A fenti címmel Budapesten nemzetközi képzőművészeti kiállítás nyílt a zágrábi Academia Cravatica és a Horvát Köztársaság budapesti Nagykövetsége szervezésében a Budapest Galériában. Magyarország az EU Elnöksége alatt a horvát csatlakozási tárgyalásokat prioritásként kezelte, ezért Európa-szerte megnövekedett az érdeklődés Horvátország iránt. Budapesten több kiemelkedő horvát rendezvényre került sor, ez a 2011. június 30-án megnyílt kiállítás volt az utolsó a Magyar Európai Uniós Elnökség idejére időzített jelentős horvát kulturális események közül.
A kiállítás szervezője és a katalógus kiadója az Academia Cravatica, egy non-profit szervezet, amelyet 1997-ben hoztak létre azzal a céllal, hogy tanulmányozza, megőrizze és fejlessze a nyakkendőt mint a horvát és a világörökség részét. A nyakkendő előzményének tekinthető kendő viselése a 17. század első felétől datálható: a harmincéves háborúban a francia király szolgálatába állt horvát könnyűlovasság katonáit a nyakukban hordott, jellegzetesen megkötött kendőről lehetett megkülönböztetni. Ez a viselet fokozatosan tért hódított, egyre többen vették át, míg kialakultak a férfiak e kiegészítő viseletének ma is használatos változatai. A nyugati civilizáció e nélkülözhetetlen kellékét különböző felmérések szerint is naponta mintegy 600–700 millió ember viseli.
A nyakkendő mint horvát nemzeti érték promóciójának szerzője Marijan Bušić (az Academia Cravatica igazgatója) volt: 2003-ban a Pulai amfiteátrum köré meganyakkendőt kötöttek. Ez a projektum volt az ihletője A nyakkendő mint kihívás című és A horvát kultúra hozzájárulása a globális kultúrához alcímű kiállításnak – mondta el a megnyitón a kiállítás katalógusának szerkesztője és a kiállítás egyik tervezője, Nikola Albaneže zágrábi művészettörténész (a másik Sulyok Miklós művészettörténész, a galéria kurátora). Ebből az alkalomból rendezték meg az első nyakkendő-kiállítást, amelyen húsz horvát művész vett részt. Innen indult útjára ez a rendkívül érdekes kiállítás, amelyet eddig nyolc ország tizenöt városában rendeztek meg. Az első külföldi állomása 2004-ben Bosznia-Hercegovinában, Mostarban és Szarajevóban volt, majd minden évben máshol: Egyiptomban (Kairó, Alexandria), a Dél-Afrikai Köztársaságban (Johannesburg, Pretoria), Lengyelországban (Gdansk, Krakkó), Ausztriában (Bécs), Bulgáriában (Szófia, Ruse), Németországban (Berlin), Dániában (Koppenhága) mutatták be.
2008-ban ismét Horvátországban, Splitben állították ki. Közben a kiállító művészek száma egyre növekszik, mert a kiállítás koncepciója szerint minden újabb állomásnál a kiállítást befogadó ország művészei is csatlakoznak alkotásaikkal horvátországi művészkollégáikhoz, így a kiállított anyag egyre bővül, ebből egy válogatás látható most a Budapest Galériában.
A budapesti kiállítás alkalmával is gazdagabb lett a kiállítás anyaga: ugyanis tizenhárom művész csatlakozott alkotásaival a kiállításhoz. Ennek egyedüli feltétele az alkotás témája, amely minden esetben a nyakkendő kellett, hogy legyen. „Minden egyes munka és esemény a nyakkendő témájával kapcsolatosan számos izgalmas művészi variációt eredményezett. A téma a művészek számára poligonként szolgált a kreatív megkötöttség nélküliség és szabadság teljes bevonására. Stilisztikailag precízek és tiszták, ötletekben erősek és percepciójukban megalapozottak, a szerzők hozzájárulásukat és ajánlásukat adták egy tárgy átgondolásához, amely az egyszerű forma szintjéről egy nemzeti védjeggyé növi ki magát. Tudatában az összes konnotációnak, amelyet a nyakkendő fogalma hordoz, a művészek elsősorban mégis a nyakkendő formájának hálás lehetőségeit használták fel saját interpretációjukhoz, mind formailag, mind a különböző technikákkal és anyagokkal kísérletezve” – írta a katalógus bevezetőjében Enes Quien zágrábi művészettörténész.
A kiállítást kísérő háromnyelvű (magyar, horvát, angol) katalógus fedőlapjára a magyar és horvát nép közötti szoros kapcsolat egyik legfontosabb személyisége, Zrínyi Miklós magyar költő és horvát bán került, nyakán a nyakkendő elődjének tekinthető kendővel a nyakán. A katalógus hatvanöt művész alkotását tartalmazza.
Az alkalmazott technikák vagy médiumok tekintetében nincs semmilyen korlátozás: a kiállított műveknek több mint a fele festmény (olaj vásznon – Morena Brnčić, Zdenko Bužek, David Chinama, olaj viasz vásznon – Koraljka Kovač, akril vásznon – Ivica Antolčić, Zbigniew Gorlak, akril farostlemezen – Emilija Duparova, kombinált technika – Igor Gustini, Nikolina Ivezić, Lynette Ten Krooden, akvarell papír – Antal Jozefka, Gesztelyi Nagy Zsuzsanna), tusrajz (Josip Zanki), selyemgrafika (Miroslav Šutej) szitanyomás (Hamo Čavrk), szitanyomat textilen (Szotyory László), könyvillusztráció (Radovan Domagoj Devlić, Ivan Gregov), plakát (Boris Ljubičić), fotó (pl. Valentina Lukić, Balázs Börzsey Bálint), de van köztük szobor, dombormű, festett fa (Vasko Lipovac), kerámia (Bronislav Wolanin), számítógépes grafika (Marijan Bušić Igor Hubejjal), digitális kollázs, videóinstalláció (Dinko Domačinović, Sandro Đukić, Danko Friščić, Bojan Gagić, Davor Mezak), filmalkotás, illetve a technikák különböző kombinációi is, pl. drót és olaj lemezen (Daniel Rankadi Mosako), fa és fém (Eugen Vodopivec Borkovsky), olaj, vászon, applikáció (Deli Ágnes), video, Dv Pal, fotó pixelizáció – kockázás (Kupeczig Ágnes), akril vásznon, farelief (Matzon Ákos), fotó és számítógépes grafika (Tooth Gabor Andor), és még folytathatnánk a különböző technikákkal készített alkotások felsorolását (a konkrét nyakkendő-ábrázolástól a legrejtettebb, elvontabb kapcsolódásokat bemutató alkotásokig), amelyekből létrejött ez a rendkívül ötletgazdag és különös kiállítás. Egyike a legfiatalabb kiállítóknak egy vajdasági művész, Mentus Helga (Topolya, 1987), aki a budapesti Moholy-Nagy Művészeti Egyetem után jelenleg az angliai St. George’s Schoolban folytatja tanulmányait. Digitális kollázzsal szerepel a kiállításon, amelynek címe Balkan Night.
A kiállítás megnyitóján a budapesti horvát nagykövet, Ivan Bandić köszöntötte a vendégeket, a kiállítás szakmai részéről Nikola Albaneže művészettörténész beszélt, majd a kiállítást Csomós Miklós oktatási és kulturális főpolgármester-helyettes nyitotta meg. A kiállítás augusztus 21-ig tekinthető meg a Budapest Galériában.
