Nagy érdeklődés mellett mutatták be az újvidéki Bölcsészettudományi Kar Magyar Tanszékén Toldi Éva Hovatartozás-tudat, transzkulturalitás, poétikai tapasztalat című kötetét. A szerzővel Hózsa Éva beszélgetett, a rendezvény elején pedig Novák Anikó tanszékvezető köszöntötte a résztvevőket.
A beszélgetés középpontjában a transzkulturalitás fogalma állt, amely az utóbbi években egyre hangsúlyosabban jelenik meg az irodalomtudományban. Toldi Éva arról beszélt, hogy a transzkulturális irodalom olyan szerzők műveit foglalja magában, akik nem az anyanyelvükön írnak, hanem egy másik nyelvet választanak alkotásaik közegéül. Kiemelte, hogy ez a jelenség nem új keletű, mégis csak az elmúlt évtizedben kezdett igazán a kutatások fókuszába kerülni.
A szerző több példán keresztül mutatta be, miként változik meg egy szöveg jelentése és hangulata a különböző nyelvekben. Hosszabban szó esett Melinda Nadj Abonji műveiről, különösen arról, hogyan jelennek meg bennük a vajdasági magyar kulturális elemek német nyelven. Toldi Éva szerint ezek a szövegek nemcsak történeteket közvetítenek, hanem magukban hordozzák a nyelvi és kulturális átjárások tapasztalatát is. A fordítás kérdése ezért különösen fontos: miként lehet visszaadni egy olyan világot, amely egyszerre több kultúrához kötődik.
A beszélgetés során többször előkerült az identitás kérdése is. Toldi Éva hangsúlyozta, hogy a nyelvváltás nem jelenti az eredeti kultúra megtagadását. Az ember magával viszi korábbi kulturális tapasztalatait, kötődéseit és emlékeit, amelyek az új nyelven írt művekben is tovább élnek. A transzkulturalitás szerinte éppen arra mutat rá, hogy a kultúrák nem elszigetelt egységek, hanem folyamatos kapcsolatban állnak egymással.
Nagy érdeklődés övezte Toldi Éva Hovatartozás-tudat, transzkulturalitás, poétikai tapasztalat című kötetének bemutatóját (Fotó: Dávid Csilla)
A kötet egyik fontos témája a vajdasági magyar irodalom és annak sajátos helyzete. A beszélgetésen szóba kerültek olyan szerzők és művek is, amelyek a migráció, a háború vagy a kisebbségi lét tapasztalatát dolgozzák fel. Toldi Éva szerint ezek az alkotások azért különösen fontosak, mert segítenek kimondani és feldolgozni a közösségi traumákat.
Külön érdekes része volt a beszélgetésnek a tenger motívumáról szóló gondolatmenet. A szerző arról beszélt, hogy a vajdasági magyar irodalomban az Adria nem egy romantikus helyszínként jelenik meg – ellenkezőleg, a tenger a tragédia világa – összetett jelentéssel bír: egyszerre jelképezi a szabadságot, az idegenséget, az elmúlást és a továbbhaladás lehetőségét is.
A könyvbemutató végén szó esett a műfordításról, valamint több szerzőről is, köztük Domonkos István, Terézia Mora és Oto Horvat munkásságáról. Toldi Éva szerint a mai irodalom egyik legizgalmasabb kérdése éppen az, miként találkoznak és keverednek a különböző kulturális tapasztalatok egy-egy műben.
A könyvbemutató végén a szerző dedikálta kötetét, az esemény pedig egy hosszabb, kötetlenebb hangulatú lezárással ért véget, amelyben még tovább visszhangoztak az elhangzott gondolatok és a felvetett irodalmi kérdések, maradandó élményt hagyva a jelenlévőkben.
Nyitókép: Hózsa Éva és Toldi Éva a könyvbemutató beszélgetésén az újvidéki Magyar Tanszéken (Fotó: Dávid Csilla)
