Ha november utolsó hétvégéje, akkor Vajdasági Magyar Tudományos Diákköri Konferencia. Az idén immár kilencedik alkalommal szervezi meg a Vajdasági Magyar Felsőoktatási Kollégium azt a rendezvényt, amely a tudományos kihívásokon túl a fiatal kutatók szakmai kapcsolatainak kialakítását, és legfőképpen a térségünkben élő, jövendőbeli értelmiségieket összefogó hálózat létrehozását célozza. A IX. VMTDK-ról a fő szervezőt, Csányi Erzsébet et kérdeztük.
A regisztrációk számából ítélve úgy tűnik, az idén ismét rekordszámú fiatal kutatót vonz a Vajdasági Magyar Tudományos Diákköri Konferencia. Az október 10-én lezárult benevezési időszakban 128 egyetemista, köztük több külföldi jelezte részvételi szándékát. Ön szerint mi a sikerük titka? Milyen módszerekkel vonzzák ide a jövendőbeli értelmiségieket?
– Az idei VMTDK-nak 150 fellépője lesz. Most először kerülnek külön terembe a műszakisok és az élettelen természettudományok kutatói, mert közülük is sokan jelentkeztek, sőt két-két termet igényelnek a társadalomtudományok és a humán tudományok képviselői is. Valóban nagyon megugrott a részvevők száma. E nem remélt siker örömmel tölt el bennünket, mert arra enged következtetni, hogy rendezvényünknek életképes a koncepciója, és hogy eddig még nem rontottuk el azt, ami mozgási lehetőségként adva volt az elmúlt években a pályázati kereteket, a tudományos potenciált és a szervezési módokat illetően. A TDK-zó fiatalok és tanárok is dicsérni szokták a jó hangulatot, a pozitív, építő jellegű hozzáállást, azt, hogy nem a versenyjellegen, hanem a bemutatkozáson van a hangsúly, de nyilván az is fontos, hogy diákelnöklőkre bízzuk a vita vezetését. Az egész szekciómunka a világ iránti nyitottságra, kíváncsiságra épül. Nyilván nem mellékes azonban az sem, hogy kiegyensúlyozott tudományos igényességgel, valamint megbízható komolysággal állunk hozzá a konferenciához és annak minden megnyilvánulásához.
A 9. VMTDK központi témája a Duna, ennek jegyében kerül sor a konferencia rituális megnyitójára november 26-án, pénteken 12 órakor az Újvidéki Egyetem Bölcsészettudományi Karának épülete előtt Duna-parti J-elfolyás címmel. Miért éppen a Dunát állították a fókuszpontba? Milyen előadásokat hallhatunk még ezzel a témával kapcsolatban?
– Ebben az évben az Újvidéki Egyetem a Duna Rektori Konferencia elnöklője, ennek februárban Újvidéken megtartott ülésén 13 európai országból 120-an képviselték a Duna menti régió felsőoktatási intézményeit. Miroslav Vesković rektor javaslatára tettük központi témánkká a Dunát. A honlapunkon feltöltött rezümék alapján jól látható, hogy szinte minden szakterületen lehet találni olyan témákat, amelyek a Dunát problematizálják, például Novák AnikóA Duna misztikuma,D. Horváth Gábor Danubius és Hungária – Politikától mentes és túlterhelt allegóriák a 19. század végén, Mihalek ÁgnesJogtörténeti jegyzet a Duna Bizottságához címmel fog értekezni az idei konferencián.
Az előző VMTDK-kon is törekedtek arra, hogy ismert szaktekintélyek tartsák meg a konferencianyitó plenáris előadást. Ezúttal Csányi Vilmos neves etológus beszél majd a kutyáról, mint az emberi viselkedésevolúció modelljéről. Hogyan nyerték meg a könyvei által tudományos berkeken túl is igen népszerű akadémikust az ügyüknek?
– Csányi Vilmostmár tavaly is hívtuk, de elfoglaltsága miatt sajnos nem tudta elfogadni a felkérésünket. Az idén viszont időben jelentkeztünk, és nagyon szívesen vállalta. A tudományos bizottságba – melynek elnöke Gábrity Molnár Irén – 34 egyetemi tanárt, kutatót vontunk be itthonról és külföldről.
A konferencia ugyan nem versenyjellegű, de a szekcióvezető tanárok mégis leíró értékelést adnak, s minden szekción belül kihirdetik a legsikeresebb előadókat. Mik az elbírálási kritériumaik?
– A bizottság tagjai figyelembe veszik a kutatási téma relevanciáját, a szakmai tájékozódás mélységét, az előadás logikus felépítését, az érvelés következetességét, a szóbeli előadás nyelvi vonatkozásait, a kivetített prezentáció színvonalát, és az idén biztosan kiemelik azokat, akik a Dunához tudtak kötődni. A művészeti produkciók esetében természetesen másképp alakul: ott a kiállítás, a performance nyom többet a latban, a szekciós bemutatkozás kevésbé fontos.
Mit javasolna annak, aki első ízben vesz részt a VMTDK-n? Mire számíthat a kezdő konferenciázó?
– Minden egyetemi hallgató kipróbálhatja magát a VMTDK-n, ez egy szép közösségi élmény, ünnepi, ám mégis szakmai hangulattal. A vajdasági magyar egyetemi hallgatók egyetlen olyan rendezvénye, ahol nemzetközi „kontrollcsoporttal” övezve szakmai mivoltukban mutatkozhatnak meg, ismerkedhetnek, kapcsolathálóba kerülhetnek, akadémiai-tanári visszhangot és a médiáktól is figyelmet kaphatnak. Egyébként pedig a VMTDK-s részvétel, oklevél, a háromnyelvű rezümékötetben való publikáció nagyon fontos pontokat hoz különféle hazai és magyarországi tanulmányi ösztöndíjak elnyerése érdekében beadott pályázatokon. Mesterképzősök, doktoranduszok szakmai életrajzában is konkrét eséllyel kecsegtet nemcsak ösztöndíjakra vonatkozóan, hanem munkahelyi pályázatok szempontjából is. A Vajdasági Magyar Felsőoktatási Kollégium karrierkövető felmérése tanúsítja, hogy jelenlegi asszisztensek pályájának alakulását milyen nagyon segítette a VMTDK és a tutoriális képzés. Mindenki figyelmébe ajánlom a rendezvény honlapját (www.vmtdk.edu.rs), ahol sok információ megtalálható, valamint mind a 150 részvevő profiljáról letölthetők a rezümék. A 9. VMTDK is nyitott, szeretettel várunk minden érdeklődőt.
