Rendkívüli biztonsági intézkedések közepette kezdődött meg tegnap Pakisztánban Pervez Musarraf pere. Az ország volt katonai diktátor-elnökét, extábornokot azzal vádolják, hogy 2007 végén meggyilkoltatta akkori fő politikai és választási ellenfelét, Benazir Bhutto korábbi miniszterelnök asszonyt. A politikusdinasztiából származó Benazir Bhutto, kétszeres exkormányfő, évtizedekig meghatározó szerepet játszott a pakisztáni belpolitikában.
A 69 éves Musarraf bírósági tárgyalása példátlan Pakisztánban és a helyi igazságszolgáltatás eddigi gyakorlatában. A per különlegességét az adja, hogy az 1947-ben megalakult Pakisztán történetében ez az első eset, amikor vádat emelnek egy exelnök, illetve a hadsereg volt vezetője ellen. Ha a gyilkossági vádban bűnösnek találják a magát ártatlannak valló Musarrafot, jobb esetben életfogytig tartó szabadságvesztést kaphat, rosszabb esetben azonban halálra is ítélhetik.
Az ügy másik sajátossága pedig maga a pakisztáni belpolitikai helyzet. A 180 millió lakosú országban jelenleg ugyanis az a Navaz Sarif a kormányfő, akinek a hatalmát Musarraf 1999-ben puccsal megdöntötte. A 63 éves Sarif és pártja, a Muszlim Liga az idei (májusi) parlamenti választáson elért győzelme után került vezető tisztségbe, amelyre régi ellenfeleként Musarraf is pályázott. Musarraf márciusban elsősorban azért tért vissza Pakisztánba – 2008 augusztusa óta tartó önkéntes száműzetés után –, hogy pártját, a Pakisztáni Muszlim Ligát újjászervezve maga is részt vegyen a májusi parlamenti választáson. Terve kútba esett, mert a pakisztáni hatóságok eljárást kezdeményeztek ellene, majd áprilisban letartóztatták és házi őrizetbe helyezték, ami miatt nem is indulhatott a politikai megmérettetésen.
Musarraf a hadsereg tábornokaként puccsal került hatalomra (1999-ben), és hozott létre egyfajta félelnöki rendszernek álcázott diktatúrát. Kilencéves elnökségének utolsó időszakában rezsimje több botrányt keltő döntést is hozott, végzetesen megtépázva tekintélyét. 2008-ban mégsem ezért kellett elhagynia hazáját. Inkább azért, mert egy évvel korábban – egy kampánygyűlésen – megölték Benazir Bhuttót, aki szintén emigrációból tért haza, hogy (harmadszor is) induljon a kormányfői tisztségért.
A halálos merénylet ellenére Bhutto pártja, a Pakisztáni Néppárt 2008-ban megnyerte a parlamenti választást; utána pedig nem sokkal menesztették Musarrafot. A bukott elnök-tábornok azért menekült el hazájából, mert már akkor azzal gyanúsították, hogy köze lehetett Bhutto asszony meggyilkolásához.
A többségében muszlim lakosságú Pakisztánban a katonai vezetésnek mindig is óriási befolyása volt a politikai életre. Ha nem az elégedetlen politikusok buktatták meg az éppen regnáló koalíciót, az elégedetlenkedő hadsereg vette át (háromszor is) államcsínnyel a dél-ázsiai ország irányítását. A függetlenségének kihirdetése óta eltelt 66 év felében Pakisztánban nyíltan is a katonák voltak hatalmon, a fennmaradó időszakban meg a háttérből irányítottak.
Megfigyelők szerint a Musarraf ellen indított tegnapi bírósági eljárás gyengítheti a lakosság körében elterjedt meggyőződést, hogy a hadsereg érinthetetlen. Az atomhatalom Pakisztán lakossága mostanában egyébként is nagyon nyugtalan, és egyre több gond gyötri, nyomasztja. Az emberek a gyakori áremelések és a mérhetetlen korrupció miatt elégedetlenkednek, akadozik az energiaellátás is, egymást érik a nagy áramszünetek, korlátozások. A törzsi területeknek nevezett északnyugati határtartományokat pedig továbbra is a tálibok uralják, akik országszerte gyakran hajtanak végre véres merényleteket kormányzati és egyéb célpontok ellen.
A merényletekkel tehát továbbra is számolni kell Pakisztánban, de a puccsra bármikor kész hadsereg színre lépésével is. Politikai elemzők szerint ugyanis a Musarraf-per aligha fogja megfélemlíteni a tábornokokat.
