Tizenöt ország több mint száz képviselőjének részvételével tartották meg a hétvégén Pécsett a Magyarok második kulturális világtalálkozóját, az alapításának 650. évfordulóját ünneplő Pécsi Tudományegyetem (PTE) és a pécsi székhelyű Határokon Túli Magyarságért Alapítvány (HTMA) szervezésében.
A rendezvényen Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár kiemelte, fellendülőben van a magyar kultúra ápolása és gondozása. A kulturális nagyberuházásokat sorolva úgy fogalmazott: „soha még kormányzat ilyen nagy nemzeti erőforrást nem fordított a kultúra támogatására”. Összességében csak a fővárosban 422 milliárd forint értékű beruházás valósul meg – jelezte hozzátéve, hogy a Modern városok program fejlesztései között kulturális elemek is találhatók, amelyekre a debreceni, a kaposvári és a veszprémi színházak felújítását hozta fel példaként. Hoppál Péter kiemelte, a kormány a Hagyományok Háza működését is a legmagasabb szintre akarja emelni: Magyarországon belül megyei intézményegység-hálózatot 9 központtal, a határon túli magyar közösségek számára hálózati rendszert hoznak létre Vajdaságban, Felvidéken, Erdélyben és Kárpátalján. A többletfeladat többletfinanszírozást igényel, így a tavalyi 850 millió forint körüli állami működési támogatás után az idén 1,6 milliárdban részesül a Hagyományok Háza – tette hozzá. Kitért arra is, hogy hatalmas vállalásokat tett a kormányzat a művészeti, történelmi és emlékezetpolitikai témájú emlékévekkel, amelyek üzenetét minden közösséghez próbálják eljuttatni, ezeken a határon túli és a diaszpóra-magyarság is részt vesz.
Szilágyi Péter, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára előadásában 2010-től kezdődően a legfontosabb feladatnak nevezte a magyarság újraegyesítését a világban. Ennek eredményeire térve emlékeztetett arra, hogy az egyszerűsített honosításnak köszönhetően eddig csaknem 830 ezer külhoni magyar vált állampolgárrá, 110 ezer diaszpórában élő magyar kapta vissza állampolgárságát. „Egyre közelebb kerülünk ahhoz a célhoz, hogy 2018-ra az egymilliomodik új magyar állampolgár is letegye esküjét” – hangoztatta a politikus. Jelezte, hogy míg 2009-ben az akkori kormányzat 9 milliárd forinttal támogatta a külhoni magyarokat, addig tavaly a nemzetpolitikai államtitkárság és a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. 73 milliárd forinttal segítette a magyar közösségek megerősödését világszerte. A helyettes államtitkár a további célok között említette a szórványban működő oktatási rendszer és gazdasági kapcsolatok erősítését.
Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke szerint akkor lehet „modern eszközökkel jó válaszokat adni a huszadik század fájdalmaira, ha összefüggő Kárpát-medencei hálózatokat építünk az élet valamennyi területén”. Előadásában a tudásközpontok és -hálózatok formálásának Kárpát-medencei vonatkozásait ismertetve arról beszélt, hogy a Kárpát-medence egy felsőoktatási, gazdasági és szociális tér. Felvetette a Kárpát-medencén túl élő magyar közösségek számára szóló diaszpóra-ösztöndíj létrehozását is, amely lehetővé tenné, hogy az elszármazott magyar családok gyermekei magyarországi egyetemeken tanuljanak.
Szili Katalin határon túli autonómiaügyekért felelős miniszterelnöki megbízott a tanácskozáson azt mondta, új időszámítás kezdődött a magyar nemzetpolitikában: a határon túliak állampolgárságának, választójogának és önrendelkezésének kérdéseiben egyetértés van. „A magyarság semmi többet nem akar, amikor a székelyföldi, a vajdasági, a felvidéki vagy a kárpátaljai autonómiáról szólunk, csak és kizárólag annyit, amennyi Európában bármelyik közösség számára biztosított” – fogalmazott, hozzátéve, fontos, hogy a szórványközösségek saját társadalmukon belül felhívják a figyelmet arra, hogy törekvésük nem „irredenta, eretnek dolog”, egyúttal lényegesnek nevezte, hogy az autonómia kérdésében párbeszéd induljon az ifjúsági szervezetekkel.
A Magyarok kulturális világtalálkozóját első alkalommal 2010-ben tartották meg a HTMA szervezésében. Az eseményre a világ számos tájáról elismert magyar közéleti, kulturális és tudományos személyiség kapott meghívást.
