Az újvidéki Magyar Tanszék tudományos folyóirata, a Hungarológiai Közlemények 2011. évi negyedik száma Kisebbségi irodalmi, kulturális és nyelvi diskurzusok címmel jelent meg. A folyóirat tizennégy dolgozatot tartalmaz, melyek közül kilenc irodalmi és kulturális, öt pedig nyelvészeti szempontból járja körül a kisebbségi léthelyzethez fűződő témaköröket.
A nyitó tanulmány Faragó Kornélia Várakozó jelentések – A nyelv közegében zajló kisebbségi létesülés elbeszélése című írása. A szerző a kisebbségi identitásszerkezet létesülésként való megértését tűzi ki célul, s műveket elemezve arra keresi a választ, hogyan jellemezhető ez a létesülés a geokulturális kötődésű prózában.
Harkai Vass Éva Életmű – recepció – kultusz – Sziveri János lírai opusáról című írásában a fiatalon elhunyt vajdasági költő életművét, pályájának módosulásait, köteteinek kritikai recepcióját tárgyalja, s egyúttal arról a gyors ütemű kultuszképződésről is szól, melynek legfontosabb eseményei a költő halálát követő tíz év alatt játszódtak le.
Bence Erika Kosztolányi Dezső Aranysárkány című regénye a térségi várostörténeti diskurzusban című tanulmányában a Lovas Ildikó és Grecsó Krisztián műveire való kitekintés mellett a címben említett regény kerül a középpontba, mégpedig mint olyan városregény, melyben a múlt történései szüntelenül beleavatkoznak az elbeszélt jelenben élő szereplők sorsába.
A lomtalanítás irányai – a lomtalanító képlékenysége – Tolnai Ottó Barnabásának lehetséges előképe című munkájában Hózsa Éva különböző szerzőknél más-más korokban és kontextusokban megjelenő utcaseprőfigurákat vet össze, azt vizsgálva, hogyan lett a lomtalanítás a huszadik és a huszonegyedik század kiemelkedő problémája, egyúttal metaforája is, s hogyan kapcsolódik össze a tárgyalt művekben az írói és az utcaseprői szerep.
Csányi Erzsébet A könyv és a könyvolvasás toposza a Végeladásban című írásában Tolnai Ottó drámáját elemzi, melynek középpontjában az európai kultúra történetében alapmetaforává vált könyv jelenik meg, jelen esetben a főszereplő, Csömöre bácsi életének legfontosabb kellékeként, mint a rendteremtés és az élni tudás eszköze.
A kulturális azonosság kérdései Juhász Erzsébet Határregényében címmel írott dolgozatában Utasi Csilla a címben említett regényt azoknak a műveknek a vonulatához sorolja, melyekkel Thomka Beáta foglalkozik Déli témák című tanulmánykötetében. A szerző e megállapítását a kultúrának a regény hőseire gyakorolt identitásformáló hatásával s a műben megjelenő világ kulturális tarkaságával indokolja.
Toldi Éva Természetírás – természetolvasás – Természetélmény és létvers a vajdasági magyar irodalomban című munkájában a vajdasági szerzők alapélményét, a természethez való viszonyulásukat vizsgálja, s a tájlíra és a költői szemlélet alakulásának fontosabb állomásait és változatait mutatja be Szenteleky Kornél, Koncz István, Böndör Pál és Harkai Vass Éva alkotásain keresztül.
Tanártípusok, tanári szerepmodellek című tanulmányában a pedagógusokkal szembeni elvárásokat, a tanári viselkedés többféle csoportosítását, a különféle tanártípusok jellemzőit taglalja a szerző, Horváth Futó Hargita, majd némiképp szűkítve a tematikát, az irodalomtanár szerepkörét járja körül, a szakirodalomban megjelenő metaforikus megnevezéseket is értelmezve.
Ispánovics Csapó Julianna A szerbiai magyar irodalom 2006. évi bibliográfiai korpuszának előmunkálatai című írásában a bibliográfiai anyag begyűjtésének menetéről, a felmerülő nehézségekről, a cikkek annotálásának folyamatáról s a korpuszban megjelenő névállomány gondozásáról tájékoztat.
A kérés fő stratégiái a magyar és a szerb nyelvben – Összehasonlító pragmatikai vizsgálatok című tanulmányában Láncz Irén a kérés kilenc stratégiája közül kettőnek, a származtatott módnak és az előkészítő stratégiának az alcsoportjait, előfordulásukat és a stratégiakombinációkat mutatja be magyar és szerb anyanyelvű beszélők körében végzett kutatásai alapján.
Rajsli Ilona Kódváltás a vajdasági magyarok nyelvhasználatában című munkájában a vajdasági magyar nyelvhasználatban jelen lévő, kétnyelvűségből eredő kódváltások vizsgálata mellett az azonos nyelven belüli kódváltás típusait is számba veszi, spontán szövegek vizsgálata és interjúk elemzése által.
Pásztor Kicsi Mária az internetes kisműfajok egy változatát, a falfirkákra emlékeztető bejegyzéseket vizsgálja Az internetes graffiti mint életjel és beszédcselekvés című írásában. A szerző a graffitik jellemzőit és típusait veszi számba, majd a motivációs vonásokat, a bejegyzések lehetséges funkcióit is bemutatja.
Kilencedikes (elsős középiskolás) tanulók fogalmazásainak szöveg- és mondattani vizsgálata című tanulmányában Katona Edit zentai gimnazisták beleélő fogalmazásait elemzi a szöveg terjedelme, a mondatok szerkesztettségi jellemzői és a szövegszerkesztés tekintetében, mennyiségi és minőségi mutatók segítségével.
A számot Kovács Rácz Eleonóra A nyelvjárás fogalmi, valamint élőnyelvi jellegének tudatosulása az általános iskola 5. és 8. osztályában című munkája zárja. A szerző egy kérdőíves felmérés eredményeit ismerteti, mely a nyelvjárással szemben kialakult álláspontot és a nyelvjárás használatának tudatosságát vizsgálja általános iskolai tanulók körében.
