Orbán Viktor miniszterelnök szerint ahhoz, hogy Magyarország bármire képes legyen az elkövetkező négy évben, nem szabad beengedni Magyarországra egyetlen migránst sem, meg kell védeni a kerítést, ki kell fizettetni Brüsszellel az árát – minimum a felét, ez 140 milliárd forint –, és a nemzetbiztonsági kockázat miatt ki kell tiltani az országból mindenkit, aki bevándorlásszervezéssel foglalkozik.
Varga Mihály és Orbán Viktor (Fotó: MTI)
A kormányfő kedden a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdasági évnyitó című budapesti gazdaságpolitikai fórumán azt mondta: ha sikerül megvédeni az országot, akkor reálisan elérhető minden évben a 4 százalékos gazdasági növekedés, 2022-re pedig a teljes foglalkoztatottság. Magyarország továbbá képes lehet arra, hogy évente emelkedjen a minimálbér, 4 százalékos bővüléssel pedig minden évben lehet nyugdíjemelés és nyugdíjprémium, megőrizhető a nők 40 évnyi munka utáni nyugdíjba vonulásának lehetősége, és újra emelkedhet a családoknak járó adókedvezmény – sorolta. Hozzátette: 2018–2022 között minden évben csökkenthetők lesznek a munkáltatói adóterhek is, a cél, hogy a magyar munkaadói járulékterhek legyenek a régióban a legalacsonyabbak. Emellett a Modern falu program idei meghirdetésének szükségességéről is beszélt a miniszterelnök.
GYORSVASUTAK ÉS AUTÓPÁLYÁK
Több közép-európai infrastrukturális beruházást is felvázolt: a Budapest–Belgrád vasútvonal mellett a Budapest–Varsó és a Budapest–Kolozsvár közötti gyorsvasutat. Továbbá célul tűzte ki, hogy a következő ciklusban az autópálya érje el Kassát Miskolc felől, Pécs irányából pedig a horvát határt.
Előadásában külön kiemelte, hogy nem lesz választási költségvetés, a hiány mindenképpen 3 százalék alatt marad, de a legvalószínűbb a 2,4 százalékos mérték betartása.
A miniszterelnök mintegy háromnegyed órás beszédében azt is mondta: ha Magyarország nem válik bevándorlóországgá, akkor fejlődni fog, ellenkező esetben viszont visszalépés, hanyatlás, megtorpanás lesz.
Jelezte, az EU új migránsszabályozási javaslata alapján Magyarországnak több mint 10 ezer embert kellene befogadnia, és a családegyesítést is beleszámolva – 20 ezer emberrel kalkulálva – ez évi 90 milliárd forintos költséget jelentene az országnak.
A 2010-ben, amikor átvették a kormányrudat, csődközeli állapotban volt az ország – mondta. Az azóta elért legfontosabb eredmények közé sorolta a Nemzetközi Valutaalap (IMF) „hazaküldését”, az IMF- és az EU-hitel visszafizetését, a 3,8 százalékra csökkent munkanélküliséget, a 2010-hez képest 736 ezerrel több munkahelyet, a karnyújtásnyira lévő teljes foglalkoztatottságot, a hatodik éve 3 százalék alatt lévő hiányt és – bár „Brüsszelben a kárunkra trükköznek” – az államadósság-csökkenést.
A családok támogatásából kiemelte a széles körben ingyenes gyermekétkeztetést és tankönyveket, valamint a bölcsődei és óvodai férőhelyek számának növekedését. Azt mondta: a kormány a multikkal és a bankokkal fizetteti meg a demográfiai fordulatot és a családtámogatási rendszert.
Összegzése szerint a magyar modell négy pillére a versenyképesség, a munkaalapú gazdaság, a demográfiai és az identitáspolitika.
DEFICIT NÉLKÜLI EGYENLEG
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter szerint 2020-ra deficit nélküli pénzforgalmi egyenleget tervez a kormány a költségvetésben, emellett az uniós átlagot meghaladó gazdasági növekedést kell elérni 2018–2022 között. Varga Mihály az MKIK rendezvényén a legfontosabb célok között említette, hogy az államadósság szintje 2022-re 60 százalék alatt legyen a GDP-hez mérten. A miniszter kiemelte, szeretnék elérni, hogy 2022-re a bérekre rakódó közterhek a régiós szint alá csökkenjenek, a foglalkoztatásban 2020-ra a korábbi egymillió új munkahelyre vonatkozó ígéreteknek megfelelően további 250–300 ezer új munkahelyet kell teremteni.
Varga Mihály az elmúlt évek eredményének mondta, hogy 72 százalékra csökkent az államadósság GDP-hez mért aránya, ennek jelentőségét a nemzetközi hitelminősítők is egyre inkább elismerik. A nemzetközi pénzpiacokon ennek eredményeként a magyar állampapírok hozama már kisebb, mint a velünk versenytárs Lengyelországé – mutatott rá a nemzetgazdasági miniszter.
A következő évek feladatai közé sorolta, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak két év múlva papír nélküli intézménnyé kell válnia. A jövőben Varga Mihály szerint el kell érni azt is, hogy a magyar vállalatok közül három–öt olyan cég legyen, amelynek brandje a nemzetközi gazdaságban is elismert márkává válik, például a buszgyártást, az orvosi műszergyártást nevezte meg olyan ágazatnak, ahonnan nemzetközileg is elismert cégek is kiemelkedhetnek.
FELZÁRKÓZÁSI FORDULAT
Matolcsy György (Fotó: MTI)
Matolcsy György jegybankelnök előadásában azt elemezte, hogy a következő években az országnak felzárkózási fordulatra van szüksége, meg kell valósítani, hogy 2030-ra az ország fejlettségi szintje elérje az európai uniós átlagot, 2050-re pedig az akkori osztrák fejlettségi szintet.
Az MNB elnöke szerint 2010 óta az ország tizenkét sikeres fordulatot hajtott végre, köztük gazdaságpolitikai, monetáris politikai és munkaerőpiaci fordulatot.
Kiemelte: a monetáris politikai fordulat révén jelentősen csökkent az országban a kamatok mértéke, az állampapírok hozamszintje, ennek hatásaként a központi költségvetés a kamatkiadásokban 2015-ben mintegy 500 milliárd forintot, 2017-ben 600 milliárd forintot takarított meg, az idén pedig várhatóan 750 milliárd forintot spórolhat a büdzsé.
Matolcsy György kiemelte, a következő években a felzárkózási folyamat részeként az országnak fenn kell tartani a tudásintenzív növekedési pályát, de egyre inkább a tőkeintenzív növekedést is meg kell valósítania.
A jegybankelnök úgy érvelt, hogy továbbra is fegyelmezett fiskális politikát kell folytatni. A kihívások között említette, hogy számolni kell a különféle társadalmi csapdákkal, így azzal, hogy esetleg az ország „demográfiai csapdába kerülhet”, és továbbra is megmarad a munkaerőhiány, ugyanis az egész világon jellemző a képzett munkaerő hiánya.
