már hónapok óta visszaesett. „Akkora nagy áfanövekedést nem fog okozni, főleg úgy nem, hogy az új építési ingatlanok piacán is nagyon sok olyan projekt lesz még, amire már korábban megkapták az építési engedélyt és továbbra is az 5%-os kedvezményes áfával futnak majd. Ahol pedig ez a növekedés előtérbe kerül, ott valószínűleg a befektetők be fogják nyilván majd árazni ezt a növekedést” – mondta a szakértő.
A KSH legfrissebb adatai alapján egyébként nemzetközi összehasonlításban az elmúlt években Magyarországon épült a legkevesebb lakás, ezer főre vetítve mindössze évente egy. A lakás megújulási ráta 0,3% körül alakult, amivel az európai rangsorok utolsó helyei egyikén áll az ország. Uniós összehasonlításban Magyarországon kimagasló a tulajdonosok által lakott lakások aránya, a tagállamok közül csak Horvátország, Románia és Szlovákia mutatója magasabb. Most a Wekerle Lakásépítési Program hozhat ebben némi változást, de csak hosszú távon kozmetikázhatja az arányokat, továbbra is a saját tulajdon dominál. Pár tízezer bérlakás nem befolyásolja érdemben a 4,6 milliós lakásállomány szerkezetét, de egyfajta jövőkép-módosulást vetít előre.
