A kijevi vezetést támogató, úgynevezett tettre készek koalíciójához tartozó országok kontingenseinek Ukrajnába telepítése elfogadhatatlan, és e kötelékek legitim célpontok lesznek Oroszország számára, amennyiben ez megvalósul - hangsúlyozta szerdán Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő.
Felidézte, hogy Emmanuel Macron francia elnök az említett országcsoport találkozóján azt mondta: "kész vannak a tervek a frontvonaltól távolabb állomásoztatandó erők bevetésére, és a következő hónapokban az Ukrajnával határos európai országokban tartják majd meg gyakorlataikat".
"Ebben az összefüggésben szeretnénk ismét hangsúlyozni, hogy országunk számára elfogadhatatlan az úgynevezett tettre készek koalíciójából származó bármilyen katonai kontingens állomásoztatása Ukrajnában. Ez - ismétlem - de facto külföldi beavatkozást jelentene, és növelné az Oroszország biztonságát fenyegető veszélyeket (...) Az ilyen alakulatokat legitim katonai célpontokként fogjuk kezelni" - tette hozzá.
"Az Oroszországi Föderáció és a kollektív Nyugat közötti párbeszéd helyreállítása csak akkor lehetséges, ha az európaiak felhagynak a barátságtalan, agresszív, oroszgyűlölő cselekedetekkel és az Oroszország-ellenes politikával, valamint az orosz belügyekbe való beavatkozással. Jelenleg azonban ezeknek semmi jele nem látható" - jegyezte meg Zaharova.
"Azoknak, akik egy új, úgynevezett hadjáratot indítanának Oroszország ellen, nem ártana még egyszer felidézniük a történelmet, és abból levonni a tanulságot, nevezetesen hogy milyen következményekkel járhat számukra új terjeszkedési tervük. Azt tanácsoljuk nekik: ne áltassák magukat azzal, hogy - ahogy ők mondják - stratégiai vereséget mérhetnek Oroszországra" - mondta a szóvivő. Emlékeztetett arra, hogy annak idején Bonaparte Napóleon is "összehozott egy koalíciót az Oroszország meghódítására vágyó európaiakból", de végül "szégyenteljesen elvesztette azt a háborút".
Zaharova a Lengyelország által Oroszország és Fehéroroszország határára bejelentett hadgyakorlatot "illetlen erőfitogtatási próbálkozásnak" nevezte.
A kijevi vezetésnek szánt újabb fegyverszállítmányokkal kapcsolatban megjegyezte, hogy ezek akadályozzák a békés rendezést. A Nyugatnak ideje felhagynia azzal, hogy a békéről szóló beszédekkel próbálja eltakarni a szándékait. "Látjuk, mi folyik a háttérben. Úgyhogy inkább nyíltan mondják meg, agressziót akarnak, semmi mást!" - mondta.
Felhívta a figyelmet arra is, hogy nyugati fegyvereket és egyéb felszereléseket használnak Oroszország polgári lakossága ellen is, valamint hogy az Ukrajnába irányuló nyugati fegyverszállítások egy további káros következménye ezeknek a fegyvereknek a kikerülése az illegális piacra: "nemzeti radikálisok, terroristák és bűnszervezetek kezébe nemcsak Ukrajnában, hanem annak határain túl is". "Erre már vannak bizonyítékok Európán kívül például Latin-Amerikában, Afrikában és a Közel-Keleten" - jelentette ki. "Ukrajna lényegében a fegyverek nemzetközi feketepiacának egyik legnagyobb központjává vált" - tette hozzá.
Zaharova ukrán sajtóértesüléseket idézve leszögezte: az, hogy a kijevi vezetés kötelezettséget vállalt a mozgósítás intenzívebbé tételére az Európai Uniótól kapott 90 milliárd eurós hitelért cserébe, nem más, mint "népirtás Volodimir Zelenszkij elnök részéről saját népe ellen".
Zaharova beszélt arról az esetről, hogy a nyugat-ukrajnai Lviv városban helyi lakosok összetűzésbe keveredtek a hadkiegészítő és toborzó központ (TCK) munkatársaival, és ennek során a tiltakozók közül több embert őrizetbe vettek. "A kijevi vezetés most azokat kényszeríti térdre, akik egykor érte mentek ki tüntetni a Majdanra" - jelentette ki.
Beszélt arról is, hogy a Nyugat köteles megállapítani, ki rendelte meg az Északi Áramlat gázvezetékek elleni szabotázsakciót. "Az orosz fél ragaszkodott és továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy ne csak a végrehajtókat, hanem a minden tekintetben példátlan terrortámadás megrendelőit is azonosítsák és nyilvánosan megnevezzék" - tette hozzá.
Nyitókép: Beta.rs
