A konferencia résztvevői
Hetedik alkalommal szervezte meg az Informatikai és Könyvtári Szövetség és a csongrádi Csemegi Károly Könyvtár és Információs Központ a Kárpát-medencei könyvtárosok konferenciáját.
A konferencia központi témája ezúttal a határon átívelő kapcsolatokra épült. Impozáns fotókiállítással mutatkozott be az ötödik évfordulóját ünneplő Kárpátaljai Magyar Iskolai Könyvtárakért Alapítvány és fő szervezője, a projektum fáradhatatlan mozgatója, dr. Vraukóné Lukács Ilona, aki előadásához „A hátizsák(olás)tól a digitális könyvtárig” címet választotta. A kiállítást méltatta és megnyitotta, dr. Fodor Péter, az IKSZ elnöke, a fővárosi Szabó Ervin Könyvtár főigazgatója. A helyszín Csongrád,a Tisza és a Körös torkolatánál fekvő dél-alföldi kisváros ehhez megfelelő hangulatot is biztosított, szimbolikusan mi is „hátizsákolni” érkeztünk ide, mert hoztuk a saját tapasztalatainkat, ötleteinket és a három napon át tartó konferencia ideje alatt nem csak ismerkedtek, barátkoztak a Magyarországról, a Délvidékről, Kárpátaljáról, Romániából, Horvátországból, Szlovéniából, és a Felvidékről érkező könyvtárosok, hanem tapaszatalatokat is cserélhettek egymás jobb megismerése érdekében. Igazi csapatépítő közösséggé alakult át a konferencia, mert ahogyan a szakmai beszélgetések során egyre közelebb kerültek egymáshoz a könyvtáros kollégák, a határok úgy kezdtek eltűnni.
Szippantva az Óváros hangulatából, a Tisza parti homokbuckákon átsétálva, a baráti est hangulatos vacsorája után testben és lélekben is a konferencia szakmai napjára felkészülten érkeztünk a Polgármesteri Hivatal Dísztermébe. Itt elsőként dr. Kőrösi Tibor, Csongrád város polgármestere köszöntötte az egybegyűlteket, kiemelte: közeledve június 4. felé ma itt elmondhatjuk, hogy Trianon emlékét sikerült áttörnünk, s valóban a nemzeti összetartozás szellemisége hatotta át a csongrádi konferenciát. Majd a már megszokott kedvességével köszöntötte és fogta össze a szaktanácskozást, dr. Fodor Péter a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár főigazgatója, az Informatikai és Könyvtári Szövetség elnöke, folyamatosan és sikeresen kezében tartva annak fő mondanivalóját: a kölcsönösségre és a partnerségre épülő együttműködés fontosságát. Mindehhez jó kiindulópontot biztosít a Márai program, meg a Magyar Parlament és az Országgyűlési Könyvtár pályázata.
Az Országgyűlési Könyvtár tájékoztatási igazgatója, dr. Redl Károly, ismertette a Magyar Országgyűlés elnökének nemrég meghirdetett pályázatát amely a Kárpát-medencei fiatal magyar könyvtárosok együttműködése címet viseli. Hangsúlyozva, hogy a program célja a Kárpát-medencei fiatal magyar könyvtárosok közös munkavégzésének, tapasztalatcseréjének, szakmai együttműködésének elősegítése, támogatása. A résztvevőknek az Országgyűlési Könyvtárban eltöltendő egy hónap során lehetőségük nyílik a könyvtár állományának, szolgáltatásainak, és működésének megismerésére, saját szakmai tevékenységük bemutatására; kapcsolatépítésre; közös szakmai együttműködési projektek kidolgozására, illetve azokban való részvételre, az Országgyűlés munkájába való betekintésre. Az igazgató úr hangsúlyozta, hogy a könyvtárak nélkülözhetetlen szerepet töltenek be a nemzetpolitikában, valamint a kulturális kataszter létrehozásában, melynek meghatározó feladatköre a folyamatos digitalizálás lenne.
A konferencia folytatásában dr. Vraukóné Lukács Ilona arról az erőfeszítésekről szólt, melyet a Nyíregyházi Móricz Zsigmond Könyvtár tett a Kárpátalján.
Amint tevékenységükkel kinőtték a könyvtári kereteket, indítványozták a Kárpátaljai Magyar Iskolai Könyvtárakért Alapítvány létrehozását. „A hátizsák(olás)tól a digitális könyvtárig” címet viselő projektum, nem csak a tartalmak begyűjtésére irányul, hanem ezek megjelenítésére is. „Amikor a program 2007-ben elindult, azt tapasztaltuk, hogy az a bizonyos köldökzsinór, mely az anyaország és Kárpátalja között húzódott, olyan erősen el volt kötve, hogy az már nem is fájt” – emlékezett vissza a kezdetekre Lukács Ilona. Kiemelte a szórványstratégiai program fontosságát amelyben a könyvtáros személyisége is kiemelt szerepet kap, mint a közösségi megtartóerő fontos pillére.
További lendületet adott a konferenciának Jankovics Marcell, rajzfilmrendező, művelődéstörténész, könyvillusztrátor, a Nemzeti Kulturális Alap elnökének
a Kárpát-medence közös művelődési hagyományairól tartott érdekfeszítő, elgondolkodtató előadása. Érintve a Dunát, mint a népeket kultúrálisan is összekötő, de egyben megkülönböztető határfolyót. A Dunán innen és Dunán-túl fogalmak, mint a szembenállás és a kulturális különbségek szimbólumai. A történelemi tények tudatában összehasonlította e két vidék párhuzamos fejlődést, hangsúlyozva a Duna stratégiaegyesítő szerepét, felvetve a kulturális sokszínűség és az egyveleg közötti különbséget. Az egyveleggé vált kultúra elveszíti karakterét. Hangsúlyozta a Kárpát-medenci létünkből adódó központi szerepkör fontosságát a kulturális örökség megóvásában. Mert csak így teremthetünk hagyományt. A kultúráról így ír Jankovics Marcell:
„A kultúra nem csupán a művészetek és az irodalom gyűjtőneve, ahogy ma sokan hiszik. A tudományokkal és az oktatás-nevelés körével kiegészülve sem teljes. A kultúra fogalmába tartoznak a világnézet (vallás), az erkölcs, a szokások, hagyományok, a testi és szellemi egészség, a munka és a környezet kultúrája, az életmód, viselkedés, szinte minden. Nemzeti, közösségi kultúráról pedig csak akkor beszélhetünk, ha a részek kultúrája szerves, azaz harmonikusan illeszkedik az egészbe….Ezért mondhatjuk, hogy a kultúra nem felépítmény, hanem mindennek az alapja, a gazdaságé is... (Elvek és tennivalók a kultúra területén)”.
Szerelmes földrajz , Szabó Zoltán nyomában címmel dr. Szörényi László, a MTA Irodalomtudományi Intézetének igazgatója tartott érdekes ismertetőt. Rámutatva a különbségekre az 1942-43-ban született mű (a Nyugat kiadásában) és az 1988-ban újra kiadott kötetek között.
A Haza megélésének lélekfelemelő gondolatai hatották át az idei csongrádi szaktanácskozást. Ehhez járultak hozzá Jankovics Marcell, és dr. Szörényi László értekezései. Szörényi László irodalmi példákkal bemutatva, „az elveszett mag hátha egyszer kalászba szökken”, vagy az „olvasni nemcsak jó, hanem életmentő is”, az a kérdés, hogy mikor fog a magyar nemzet erre rádöbbenni. Könyvtárosi bravúr a valóság-, és egyéb show-műsorok világában olvastatni az ifjú nemzedéket. Szabó Zoltán példáján keresztül mutatta be hogyan utazhat a múltban az olvasó a könyv segítségével: „Előveszi azokat a műveket, amelyek rányomták bélyegüket egy-egy történelmi korra, s leszögezi, hogy ezeket semmi sem veheti el tőlünk, csak a tudatlanság.” Pl. Krúdyról szólva szemléltette azt a vidéket, ahol a „szó ritka”, de a haza él a közösség szellemiségében. Az anyanyelvet már nem is beszélik, … milyen ismerős?! Ez a szórványsors!
Zárszóként dr. Fodor Péter összegezte a konferencia főbb gondolatait:
Az emlékezet fontossága és következetessége. Nagyon veszélyes, ha a tudatlanság a restséggel vegyül.
Egységesítés a sokszínűség fenntartása mellett.
A konferencia második részében is a partnerségi szellemiségében folytatódott. Elsőként dr. Horváth József, a győri Kisfaludy Károly Megyei Könyvtár igazgatója tartott előadást „A Kisfaludy Károly Megyei Könyvtár és a kisalföldi könyvtárosok határon túli kapcsolatairól, különös tekintettel a szlovákiai könyvtárakra. Majd dr. Szabolcsiné Orosz Hajnalka a pécsi Csorba Győző Megyei- Városi Könyvtár igazgatója szólt a Baranyai háromszögben működő határon túli kapcsolatokról. Palánkainé Sebők Zsuzsanna a szegedi Somogyi Károly Városi és Megyei Könyvtár igazgatója a Csongrád Megyei Könyvtárak határon átnyúló kapcsolatairól szólva, a CSÁTH-er járat Szabadka és Szeged között címmel Szeged és Szabadka könyvtárainak közös programsorozatát ismertette. Majd a határon túli szakmai szervezetek beszámolói hangzottak el az elmúlt egy év eseményeiről, így a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet igazgatójának, Hajnal Jenőnek beszámolója is, az Intézet tevékenységéről, és a Kapocs Könyvtári Csoport programjairól. Ezenkívül két könyvtárat mutatott be az elmúlt év kiemelkedő programjaira való tekintettel, az Óbecsei Városi könyvtárat és a Magyar Szó könyvtárát, a Magyar SzóPont programsorozatát, és szórványtevékenységét.
Haraszti Katalin, a Magyar könyvtárosok Egyesületének tagja, az IFLA-HUN levelezőlista moderátora az alábbi kéréssel fordult a résztvevőkhöz:
"Idestova négy éve (2007 júliusa), hogy útjára indítottuk Az IFLA-HUN levelezőlistát. Tettük ezt a horvátországi, a szlovéniai és a kárpátaljai magyar könyvtárosok, valamint a Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesülete, a Szlovákiai Magyar Könyvtárosok Egyesülete, és a szerbiai KAPOCS kezdeményezésére, a határon túli magyar kollégák kérésére. Megszereztük ehhez a Könyvtáros Egyesületek és Információs Intézmények Nemzetközi Szervezetének, az IFLA-nak a támogatását, és így az ő szerverükön működtethetjük a listát.
A levelezőlista elsődleges célja az információcsere megkönnyítése a Kárpát-medencében élő magyar könyvtárosok között. Másodlagos célként azt tűztük ki, hogy a világ más tájain dolgozó magyar kollégákat is bekapcsoljuk ebbe a szellemi vérkeringésbe, ezért a lista hivatalosan kétnyelvű: magyar és angol - hiszen a többedik generációban születettek közül néhányan már csak angolul értenek. A hírek és a levelek legtöbbje azonban magyar nyelvű.
Mik a lista működéséről szerzett eddigi tapasztalatok? A híráramlás majdnem egyirányú: Az MKE-ről/-től származó és a magyarországi szakmai levelezőlistákról továbbítok moderátorként híreket a listára, és a Könyvtári Intézet küld immár rendszeresen figyelemfelhívó leveleket. A határon túli szervezetek, sem a felvidékiek, sem a kárpátaljaiak, sem az erdélyiek, sem a délvidékiek nem adnak hírt a rendezvényeikről. Miért nem?
Információkérő levélből is néhányat láttunk csak – vagy igény nincs több, vagy bátorság a megszólaláshoz? Pedig egymás szakértelmében és segítőkészségében aztán megbízhatnánk!
Lehet, hogy csak a technikai ismeretek hiánya korlátozza a közlésvágyat. Pedig nem kell mást tenni, mint:
1. Feliratkozni a listára (ha eddig még nem vagy tagja), ezen a címen: http://infoserv.inist.fr/wwsympa.fcgi/subrequest/ifla-hun. A feliratkozás elfogadását automatikusan visszaigazolja a rendszer.
2. Regisztrált tagként küldeni a leveleket (kérdéseket, viszontválaszokat, véleményeket, híreket – ezeket azonban sosem csatolt fájlként, hanem a levél szövegeként) a listára, erre az e-mail címre: ifla-hun@infoserv.inist.fr
Ennyi az egész tudomány. Ha Ti nem töltitek meg színesebb tartalommal, akkor ez összmagyar könyvtáros-levelezőlista helyett egyirányú információs csatorna marad. Lehet, hogy így is hasznos, de nem tölti be az igazi küldetését.
Véleményetekre, együttműködésetekre számítok, barátsággal.”
A csongrádi konferenciát szakmai kirándulás zárta. A Csongrád megyei kistelepülési könyvtárakba, Földeákra és Deszkre látogattak a program résztvevői, megismerkedve a kistérségi könyvtárak és könyvtárosok különleges szerepköreivel. Hasznos eszmecserék után hazautazva, ki-ki a maga könyvtárában alkalmazhatja a háromnapos rendezvény tapasztalatait. Hangulatos rendezvény volt, köszönet érte a lelkes szervezőknek, Horváth Varga Margitnak és a könyvtárosoknak, akik még a vihart is elnapolták az idén, mert elutazásunk után akkora jégesővel kísért zápor mosta Csongrád utcáit, mint előző években a találkozó ideje alatt történt.
