Mezőgazdaságunknak jelenleg talán nincs is olyan szektora, amelyben az ott tevékenykedők ne lennének nehéz helyzetben. A problémák zöme több tényező függvényében változik, ezért a helyzet rendkívül összetett. Aki esetleg azt állítja, hogy ilyen-olyan rendeletekkel, intézkedésekkel hosszú távon és tartósan rendezni lehet a helyzetet, az sajnos téved. A piaci oszcillációk mellett több szektor az időjárás viszontagságainak közvetve vagy közvetlenül ki van téve, ami tovább bonyolítja a helyzetet. Mindezek tükrében érthető az elégedetlenség, ami esetenként utcai demonstrációk szervezésére sarkallja a termelőket. Ahogyan az lenni szokott, megmutatkoznak az olyan törekvések is, hogy egyesek megpróbálják politikai haszonszerzésre felhasználni a helyzetet. A mögöttünk álló héten a tejtermelők vonultak utcára, utakat zártak le. Az agrárminisztérium egyeztető tárgyalásokat indítványozott, miközben a bejelentések szerint az Európai Bizottsággal is egyeztetéseket kezdeményezett a tejtermelés piaci helyzetéről Szerbiában. A tejtermelők a kormánytól a hazai piac védelmét követelik, az import szigorúbb ellenőrzését, a behozatali kvóták meghatározását, valamint, hogy a határátkelőkön ellenőrizzék a tej eredetét és minőségét. A tej garantált felvásárlását szeretnék elérni, előre meghatározott áron minden termelő számára. Dragan Glamočić mezőgazdasági miniszter szerint Szerbia maga ellen fordulna, amennyiben korlátozná vagy megtiltaná a mezőgazdasági termékek behozatalát az európai piacról. Ez viszontválaszokat generálna, az unió is elzárkózna a szerbiai termékek importjától. Mivel Szerbia a külkereskedelmének mintegy kétharmadát uniós országokkal bonyolítja le, ennek valóban súlyos következményei lennének.
Szerbiába nagy mennyiségben érkezik olcsó tej és tejtermék az Európai Unióból, ami erős piaci versenybe kényszeríti a hazai termelőket. A tejpiac instabilitása miatt nem lehet kiszámíthatóan tervezni – előfordul, hogy a tejet nem veszik át, vagy olyan árat fizetnek érte, ami nem fedezi a költségeket sem, magyarul veszteséges. Ez különösen nehéz helyzetbe hozza a kisebb gazdaságokat. A gazdák szerint lényegében ellenőrizetlen a tejimport, illetve a tejpor, az evaporált tej és a kemény sajtok behozatala sincs megfelelő módon korlátozva.
A probléma megoldásához, vagy a helyzet legalább néminemű orvoslásához elengedhetetlen a pontos diagnózis. A narratíva időnként az unióból eredő behozatalra van kihegyezve. Mindeközben olyan statisztikákat publikáltak, miszerint Szerbia a legtöbb tejet Bosznia-Hercegovinából importálja. Tavaly, tehát 2025-ben a teljes mennyiség mintegy felét, vagyis összesen 6026 tonnát. Ezt követi Szlovénia – a már valóban uniós tagállam –, ahonnan 4678 tonna érkezett. Kisebb mennyiségek érkeztek további EU tagállamokból, Olaszországból, Görögországból, Ausztriából, Csehországból, Németországból és Horvátországból is.
A szerb parlament mezőgazdasági bizottsága február közepén elfogadott egy rendelkezést a következő három hónap tejfeleslegének kezeléséről. A bejelentések szerint ennek értelmében a felvásárolt tej 10–15 százalékát tejporrá dolgoznák fel, amit aztán az állam kilogrammonként 1,5 euróval támogatna raktározási alapon. A termelőket ez a bejelentés nem hatotta meg, folytatták a tiltakozó megmozdulások szervezését.
Nyitókép: MTI
