2024. április 24., szerda

A történelem egy szelete a színpadon

Szabadkán vendégszerepelt a Magyar Kanizsai Udvari Kamaraszínház

Az Anjou-házból származó I. Lajos királyban egyik legnagyobb formátumú uralkodóját tisztelheti a magyarság: pogány hatalmak legyőzőjét, a seregei élén járó lovagkirályt, az erőskezű törvényhozót, nem véletlenül adta neki az utókor a Nagy Lajos nevet. 
A budapesti székhelyű Magyar Kanizsai Udvari Kamaraszínház Anjou – a liliom útvesztői című előadásában a XIV. századi uralkodó életének azt a szakaszát ismerjük meg, amikor öccse haláláért revanshadjáratot indít Nápolyba. Mindössze 21 éves ekkor: a küldetéstudattal megáldott, az ország boldogulását mindenkor a saját boldogsága elé helyező, a súlyos döntésektől soha vissza nem riadó férfi. 
A nápolyi trónon ekkor Róbert Károly unokája, a 17 éves Johanna ül. A gyönyörű, ám csapodár, álnok, bosszúszomjas, cinikus, túlzott hatalomvággyal megáldott vagy megvert ifjú nő Lajos öccsének, Endrének a „víg” özvegye. Endrét a nápolyi udvarban az állapotos feleség, Johanna hívei gyilkolták meg, ezért Nagy Lajos király hadjárata Nápoly ellen. Diplomáciai bonyodalmak, véres leszámolások és a fekete halál, azaz a pestisjárvány fenyegető réme...  A XIV. századba visszarepítő színpadi történet színpadra állítója a szabadkai származású Andrási Attila, Jászai Mari-díjas rendező.
Hétfőn este a Kosztolányi Dezső Színház nézőterén ülők Johanna szerepében Orbán Borit láthatták, Nagy Lajost a vajdasági László Roland személyesítette meg, de az újvidéki Molnár Zoltán, a szabadkai származású Kákonyi Tibor is színpadra lépett a társulat többi tagja: Pál Péter, Hevesi-Tóth Evelin, Dóczy Péter és mások mellett. A rendező munkatársa pedig a zentai származású Szorcsik Kriszta volt. 

Nyitókép: forrás: Magyar Kanizsai Udvari Kamaraszínház