Új kormány, új minisztériumok

A kormányváltást követően még mindig sokan találgatják, hogy az új minisztériumok és az egyes tárcák legfőbb képviselői mennyiben fognak teljesen más politikát vagy politikafilozófiát folytatni, mint az elmúlt 16 év kormányzati időszakában. Nagy Attila Tibor politikai elemzőt kérdeztük az új kormányzati struktúráról.

Az új minisztériumok megalakulása kapcsán elsősorban az a kérdés vetődik fel, hogy mennyiben vannak egyáltalán más utak, az egyre szűkebb teret nyújtó és egyre kevésbé járható, azaz az egykori „bejáródott” ösvények hiányában? Főként az egyre bonyolultabb világpolitikai és világgazdasági események miatt.

– A Tisza-kormány ideológiájához a Tisza Párt ideológiájához kellene visszamenni, ami viszont karakteresen nem létezik. Ellentétben számos más párttal, a Tisza Párt bevallottan nem cövekelt le egyetlen ideológia mellett sem, és ez volt a nagy választási győzelmének egyik kulcsa. A Tisza Párt valójában egy „népfrontos” párt volt, vagyis minden olyan ellenzéki szavazót tömörített, akiknek elege volt az Orbán-kormányból. Ha a Tisza Párt karakteresen elment volna jobb- vagy baloldalra, az a veszély állt volna fenn, hogy az Orbán Viktor miniszterelnök bukását kívánó ellenzéki tömegek egy részét elriasztja magától. Jó példa erre a Pride felvonulás: ha a Tisza Párt nyíltan kiállt volna a Pride megtartása mellett, sőt, ha képviseltette volna magát a tüntetésen, akkor a balliberális megmondóemberek és szavazók ünnepelték volna, ám a Tisza Párt erősen nemzeti radikális, konzervatív szavazói helyteleníthették volna ezt a kiállást. Így az a megoldás maradt, hogy Magyar Péter pártelnök (és különösen a párt többi politikusa) olyan keveset beszélt a Pride felvonulásról, amilyen keveset csak lehetett.

A Tisza Párt – és az általa alakított kormány – bevallottan semmilyen ideológia mellett nem kötelezte el magát, hanem egy hatalmas, sokféle gondolkodású szavazót magában foglaló párt. Ám mindennek ellenére mégis be lehet sorolni ezt a pártot ideológiailag, méghozzá jobbközépre. A Tisza Párt a jobbközép Európai Néppárt európai parlamenti képviselőcsoportjának a tagja, a pártnak az ellenzéki létben eltöltött két év gyűlésein a nemzeti dalok, a magyar nemzeti zászló, vagyis a magyar nemzeti szimbólumok fontos szerepet játszottak, a párt vezetője és Magyarország új miniszterelnöke, Magyar Péter, kezdetben határozottan nemzeti, jobboldali gondolkodásúnak vallotta magát. Igaz, ezt a jobboldaliságot később már nem hangsúlyozta a politikus, pontosan azért, hogy ne riasszon el baloldali, liberális szavazókat.

Fontos tudni még azt is, hogy a Tisza Párt tagsága még a harminc főt sem éri el, vagyis miközben rengetegen (majdnem 3,4 millióan) szavaztak a Tisza Párt listájára az április 12-i parlamenti választáson, addig a Tisza nem hajlandó kiszélesíteni a meglehetősen szűk párttagságot. Ennek következtében az a magyarországi és nemzetközi mércével is nagyon szokatlan helyzet állt elő a felálló új parlamentben, hogy a kormánypárti frakció tagjainak legnagyobb része nem tagja a pártnak sem. A nagyra (141 mandátum a 199-ből) nőtt Tisza-frakció tagjainak sem igazán ismerjük az ideológiai állását. Márpedig az ideológiai kérdések a kormányzati munkában is megjelennek, különösen fontos kérdések esetén. Ősszel szoktak Magyarországon napirendre kerülni az adójogszabályok, és év végén várható a jövő évi költségvetési törvény tervezetének megtárgyalása. Ezek a jogszabályok elosztási kérdések is, vagyis hogy az ország rendelkezésre álló bevételeiből mely ágazatoknak, csoportoknak jut több, az adóztatási kérdés pedig felveti a társadalmi igazságosság kérdését is, és máris keményen az ideológiai nézeteltérések területére jutottunk el. A baloldaliak magasabb adókat szeretnének kivetni a gazdagokra, a jobban keresőkre; ellenben tipikusan az szokott lenni, hogy a jobboldaliak/liberálisok szeretik védeni a gazdaságot és a jobban keresőket a magas adóktól, nem szeretik, ha az állam – akár az adóztatás révén is – túlságosan beleszól az egyének és a szervezetek életébe. A Tisza Párt óvatos volt ebben a kényes kérdéskörben, a választási programjában azt ígérte, hogy nem lesz adóemelés az alacsony és az átlagos keresetűek esetében, vagyis csak a gazdagokat érinti majd nagyobb adóterhelés, emellett a családi adókedvezmény rendszerében sem kíván megszorításokat végezni. Kérdés, mennyire reális ez, amikor az új Tisza-kormány szerint nehéz az ország költségvetési helyzete. Igaz, a forint erősödése, a kamatkiadások csökkenése valamelyest enyhít a költségvetés nehéz helyzetén, de kérdés, hogy ez mennyire lesz elég. Mindenesetre az elosztási kérdések erőteljesebb napirendre kerülése – és ilyen a költségvetési törvény és az adózási törvény – kihívást jelenthet majd ősszel az új Tisza-kormány számára.

Az oktatásügy is megágyaz az ideológiai kérdésnek, pl. hogy a tantervben a jövőben mekkora szerepe lesz a nemzeti kérdésnek, az vagy inkább az Európa-pártiság, a világra nyitottság, esetleg a kompetenciaalapú ismeretadás lesz a meghatározóbb.

A Tisza-kormány részben visszaállította az egykori klasszikusnak mondható minisztériumokat, részben újakat hozott létre. Ezáltal nagyobb lesz a miniszteri vagy kormányzati apparátus, vagy ezen a téren is az ígért fékezettebb fenntartás valósul meg a költségvetés tekintetében?

– Önmagában a minisztériumok növekedésétől még nem lesz nagyobb a minisztériumok apparátusa. Bár az előző Orbán-kormányban valóban kevesebb volt a miniszter, cserébe viszont az államtitkárok, kormánybiztosok és miniszterelnöki/miniszteri biztosok száma volt magasabb, mint a 2010 előtti kormányok idején. Vélhetően majd a költségvetési törvények adnak válaszokat a létszámkérdésekre.

Ha a miniszterek személyét vesszük górcső alá, akkor ön hogyan jellemezné összességében a Tisza-kormányt – ideológiai és politikai szempontokat, illetve a jövőbelibeli stratégiákat figyelembe véve? Milyen tevékenység jellemezheti majd például a közeljövőben a magyar külügyi, belügyi, igazságügyi, gazdasági, egészségügyi, oktatási vagy éppen családügyi politikát?

– A Tisza-kormány eddigi kétéves tartalmi tevékenysége alapvetően az előző tizenhat év kormányzati döntéseinek átnézéséből, felülvizsgálatából állt, és szó volt az egyes fontosabb szerződések felülvizsgálatáról is (4IG-keretszerződés 1,3 ezer milliárd forintról). Ugyanakkor az már most látszik, hogy megindultak a változások a külpolitikában, véget ért a putyini Oroszországgal való barátkozás, a szoros együttműködés időszaka. Magyarország új kormánya ugyan nem kívánja megszakítani az Oroszországgal való kapcsolatokat, az orosz energiára továbbra is számít, ugyanakkor lojálisabb partner kíván lenni az Európai Unióhoz. Egyelőre tehát véget ér az a nyilvános kioktató, „kurucos” stílus, amely az orbáni-szijjártói külpolitikát jellemezte „Brüsszellel”, vagyis az Európai Bizottsággal és az Európai Parlamenttel szemben. Ez nem a nézetkülönbségek végét jelenti, hanem azt, hogy a Magyar Péter vezette új kormány először megpróbálja tárgyalásokkal rendezni a nehéz kérdéseket. Ennek fő próbája, hogy sikerül-e a magyar kormánynak megállapodni az Európai Unióval a befagyasztott európai uniós pénzek hazahozataláról. Az idő nagyon szűkös, ám ha ez sikerülne, az komoly politikai siker lenne az új miniszterelnök számára.

Végül, de nem utolsósorban a határon túli magyarság képviselete, azaz az egész Kárpát-medence-szerte felvetődő nemzetpolitikai kérdések a jövőben a Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztériumhoz fog tartozni. Kialakulhat-e ezen a téren egy hasonló jó együttműködés és méltányos, vagy éppen gondoskodó nemzetpolitika, mint az utóbbi évtizedekben?

– A Tisza-kormány ugyan nem ugrik el a határon túli magyarok kérdése elől, de a hangsúlypontok átalakulnak. Az előző Orbán-kormány által a határon túli magyar szervezeteknek juttatott támogatásokat (beleértve a Prosperitati Alapítvány működését is) az új kormány gyanakvással szemléli, azokban a Fidesz-közeli szervezetek és vállalkozók támogatását látja. Nem kétséges, hogy – már csak a nehéz költségvetési helyzet miatt is – az eddigi támogatásoknak legjobb esetben is csak a szinten tartása várható. A vajdasági magyarok számára fontos, hogy az új magyar kormánynak hűvösebb lesz-e a kapcsolata Szerbiával. Magyar Péter eleve gyanakvással tekint a Vučić-rendszerre, ugyanis annak feje nagyon jóban volt Orbán Viktorral, vagyis a szerb elnök és az új magyar miniszterelnök kapcsolata eleve terhelten kezdődik. Ugyanakkor a politikai észszerűség inkább azt diktálná, hogy ha nem is baráti, legalább korrekt kapcsolat legyen a két vezető között, ugyanis egyrészt a kereskedelmi kapcsolatok jelentősek a két országok között, másrészt Szerbiának továbbra is szüksége van Magyarország támogatására az európai uniós csatlakozási folyamatban, Magyarországnak pedig továbbra is fontos a vajdasági magyar kisebbség helyzete.