Ismét terítéken a magyar menekültpolitika

A szabadságjogok, köztük a szólásszabadság és a gyülekezési jog visszaszorulását állapította meg az amerikai külügyminisztérium pénteken nyilvánosságra hozott szokásos évi, emberi jogi jelentésében. A dokumentum nem tartalmaz általános összefoglalót, az azt ismertető videokonferencián azonban elhangzott: a minisztérium megállapítása szerint tovább szűkült a civil társadalom tere a világon.

A 41 év óta kiadott jelentést az Egyesült Államok nagykövetségei, konzulátusai és missziói munkatársainak és a helyi civil szervezeteknek az információi alapján állítják össze. A dokumentum valamennyi „országjelentés” előtt összefoglalja az adott országról szóló tudnivalókat, és általában az emberi jogok helyzetét az országban.

Magyarország kapcsán a jelentés leszögezi, hogy az ország többpárti parlamentáris demokrácia. A legfontosabb emberi jogi problémának az országon áthaladni akaró migránsok és a menedékkérők kormányzati kezelését tartja. Megjegyzi, hogy egyes jelentések szerint az országba illegálisan belépő migránsokat és menedékkérőket bántalmazások érték a biztonsági szervek részéről, de a kormány nem indított független vizsgálatot ezzel kapcsolatban. A médiapiaci átrendeződésről az olvasható, hogy terjeszkednek a kormánybarát médiavállalkozások, és csökken a független hangok száma. A magyarországi korrupcióról a Transparency International Magyarország és a K-Monitor forrásait idézi, amelyek szerint a magyar gazdaságot „a barátok iránti részrehajlás és az államkapitalizmus” jellemzi.

MAGYAR KÜLÜGY: ALAPTALAN VÁDAK

A jelentésre a Külgazdasági és Külügyminisztérium közleményben reagált. Ebben azt írták: nem alapvető emberi jog, hogy tömegek „végigmasíroznak” biztonságos országokon, megszegik a nemzetközi és a nemzeti törvényeket, és kiválasztják, hogy hol akarnak élni. Az MTI-nek elküldött reagálásában az áll, szemben az amerikai külügyminisztérium régi, demokrata érzelmű apparátusával, a magyar kormány az illegális bevándorlással kapcsolatban egyetért Donald Trump elnökkel, a magyar emberek biztonságát tartja a legfontosabbnak.

Hangsúlyozták, hogy egy illegális bevándorlót sem engednek be Magyarországra, amíg a kérelmét el nem bírálják.

Mint írták, objektív tények mutatják, hogy a minden konkrétumot nélkülöző korrupciós vádak alaptalanok, hiszen a magyar gazdaság évek óta erősödik, a bérek nőnek, az államadósság csökken, a költségvetési hiány pedig 3 százalék alatt van.

ÁT KELL TÉRNI A TETTEK MEZEJÉRE

A romániai „országjelentés” erdélyi magyarságot érintő részére Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke reagált, kifejezve a reményét, hogy az Egyesült Államok lezárja az információgyűjtés folyamatát az erdélyi magyarságot ért jogtiprások ügyében, és a politikai cselekvés szakaszába lép.

Az amerikai külügyminisztérium Romániáról szóló része az erdélyi magyarság számos jogsérelmét megemlíti. Kelemen Hunor szerint az RMDSZ erőfeszítésének eredménye, hogy az Egyesült Államok immár jobban átlátja az erdélyi magyarság helyzetét.

Az MTI tájékoztatása szerint az RMDSZ elnöke méltányolta, hogy az amerikai külügyminisztérium az idén is kitér az erdélyi magyar érdekképviselet által jelzett jogtiprásokra. Ezek sorában beszámol a magyar közösség elleni diszkriminációról, a közösségi jelképek tiltásáról, a Mikó-ügyről, az elkobzott javak visszaszolgáltatásának helyzetéről, a Székelyföld-ellenességről, az anyanyelvhasználat korlátozásáról, valamint a román nyelv anyanyelvként való oktatásának problémájáról.

„Azt reméljük, hogy ez a legutóbbi dokumentum (.) immár egy hosszú kezdet végét is jelöli, az információgyűjtés folyamatának lezárását. Ugyanakkor azt is jelzi, hogy Amerika részéről eljött a tettek, a politikai cselekvés ideje” – idézte a szövetség hírlevele az RMDSZ elnökét.

Az amerikai külügyminisztérium Romániáról szóló emberi jogi jelentése évről évre felsorolja, mire panaszkodnak az erdélyi magyarság képviselői, erről azonban az ország közvéleményének nagy része nem szerezhet tudomást, hiszen a dokumentumot ismertető román hírforrások alig vagy egyáltalán nem említik annak magyar vonatkozásait.