Nemrég Bécsben egy különleges formáció mutatkozott be a közönség előtt. Mezei Szilárd brácsán, Elisabeth Harnik zongorán, Gerald Cleaver pedig dobon játszott. A három különböző zenei közegből érkező alkotó most először állt közösen színpadon. A fellépés hátteréről, a trió megszületéséről és az együttműködésről Mezei Szilárdot kérdeztük.
Mit kapott a közönség a koncerten? Mögötte volt-e egy előre megtervezett koncepció, vagy teljesen a szabad, egymásra hangolódó improvizáció dominált?
– A bécsi fellépésen teljesen szabad, improvizatív zenét játszottunk, minden előzetes megbeszélés nélkül, és a közönség nagyon jól fogadta a koncertet.
Mily módon formálódott meg ez a trió, hogyan találtak egymásra zenei partnerként?
– 2024 őszén volt egy improvizatív-zenei fesztivál, Alpenglow IX néven Újvidéken, amit egy szerbiai és egy osztrák civil szervezet, a The Styrian Association for New and Improvised Music szervezett, és idén áprilisban ugyanezt a fesztivált megtartották Grazban is. Mindkét alkalommal úgy alakult, hogy olyan felállásba kerültem bele, amiben az elismert Elisabeth Harnik osztrák zeneszerzővel, zongoristával és improvizatív zenésszel, valamint Jasna Jovićević palicsi szaxofonossal, zeneszerzővel és improvizatív zenésszel játszhattam együtt. Mindkét koncert nagyon jól sikerült, így Elisabeth-ben és bennem is felmerült, hogy jó lenne folytatni az együttműködést. Mindeközben a grazi fesztiválon ott volt nézőként az amerikai free jazz egyik legendás dobosa, Gerald Cleaver, aki ideiglenesen Grazba költözött, és nagyon tetszett neki a koncertünk, így arra gondoltunk, hogy alakíthatnánk egy triót. Mivel idén Elisabeth volt a bécsi „free music forum” koncertsorozat idei kurátora, az ő kezdeményezésére a koncertsorozat zárókoncertjeként léphettünk fel Bécsben, a Celeste nevű koncerthelyszínen.
Mi az, ami ezt a hármas együttműködést igazán izgalmassá teszi az ön számára?
– Régóta kísérem Elisabeth Harnik munkásságát, nagyon tisztelem és szeretem a munkáját, sok közös pont van az érdeklődésünkben (Bartók zenéje például, a kortárs-komponált zene, hiszen mindketten foglalkozunk zeneszerzéssel is, illetve a szabad improvizáció), és már az újvidéki koncerten kiderült, hogy nagyon jól működik az összjáték és a zenei kommunikáció közöttünk.
Gerald más zenei világból érkezett ugyan, az amerikai free-jazz területéről, de az improvizáció mégis egy közös nyelv a zenében. Egyébként is nagyon jól ismerem és szeretem Gerald munkásságát, úgy Charles Gayle, mint Roscoe Mitchell felvételeiről, így nagyon megtisztelő volt, hogy alkalom adódott együtt játszani vele is. Charles Gayle-lel pedig annak idején mi is játszottunk Magyarkanizsán, és annak a koncertnek a felvétele tavaly meg is jelent CD-n.
Nyitókép: A Mezei–Harnik–Cleaver trió első közös koncertje Bécsben/Fotó: Mezei Szilárd archív
