2024. április 30., kedd

A mi Aranyunk

Arany János nagysága előtt tisztelegtek pénteken Szabadkán

Magyarország Szabadkai Főkonzulátusa, a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség és a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet szervezésében, Vajdaság Aranya, Arany Vajdasága címmel, pénteken este ünnepi műsorra került sor Szabadkán, a Jadran színpadon. Az Arany-emlékév, Arany János születésének 200. éve alkalmából megtartott színes műsor folyamán, vajdasági amatőr színtársulatok, színjátszócsoportok és versmondók rövid előadások, összeállítások által mutatták be Arany János költészetét, hogy mit jelent nekünk Arany, és milyen üzenetet közvetít a költő munkássága a vajdasági magyarságnak.

Dr. Babity János, Magyarország szabadkai főkonzulja a rendezvény üzenetéről szólt:

– A 200. évforduló a Kárpát-medencében mindenkit arra kötelez, hogy egy pillanatra megálljunk és megemlékezzünk arról a költőóriásról, aki a magyar nyelvet magas szintre emelte. Nem szabad megfeledkeznünk arról sem, hogy ezt egy politikai környezetben, a magyar nemzet megalakulása és függetlenségének kivívása évtizedeiben tette, ami a szabadságharccal kristályosodott ki. Ez a 21. században hasonló üzenettel jár. A mai Magyarország területén és a Kárpát-medence magyarlakta területein ugyanazt a nyelvet beszéljük, mint Arany János, ápolnunk kell azt, és ez a mai rendezvény legfőbb üzenete – mondta a főkonzul.

Ünnepi gondolatokat Arany Jánosról Hammerstein Judittól, a magyar Külgazdasági és Külügyminisztérium külföldi magyar intézetekért és nemzetközi oktatási kapcsolatokért felelős helyettesétől hallhattunk:

– Arany János hagyatéka, munkássága, költészete, elvitathatatlanul hozzátartozik a magyar kultúrához, átíveli a határokat is, Arany János valóban minden magyaré. Ennek az emlékévnek egyik hozadéka az lesz, hogy sokan újból előveszik az Arany János-műveket. Itt, a 21. század elején, mindannyian elgondolkodhatunk azon, hogy ezekben az időkben, amelyeknek részesei vagyunk, milyen üzenetet hordozhat számunkra Arany János munkássága. Egy nagy életműről van szó, amelyből ki-ki a maga számára kiemelheti azt, ami fontos lehet, akár a hazafiságot, a kötelességtudatot, a magyar népi gyökerekhez való ragaszkodást. Meggyőződésem, hogy ez mindannyiunknak sokat jelent – mondta Hammerstein Judit.

Mint mgr. Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke kiemelte: Kosztolányi Dezső már 1917-ben azt nyilatkozta, hogy Arany János a legmodernebb magyar költőnk. Ezen a vonalon továbbhaladva mind Szeli István, mind Bori Imre akadémikusok, irodalomtörténészek a méreteiben is hatalmas, kiterjedésében is lenyűgöző, mindmáig felfedezésekre váró Arany János-i életmű üzeneteinek megfejtésében úttörők voltak. Kovács Frigyes bejárta a térségünket a Toldival, ez is egy jelentős emlékképp maradt. Krnács Erika is szintén iskolákban idézte meg Arany János műveit. A tudatunkban valahol Petőfi a nagy költő, Aranyt pedig az árnyékában látjuk. Ezen a gondolkodáson kell változtatnunk, hiszen Arany János nevét mindössze egy általános iskola viseli, az oromhegyesi, és négy művelődési egyesület, a csonoplyai, a gombosi, a szenttamási és az ürögi. Sokakkal együtt nekem is az a meggyőződésem, hogy a magyar kultúrához tartozni nagyrészt annyit is jelent, hogy Arany János nyelvét, gondolkodását és műveit ismerjük és szeretjük – mondta mgr. Hajnal Jenő.

A rendezvényen egyebek közt jelen volt Török László, Nagyszalonta polgármestere, és Tüske László, az Országos Széchenyi Könyvtár főigazgatója, utóbbi Fodor Pál, az MTK Bölcsészettudományi Kutatóközpontja főigazgatójának ünnepi beszédét is tolmácsolta a közönségnek.

A rendezvényen S az „örök világosságnak” várom fénylő sugarát címmel az Európa Kollégium Színtársulat előadását láthattuk Patyerek Réka rendezésében. Az Így lettem töredék című produkciót az újvidéki Színes Szilánkok Diákszínpad mutatta be, amelyet Crnkovity Gabriella rendezett. Az Ágnes asszony feldolgozását a nagykikindai József Attila Színjátszó Csoport adta elő, a rendező Király Sándor. A Rikoltoz a bagoly csonka régi tornyán előadást a temerini Szirmai Károly MME színtársulata mutatta be László Sándor rendezésében. Felléptek továbbá Binszki Teréz, Krekity Olga, Marx Éva és Némedi Imre versmondók. A műsor szereplői ajándékokat kaptak.