Befejezettnek nyilvánította az Egyesült Államok által Irán ellen indított katonai támadásokat Donald Trump amerikai elnök. Seregei hazarendeléséről azonban nem ejtett szót. Ráadásul már arról is beszélt, hogy egy háború esetén „sosem tudni, mi történik”, s akár újrakezdheti a légicsapásokat, ha Irán „rosszul viselkedik”.
Befejezettnek nyilvánította az Irán elleni fegyveres harcokat az amerikai elnök. Donald Trump a szövetségi parlamentnek pénteken küldött levelében ezt így fogalmazta meg: „Véget értek a 2026. február 28-án kezdődött ellenségeskedések.”
Az Egyesült Államok és Izrael aznap támadta meg Iránt: a háború súlyos pusztításokat és károkat okozott a térségben, az energiapiacokon pedig káoszt és válságot.
Április 7-e óta tűzszünet van érvényben. Bár mindkét oldal többször is győztesnek nyilvánította magát, a béke még nem köszöntött be. A konfliktus rendezésére irányuló tárgyalások megakadtak.
A nemzetközi tengeri áruszállításban kulcsfontosságú Hormuzi-szoros (Irán déli részénél) továbbra is kettős, amerikai–iráni blokád alatt áll. A támadásokat korábban végrehajtó amerikai haderő a térségben maradt; az iráni kikötőket is tengeri zárlat alatt tartja.
A parlamentnek írt levelében Trump nem említette, hogy visszarendelné csapatit. Az Iránra nehezedő nyomásgyakorlás megszüntetésének szándékáról sem számolt be.
Bár szerinte az ellenségeskedések véget értek, a jövőbeni katonai akciók lehetőségét nem zárta ki. Sőt a levélben jelezte: a hadügyminisztérium (Pentagon) továbbra is koordinálja az amerikai csapatokat bizonyos országokban, hogy indokolt esetben „fellépjen az iráni” és a Teherán által támogatott térségbeli erők jelentette fenyegetésekkel szemben.
Ám az Irán elleni háború kezdete óta már eltelt legalább 60 nap. A törvény szerint az elnök ilyen esetben nem dönthet saját hatáskörben katonai műveletekről. A további hadműveletekhez (Irán vonatkozásában is) parlamenti jóváhagyás kell.
KÉT LEHETŐSÉGET LÁT
Pénteken egy floridai rendezvényen Trump azonban utalt arra, hogy akár folytatódhatnak a csapások Irán ellen. Kijelentette: egy háború esetén „sosem tudni, mi történik”. Másnap már belengette, hogy akár újrakezdheti a légicsapásokat, ha Irán „rosszul viselkedik”.
Beszélt arról is, hogy elégedetlen a Teherántól kapott legújabb javaslattal a fegyveres konfliktus befejezéséről, és kérdésesnek nevezte a tervezet elfogadását. Hírek szerint a 14 pontból álló terv egyebek mellett az Irán környékén összevont amerikai haderő visszavonásához és az amerikai tengeri blokád feloldásához kötné a békekötést.
A Pentagon csütörtökön terveket mutatott be Trumpnak az esetleges újabb katonai műveletekről Irán ellen. „Rövid és erőteljes” csapássorozatot javasoltak, hogy ezekkel kényszerítsék rá Teheránt az április 11-én megkezdett, de 21 órányi maratoni egyezkedés után megszakadt béketárgyalások folytatására.
Trump közölte, hogy két lehetőséget lát: vagy szétlövik Iránt, vagy megállapodnak vele. Hadügyminisztere, Pete Hegseth szerint az amerikai erők készen állnak arra, hogy szükség esetén ismét lesújtsanak Iránra, amely ellen – mint hangsúlyozta – történelmi sikert értek el.
PUTYIN SEGÍTENE
Az amerikai elnök szerint Irán meg akar egyezni, de erre csak akkor kerülhet sor, ha a békemegállapodásban kötelezettséget vállal arra, hogy nem lesz atomfegyvere.
Trump a múlt héten telefonon beszélt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, aki állítólag felajánlotta, hogy segít megszerezni az Iránban tárolt dúsított uránt. Az amerikai elnök nem zárta ki annak lehetőségét, hogy Teherán akár Oroszországba szállítsa a dúsított uránt, ám nyilatkozatából kiderült: számára jelenleg az ukrajnai háború befejezése a prioritás. Közölte is Putyinnal, hogy előbb vessen véget a háborújának Ukrajnában, mert csak ezután fogadna el segítséget tőle. Jelezte egyúttal: az Egyesült Államok mindenképpen megakadályozza Iránt abban, hogy atomfegyverhez jusson.
RAGASZKODIK A BLOKÁDHOZ
Trump visszautasította Teherán ajánlatát is a Hormuzi-szoros megnyitására. Megüzente továbbá, hogy ragaszkodik az iráni kikötők amerikai tengeri blokádjához.
Washington megpróbálja rávenni az országokat (néhány kivételével), hogy fogjanak össze és biztosítsák a – tengeri áruszállításban kulcsfontosságú – szoros szabad és zavartalan hajózhatóságát. Az akció célja nemcsak a vízi folyosó akadálytalan kereskedelmi hajóforgalmának biztosítása, hanem a nyomásgyakorlás is az iráni vezetésre.
NEM ADJA FEL
Irán legfontosabb vezetője, Modzstaba Hámenei hodzsatoleszlám a minap közölte, hogy hazája továbbra is ellenőrizni akarja a Hormuzi-szorost. Washington és térségbeli szövetségesei ezt elfogadhatatlannak tartják.
Hámenei egy titkos rejtekhelyről azt is megüzente, hogy Irán megvédi nukleáris kapacitásait és rakétafejlesztéseit. Szerinte kapitulációról is kár beszélni hazája esetében, hiszen „szégyenteljes vereséget” mért az Egyesült Államokra.
Márciusi megválasztása óta Hámenei nem jelent meg a nyilvánosság előtt. Egyik munkatársa, Mohszen Komi hitszónok a hét végén elmondta: Hámenei az amerikai–izraeli légicsapások kezdetén megsebesült. Aznap izraeli bombatámadás végzett több családtagjával, köztük az apjával, az ország addigi legfontosabb vezetőjével, Ali Hámenei ajatollahhal. Komi szerint Modzstaba Hámenei „teljesen jól van”, és felügyeli a béketárgyalásokat.
Izrael több légicsapást is végrehajtott a napokban Libanon ellen, jóllehet a két ország között tűzszünet van érvényben. A támadásokban legkevesebben 22-en életüket vesztették és 30-nál többen megsebesültek. Joseph Aoun libanoni elnök nemzetközi fellépést szorgalmazott annak érdekében, hogy Izrael hagyjon fel a támadásokkal, és nyomozást sürgetett az izraeli hadsereg libanoni civilek ellen elkövetett atrocitásai ügyében. Izrael azt állítja, hogy az Iránból támogatott Hezbollah iszlamista terror- és politikai szervezet libanoni célpontjaira mért válaszcsapásokat.
Nyitókép: Donald Trump elnök: Egy háború esetén „sosem tudni, mi történik” (Fotó: Beta/AP)
