2026. szeptember 21., hétfő

Szálakba szőtt örökség

Sebők Valéria és Galai Kornélia kiállítása Szegeden

Szálakba szőtt örökség címmel nyílt kiállítás Szegeden a Délvidék Házban. A szabadkai Sebők Valéria fonott csipkéi, hímzései és Galai Kornélia viseletei tekinthetők meg. A kiállítást Kovács Nádi Karolina, a Hagyományok Háza vajdasági hálózatának munkatársa nyitotta meg. 
– A Szálakba szőtt örökség számomra elsősorban a továbbadásról szól. Arról, hogy a régi tudás akkor marad velünk, ha vannak, akik megtanulják, továbbviszik, és a saját munkájukkal újra életet adnak neki. A mai kiállítás két ilyen alkotó munkáját mutatja be: Sebők Valériáét és Galai Kornéliáét – mondta egyebek között a szakember.

Sebők Valéria munkáinak egy része

Sebők Valéria munkáinak egy része

Sebők Valéria, a népművészet mestere és népi iparművész, több mint négy évtizede foglalkozik népi kézművességgel, munkásságának középpontjában a hímzés és a fonottcsipke-készítés áll, de nagyon sokan a karácsonyi papírangyalkák készítéséről ismerik. 
– Ha Valéria munkásságáról beszélünk, szerintem nem lehet megkerülni a fonott csipkét. Nem azért, mert ez lenne az egyetlen terület, amellyel foglalkozik, hanem azért, mert ezen keresztül nagyon jól megmutatható, mit jelent számára a hagyomány megőrzése – emelte ki Kovács Nádi Karolina. Mint kifejtette, Sebők Valériának a megmaradt tárgyakból, a múzeumi darabokból és a szakirodalomból kellett megfejtenie, hogyan készülhetett a csipke. Hónapokon és éveken át kísérletezett, amíg rájött a fonás logikájára. Idézte Nagy Vincéné, a népművészet mestere gondolatait, aki ezt úgy fogalmazta meg, hogy Valéria „egy elfelejtett, ritka kézműves technikát mentett meg attól, hogy véglegesen eltűnjön a hagyományos kézművesség köréből”. 
– Fontos hangsúlyozni, hogy amit Valéria megtanult, azt ma már mások is megtanulhatják tőle. Ez az ő munkájának egyik legnagyobb értéke. Ezt az értéket idén egy újabb fontos elismerés is megerősítette: 2026-ban Szabadka város Pro Urbe díjával ismerték el a munkásságát – mondta egyebek között a szakember. Mint a megnyitóbeszédében elmondta, Galai Kornéliával 2018-ban találkozott először, amikor a Hagyományok Háza vajdasági hálózata meghirdette a viseletkészítő képzést Zentán. Galai Kornélia ekkor már harminc éve foglalkozott szabás-varrással, már akkor is volt kapcsolata a közösségi viseletkészítéssel, hiszen népdalkórusnak is varrt viseletet.

Ízelítő Galai Kornélia alkotásaiból

Ízelítő Galai Kornélia alkotásaiból

– Kornélia ma Vajdaság egyik legtöbbet foglalkoztatott viseletkészítője, és ez egyáltalán nem véletlen – fogalmazott Kovács Nádi Karolina.
Mint mondta, számos továbbképzésen vett részt, folyamatosan bővítette a szakmai tudását, és közben egyre mélyebben kezdett foglalkozni a vajdasági viseletekkel. Hiszen fontos ismerni a viselet történetét, a közösséget, amely használta, és azokat a részleteket, amelyek megkülönböztetik az egyik tájegység viseletét a másiktól.
– Kornélia munkájában pedig az is fontos, hogy nemcsak rekonstruál, hanem kísérletezik is. Ez jól mutatja, hogy számára a hagyomány nem egy lezárt dolog. Lehet kutatni, tanulni, újra kipróbálni, és keresni azt is, hogyan tudnak a régi technikák és megoldások a mai viseletkészítésben tovább élni. A hagyományos viseletek mellett pedig modern darabokat is láthatunk. Ezek azt mutatják meg, hogy a népművészetből kiinduló öltözet nem feltétlenül csak egy rekonstruált viselet lehet. A hagyományos formák, anyagok és díszítések mai ruhákon is továbbgondolhatók – hangzott el a megnyitón.

Kovács Nádi Karolina megnyitja a kiállítást/fotó: Verona Vujinović Facebook-oldala

Kovács Nádi Karolina megnyitja a kiállítást/fotó: Verona Vujinović Facebook-oldala

A szakember arra is rámutatott, hogy Sebők Valéria és Galai Kornélia munkája több ponton összeér.
– Kornélia viseleteit számos esetben Valéria fonott csipkéi egészítik ki. Így a két különböző kézművesterület nemcsak egymás mellett jelenik meg, hanem találkozik is. Valéria egy csaknem elveszett technikát kutatott fel, és hozott vissza az élő népművészetbe. Kornélia pedig olyan viseleteket készít, amelyekben ennek a tudásnak ma is helye van. A csipke hozzáadódik a viselethez, a viselet pedig új környezetet ad a csipkének. És talán ettől válik igazán érthetővé a kiállítás címe is: Szálakba szőtt örökség.
Kovács Nádi Karolina megfogalmazta, szerinte mi e kiállítás legfontosabb üzenete: a hagyomány nem attól él, hogy változatlan marad. Attól él, hogy vannak, akik ismerik, megtanulják, használják és továbbadják.
A szabadkai Lányi Errnő IME Gránátalma hímzőszakköre két tagjának kiállítása október közepéig tekinthető meg a Délvidék Házban (Közép fasor 13.).

Magyar ember Magyar Szót érdemel

Nyitókép: Sebők Valéria és Galai Kornélia