Pénteken nyitották meg a Szabadkai Városi Múzeum Modernizmus Szabadkán elnevezésű tárlatát, amely a modernizmus időszakának szabadkai kulturális és művészeti életét mutatja be a 20. század első évtizedeiben. A tárlatot dr. Ninkov Kovacsev Olga és Ljubica Vuković Dulić állította össze a bajai Türr István Múzeummal közös Modernizmus a Bácskában című IPA TIMSUM2 határon átnyúló együttműködési projekt részeként.
A megnyitón Ninkov Kovacsev Olga, a szabadkai múzeum igazgatónője üdvözölte a jelenlévőket, ezután pedig Kovács Zita, a Türr István Múzeum igazgatónője és művészettörténésze vette át a szót:
– Nagy megtiszteltetés nekem, hogy ma itt lehetek és figyelmükbe ajánlhatom ezt a mai csodálatos tárlatot, amely a bajainak egy testvérkiállítása, de sokkal komplexebb, mint amit a Nagy István Képtárban néhány hónappal ezelőtt láthatott a bajai közönség. Egy igazán komplex tárlaton mutatja meg a Szabadkai Városi Múzeum a két világháború közötti időszak művészeti, és az ahhoz ezer szállal kapcsolódó társasági életének, életformájának sajátosságait – emelte ki.
A bajai igazgatónő részletesen ismertette a kérdéses időszakra modern várossá vált Szabadka technikai és kulturális fejlődését, illetve a változásokkal érkező művészeti fellendülést is. A művészet több ágát érintve sorolta fel a kor számos kiemelkedő alakját, akiknek alkotásai a most megnyitott tárlat anyagát is gazdagítják.
Kovács Zita után Bojana Popović, a Belgrádi Iparművészeti Múzeum művészettörténésze szólt a közönséghez. Elmondta, hogy a két világháború közötti időszak Szabadka számára rendkívül mozgalmas volt, és Kovács Zitához hasonlóan ő is kiemelte, hogy a város kulturális élete ebben az időszakban igencsak magas színvonalúvá vált. Hozzátette, hogy a modernizmus magával hozta a nők művészetben való szerepének változását is, és ahogy arról a tárlat is árulkodik, ebben a korban már alkotóként is megjelentek. Magát a tárlatot több szempontú, részletes munka eredményeként jellemezte.
A megnyitó végén Ninkov Kovacsev Olga megköszönte minden munkatársának a segítséget, továbbá felsorolta azokat a személyeket is, akik tulajdonukban lévő, ebből a korszakból származó tárgyaikat kölcsön- vagy ajándékba adták a múzeumnak, hiszen nélkülük elmondása szerint maga a kiállítás nem is jöhetett volna létre.
Nyitókép: Molnár Edvárd felvétele
