Mindössze bő másfél hónap van hátra a magyarországi országgyűlési választásokig, mégis óriási szakadék tátong az ellenzéki és a kormánypárti kötődésű közvélemény-kutatók felmérési eredményei között. Mintha nem ugyanazt a valóságot látnák, vizsgálnák. A magyar médiatérben napi szintű vita zajlik arról, mely számok tükrözik pontosabban a választói hangulatot. De vajon melyik félnek lehet igaza? Van-e bárkinek egyáltalán? Hogyan érdemes olvasni ezeket a méréseket? Mielőtt ezekre a kérdésekre választ adnánk, vegyük sorra röviden a legfrissebb közvélemény-kutatások eredményeit.
A kormánypártokhoz köthető Nézőpont Intézet szerint a Fidesz 46, a Tisza Párt 40 százalékon állna, a Mi Hazánk 7 százalékkal jutna be a parlamentbe, a Demokratikus Koalíció pedig 4 százalékkal a küszöb alatt maradna. A 2022-es választást legpontosabban előrejelző Magyar Társadalomkutató Kft. is kormánypárti fölényt mér: az aktív szavazó pártválasztók körében 51:41 az arány a Fidesz–KDNP javára. A parlamenti küszöböt rajtuk kívül csak a Mi Hazánk lépné át a felmérés szerint. Ezzel szemben a Publicus teljesen más képet mutat. A teljes népességben a Tisza 35, a Fidesz 30 százalékon áll; a biztos szavazók között pedig már 48:39 az arány Magyar Péter pártjának javára. A DK és a Mi Hazánk mindhárom kategóriában 4-5 százalékon szerepel. Az Idea Intézet hasonló trendet jelez: náluk a biztos szavazók körében 50:37 a Tisza előnye. A Mi Hazánk 6-7 százalékon áll. A DK támogatottsága 1-2 százalék, ami a választási rendszer szabályai szerint nem elegendő a parlamenti bejutáshoz.
A kérdés nem csupán az, melyik szám áll közelebb a valósághoz, hanem hogy mit akarnak elérni vele. A közvélemény-kutatásoknak ugyanis lehet befolyásoló hatásuk, bár nem feltétlenül döntő erejű, és nem minden választói csoportot érint egyformán. A választókat befolyásoló egyik legismertebb mechanizmus az úgynevezett bandwagon-hatás: ha egy pártot tartósan győztesként mutatnak be, egyes szavazók hajlamosak lehetnek „a nyertesnek tűnő formációhoz” csatlakozni. Ez különösen a bizonytalan vagy gyengén kötődő választók körében jelenhet meg. A kutatások másik fontos gyakorlati hatása a stratégiai szavazás jelenségénél mutatkozik meg. Mit is jelent ez? Ha egy kisebb párt a parlamenti küszöb alatt áll, támogatóinak egy része átszavazhat esélyesebb politikai erőre. Hogy gyakorlati példát is említsünk: a Tisza Párthoz köthető mérések, amennyiben Magyar Péterék túlzott előnyét mutatják, jelentős számú szavazatot hozhatnak a Magyar Kétfarkú Kutyapárttól vagy a Demokratikus Koalíciótól. A számok ráadásul a mozgósítást is segíthetik (vagy éppen ronthatják az ellenfélnél). Nemcsak az számít, hogy melyik párt vezet a mérésekben, hanem az is, melyik politikai erő képes hatékonyabban eljuttatni szavazóit az urnákhoz. A részvételi arány alakulása akár a jelenlegi erőviszonyokat is módosíthatja. Mindezek indokolttá teszik az óvatos, szkeptikus értelmezést – különösen a 2022-es országgyűlési választások tapasztalatai után. A Publicus akkor a voksolás napján még azt közölte, hogy a választási versenyben fej fej mellett áll a Fidesz–KDNP és a Márki-Zay Péter által vezetett ellenzéki összefogás. Ehhez képest a kormánypártok végül soha nem látott fölénnyel győztek, kétharmadot meghaladó parlamenti többséget szerezve.
Van egy kevésbé hangsúlyozott, kifejezetten beszédes mutató, amelyből bizonyos következtetéseket megpróbálhatunk levonni áprilisra: a fogyasztói bizalmi index. Ez az érték megmutatja, hogyan látják az emberek a saját pénzügyi helyzetüket, terveznek-e nagyobb vásárlásokat. Ha ez a szám alacsony a választások előtt, akkor szinte törvényszerű a hatalomcsere. Ha viszont magas, akkor a szavazók nagyobb valószínűséggel voksolnak a regnáló kormánypártokra. A GKI Gazdaságkutató Zrt. felmérései szerint a mélypont 2022 októberében volt. A legutóbbi, decemberi felmérés szerint ez a szám folyamatosan javul. Azóta a kormány széles társadalmi rétegekhez juttatott el támogatásokat (például az édesanyák adómentessége, a hathavi fegyverpénz, a 13. és a 14. havi nyugdíj, 400 ezer forintos egyszeri juttatás a civil rendvédelmi alkalmazottaknak stb.), így ez a szám feltételezhetően tovább nőtt, és áprilisig várhatóan még emelkedni fog. Azt azonban figyelembe kell venni, hogy a konjunktúramutatók négy évvel ezelőtt ilyenkor a mostani szintnél magasabban voltak. Az sem mellékes, hogy egy nem várt botrány szinte teljesen felboríthatja a most aktuális pártpreferencia-mutatókat.
Nyitókép: MTI
