Harmincegy kanyarógyanús eset van országszerte, közülük 13 embernél a laboratóriumi vizsgálat igazolta is a betegséget – közölte az Országos Epidemiológiai Központ (OEK) főigazgató-főorvosa pénteki budapesti sajtótájékoztatón.
Oroszi Beatrix elmondta, az ország tizenegy megyéjéből jelentettek kanyarógyanús eseteket, minden megyében egy, maximum két betegséggyanút, tehát ezek szórványos esetek.
Hangsúlyozta, hogy a lakosság egészét közvetlenül érintő járványveszély nincs, behurcolt esetek azonban előfordulnak.
A szakember közölte, országosan megerősítették a kanyarófigyelő szolgálatot, és az országos tisztifőorvos körlevélben tájékoztatta az egészségügyi intézményeket az ilyenkor szükséges intézkedések megtételére.
Oroszi Beatrix elmondta, azonosították azt a 39 éves román állampolgárt, akitől feltételezhetően a fertőzés kiindult a makói kórházban. Tőle utólag vett vérminta igazolta a kanyarót, a román beteg nem volt oltva a betegség ellen.
A főigazgató megerősítette, hogy a makói kórházban a betegség jelentkezésétől kezdve azonnal intézkedési tervet vezettek be, és megkezdődött az ott dolgozók és ápoltak (és családtagjaik) járványügyi megfigyelése, valamint március 6-án az oltások beadása. Oroszi Beatrix közölte, a 800 adag kanyaró-rubeola-mumpsz (MMR) oltóanyagot és négy adag humán gamma-globulint biztosítottak a kórházban.
Jelezte, február 27-e óta a makói kórházban új megbetegedést nem tapasztaltak – mondta.
Oroszi Beatrix felhívta a figyelmet, hogy Magyarországon kívül nyolc európai országban alakult ki kisebb-nagyobb kanyarójárvány.
Ezzel összefüggésben az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat nem javasolja az utazást azoknak, akik 1969 előtt születtek és nem estek át a kanyarón, akik várandósok, akik nem rendelkeznek két oltással, és a 15 hónaposnál fiatalabb kisgyerekeknek, akiknél nincs idő a védőoltás beadására. Az oltóanyag két hét után ad védettséget – ismertette.
Utóbbi korosztályt említve Oroszi Beatrix azt mondta, előre hozható a 15 hónapos korban esedékes oltás, így ha 9 és 12 hónapos kor között történik az MMR-oltás, ezt 15 hónapos korban meg kell ismételni, de a szakember ettől függetlenül sem ajánlja, hogy 15 hónaposnál fiatalabb gyerekkel fertőzött területre utazzanak.
Kérdésre válaszolva elmondta, ugyan Magyarországon nincs kanyarójárvány, azonban aki 1969 előtt született és nem esett át a betegségen, vagy 1969 és 1988 között született és csak egy oltást kapott, egyéni döntés alapján kérheti háziorvosától az oltást. (A háziorvostól kapott recept ellenében patikában kiváltható a vakcina, azt a háziorvos adja be.)
Oroszi Beatrix elmondta, sem Debrecenben, sem Hódmezővásárhelyen még nem igazolódott be a kanyaró, így ott nem kellett kórházi zárlatot elrendelni. Mint mondta, Csongrád megyében a makói járásban és a szegedi klinikán van megerősített kanyarós eset. A megbetegedett egészségügyi dolgozóból hétnek volt oltása, hatan mégis elkapták a fertőzést – közölte a főigazgató. Ez úgy lehetséges – mondta –, hogy az oltás után nem alakul ki a szervezetben a teljes védettség a betegséggel szemben, azonban ez az esetek 1,2 százalékában fordul elő.
A „nomád” lakosság köréből indult a járvány
Florian Bodog román egészségügyi miniszter szerint a „nomád” lakosság köréből indult az a kanyarójárvány, amelyben több mint 3400-an betegedtek meg, és amely eddig 17 halálos áldozatot követelt.
Pénteki sajtóértekezletén a tárcavezető kérdésre sem akarta kommentálni a külföldi szakhatóságok azon megállapításait, hogy Romániából került át a megbetegedés más uniós országokba is, csak annyit volt hajlandó elismerni, hogy Magyarországon és Olaszországban is ugyanannak a vírustörzsnek a jelenlétét mutatták ki, amely a romániai kanyarós megbetegedéseket okozta.
Leszögezte: kizárólag olyanokat fertőz meg a vírus, akiket nem oltottak be kanyaró ellen. „Sem Romániában, sem Magyarországon vagy Olaszországban nem betegedtek volna meg a gyermekek, ha megkapták volna az oltást” – jegyezte meg a román miniszter.
