Az eddig ismertnél is súlyosabb károkat szenvedtek el Szíriában a régészeti lelőhelyek a polgárháború alatt egy újonnan közzétett, műholdfelvételek elemzésén alapuló vizsgálat eredményei szerint - jelentette a Kathpress katolikus hírügynökség pénteken.
Az amerikai Dartmouth Egyetem kutatói megállapították, hogy a közel-keleti ország 199 régészeti lelőhelye közül 116-ot fosztottak ki a 2011-ben kirobbant polgárháború utolsó éveiben, ami 59 százalékos arányt jelent. Új jelenségként azonosították a vizsgálat során, hogy a kincsrablók gyakran buldózerekkel tarolták le a lelőhelyeket. Egy korábbi vizsgálat még 13 százalék körülire becsülte a 2011 és 2016 között feldúlt lelőhelyek arányát.
Bár korábban is tudtak arról, hogy Szíria török megszállás alá került területein is voltak ilyen jellegű fosztogatások, a mostani vizsgálat arra világít rá, hogy ez sokkal kiterjedtebb gyakorlat volt 2019 és 2024 között. Afrín város térségében és a Kobane körüli, többségében kurdok lakta területeken csaknem valamennyi jelentősebb régészeti lelőhely károkat szenvedett.
"A török biztonsági erőknek nagy felelősségük van abban, hogy ilyen fosztogatások megtörténhettek" - jelentették ki a vizsgálat készítői.
A rablásokon túl komoly károkat okozott az is, hogy számos régészeti lelőhely területén alakítottak ki védelmi állásokat, bunkereket és katonai táborokat, hiszen az antik települések tipikusan fontos stratégiai helyeken létesültek. A szíriai polgárháborúban egymással harcoló felek gyakran ókori romok tetején alakítottak ki tüzérségi lőállásokat. Mindezek következtében ezek az építmények a harcok során a földdel váltak egyenlővé, rendkívüli károkat okozva ezzel a régészettudománynak.
Nyitókép: Pixabay
